1938. december 16–17.
Fritz Strassmann és
Otto Hahn német fizi-
kusok sikeresen hasíta-
nak uránium-atomma-
gokat, miközben neut-
ronokkal bombázzák
őket. A széthasadt urá-
nium tömegének egy ré-
sze energiává alakul,
miközben újabb neut-
ron szabadul föl. Sokan
felismerik, hogy ez lánc-
reakciót indíthat be.
1939. augusztus 2.
Szilárd Leó Albert Eins-
tein aláírásával levelet ír
az amerikai elnöknek,
amelyben a közelgő náci
atombombaveszélyre fi-
gyelmezteti Rooseveltet.
Amellett érvel, hogy
Amerikának kell első-
ként atomfegyvert építe-
nie. Névleg beindul a
Manhattan-terv, de a
tényleges kutatás csak
1942-ben kezdődik.
1942. december 2.
Enrico Fermi és Szilárd
Leó a chicagói egyetem
sportcsarnoka alatt bein-
dítja a világ első műkö-
dő, fenntartható láncre-
akciót produkáló atom-
reaktorát, a chicagói
atommáglyát.
1945. július 16.
A Trinity (Szenthárom-
ság) teszt a világ első
atomrobbantása. Az Új-
Mexikó állambeli Ala-
mogordo közelében föl-
robbantott robbanószer-
kezetet húsz méter magas
állványra helyezték, így
próbálták modellezni a
repülőből ledobott bom-
ba detonációját.
1945. augusztus 6. és 9.
Atombombát dobnak
Hirosimára és Nagasza-
kira. A támadást követő
hónapokban Hirosimá-
ban 90–166 ezer, Naga-
szakiban 60–80 ezer em-
ber hal meg a robbanás
következtében. Ha Japán
nem kapitulált volna, a
következő atombombát
augusztus 19. körül ter-
vezték ledobni.
1946. augusztus 2.
Wigner Jenő, az Oak
Ridge-i atomenergia-ku-
tató intézet igazgatója
némi 14C-izotópot ado-
mányozott egy Saint
Louis-i rákkórháznak,
ezzel kezdetét vette a
nukleáris sugárzás bé-
kés, orvosi célú felhasz-
nálása.
1949. augusztus 29.
Az első szovjet atom-
bomba felrobbantása.
Az Első Villámlás kód-
nevű tesztet a kazahsz-
táni Szemipalatinszk
közelében hajtották vég-
re. A bombát az ameri-
kai atombomba tervei-
ről mintázták, amelye-
ket kémeknek sikerült
ellopniuk.
1954. június 27.
A világ első nagy kapa-
citású, polgári felhasz-
nálású atomerőműve
nyílik a Moszkva köze-
lében lévő Obnyinszk-
ban. Az első amerikai
atomerőmű csak három
évvel később kezd ára-
mot termelni a pennsyl-
vaniai Shippingport-
ban. Obnyinszk és az
atomenergia történeté-
ben ugyancsak fontos
szerepet játszó amerikai
Oak Ridge ma testvér-
városok.
1962. október 16–28.
A kubai rakétaválság. A
Szovjetunió nukleáris
rakétákat kezdett tele-
píteni Kubába, alig né-
hány száz kilométerre
az Egyesült Államoktól.
Kennedy elnök kilátás-
ba helyezte a hadüzene-
tet, és tengeri blokád
alá vonta Kubát. Hrus-
csov főtitkár végül ki-
vonta a rakétákat Kubá-
ból. A világ vélhetően
ekkor volt a legközelebb
a nukleáris háborúhoz.
1963. augusztus 5.
Moszkvában a Szovjet-
unió, az Egyesült Király-
ság és az Egyesült Álla-
mok külügyminiszterei
aláírják a részleges atom-
csendegyezményt, amely
betiltotta a légköri és a
vízi atomrobbantásokat
(a föld alattiakat nem).
Kína és Franciaország
nem csatlakozott a szer-
ződéshez.
1968. július 1.
A nukleáris fegyverek el-
terjedésének megakadá-
lyozása érdekében az
ENSZ gyámkodása mel-
lett aláírják az atomso-
rompó-egyezményt. Az
akkori öt atomhatalmon
kívül minden csatlakozó
ország vállalta, hogy le-
mond az atomfegyverek-
ről, cserébe jogot kaptak
az atomenergia békés cé-
lú hasznosítására.
1972. május 26.
Nixon amerikai elnök és
Brezsnyev szovjet főtitkár
megköti a SALT–1 megál-
lapodást és ennek része-
ként a rakétaelhárító
rendszereket tiltó egyez-
ményt. Ezzel gyakorlatilag
lemondtak a védekezés le-
hetőségéről, hogy a köl-
csönös elrettentés doktrí-
nája továbbra is működő-
képes maradjon.
1979. március 28.
A Three Mile Island-i
atomerőműben részle-
ges reaktorolvadás tör-
ténik, némi radioaktív
gáz és jód kijut a lég-
körbe. Ez mindeddig az
Egyesült Államok leg-
súlyosabb nukleáris
balesete.
Önkéntesen 140 ezer
ember hagyta el a kör-
zetet, legtöbbjük azon-
ban hamar visszatért. A
baleset esetleges egész-
ségügyi következmé-
nyei nem bizonyítot-
tak.
1986. április 26.
Az ukrajnai Csernobil
atomerőművében tűz üt
ki, és ennek következté-
ben a reaktorból hatal-
mas mennyiségű radio-
aktív anyag jut ki a lég-
körbe. A sugárzó felhő a
Szovjetunió nyugati ré-
szét és Európát szeny-
nyezi. Egyértelműen ez
a történelem legsúlyo-
sabb atomkatasztrófá-
ja. Vannak tanulmá-
nyok, amelyek a ka-
tasztrófa közvetlen és
közvetett áldozatainak
számát egymillióra te-
szik.
2011. március 11.
A Japánt sújtó földrengés
és szökőár üzemzavart
okozott a fukusimai
atomerőműben. A bal-
esetben a reaktor megol-
vadt, és radioaktív anyag
jutott a környezetbe. A
csernobilin kívül ez volt
eddig az egyetlen olyan
nukleáris incidens,
amely a legmagasabb,
hetes besorolást kapta a
nemzetközi skálán.
2012. december 1.
