Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 1.

Megdermedt sorsok

Nem egyszerű átlépni a lektűr és a minőségi irodalom közötti határt. Ponyvaírónak lenni talán a legnehezebben kinyitható skatulya, a magukat a szépirodalom védelmezőinek tartók szinte sohasem engednek ki onnan senkit, aki valaha is szórakoztató céllal írt regényt. A kevés kivétel egyike talán a walesi Ken Follett, aki főként krimiíró, de az évtizedek során történelmi regényeivel, főként A katedrálissal a kortárs irodalom megkerülhetetlen alakjává nőtte ki magát.


Persze a két műfaj határa gyakran elmosódik. Hazánkban – vélhetően a Donald Sutherland főszereplésével készül film miatt – egyik legnépszerűbb műve, A tű a szénakazalban már a második világháborúban játszódó kémtörténet volt, újabban azonban sűrű akciójelenetek nélkül is foglalkozik a korszakkal. Legújabb műve, A megfagyott világ nem thriller (bár a kiadó a biztonság kedvéért azért elhelyezett egy kézigránátot a kötet gerincén). Az úgynevezett Évszázad-trilógia második kötete címéhez hűen végigköveti a huszadik század vérzivataros történéseit. Most a második világháború van soron a nácik 1933-as hatalomra kerülésétől a szovjet atombomba felrobbanásáig.
A történetmesélés módja nem nevezhető forradalminak. Follett azt a mostanában divatos módszert használja, hogy összefüggő sorsú angol, walesi, orosz, amerikai és német kisemberek életén keresztül mutatja be a történéseket. Eközben természetesen előkerülnek a valós történelmi figurák, Sztálin, Churchill, Hitler is, a főszereplőket pedig a vakvéletlennek köszönhetően mindig éppen oda veti a sors, ahol valami fontos történik. Follett védelmében azonban meg kell jegyezni, hogy a történet efféle irányított és kiszámítható fordulatait ügyesen bonyolítja le, az olvasó nem fanyalog, amikor valaki az első sorból nézheti végig a történelem csúcsjeleneteit.
Follett az általa láthatóan egyik legfontosabb, „komoly” művének tartott trilógia monumentalitását sajnos a mű fizikai terjedelmében és súlyában is ki akarta fejezni. Bár a borsos árú, 4790 forintos könyv megfelelő ár-érték arányához valóban mennyiségi irodalmat kell adni a vevőknek, a 930 oldal talán mégis túlzás volt. Attól nem lesz fontosabb egy könyv, hogy hosszú. A megfagyott világ története pedig, bár az átlagnál valóban némileg összetettebb, magával ragadóbb, nem elegendő ahhoz, hogy ilyen sokáig fenntartsa a kevéssé Follett-rajongó olvasók érdeklődését. Vélhetően a tesztolvasóknak is voltak problémáik a hosszadalmas sztori visszatérő szereplőinek azonosításával, ezért kellett a könyv elején tematikus csoportosításban felsorolni a karaktereket. Ez valóban hasznos, amikor például az angol Leckwith-Williams család tagjai kerülnek elő, de az már az olvasók ismereteinek lebecsüléseként is fölfogható, amikor a biztonság kedvéért Beriját, Molotovot, Rooseveltet, Trumant is szerepeltetik a „valós történelmi szereplők” kategóriában.
(Ken Follett: A megfagyott világ. Gabo Kiadó, Budapest, 2012. Ára: 4790 forint)

2012. október 6.