A magyar fejlesztésű Webicina orvosi honlap nyerte a svéd Gran díjat, amelyet az emberi életminőséget jobbító innovációkért osztanak. A Webicina szerkesztői kiválogatják az értéket az interneten fellelhető tengernyi hamis egészségügyi információ közül. E területen nemcsak hogy piacvezetők, hanem egyeduralkodók.
Már több orvosi szaklap is alkalmazza az újságírók alkotta kiberchondria kifejezést arra a „kórképre”, amikor a laikusok ellenőrizhetetlen internetes honlapok segítségével próbálják meg diagnosztizálni magukat, miközben általában a lehető legsúlyosabb betegséget ismerik föl magukon. Tipikus „kiberchonder” a The Independent című napilap által Catherine-nek nevezett nő, aki rejtélyes izomrángásának okát próbálta feltárni egyedül. Az interneten keresgélve arra a következtetésre jutott, hogy Creutzfeldt–Jakob-betegsége vagy a Stephen Hawking fizikus esete révén ismertté vált motoros neuronbetegsége lehet. Közös a két betegségben, hogy visszafordíthatatlan leépüléssel jár, halálos és rendkívül ritka.
Catherine orvosa nem is találta megalapozottnak az aggodalmat, és biztosította a nőt arról, hogy tünetei veszélytelenek. De ez csak olaj volt a tűzre. Catherine végleg elvesztette bizalmát az orvosokban (és lassanként mindenkiben, mert egyre többen tartották őrültnek). Újabb és újabb tüneteket vett észre magán, ahogy egyre mélyebbre ásott az interneten. Nincs ezzel egyedül, mind több sorstársa akad a világon. Ebben pedig az internetes források többsége a hibás. Számos felmérés mutatta ki, hogy az egészségüggyel foglalkozó honlapok jó része téves információt közöl, a súlyos betegségek pedig többszörösen túlreprezentáltak közöttük valós gyakoriságukhoz képest. Miközben például az agydaganat csak egyet érint minden ötvenezer ember közül, a fejfájás okairól szóló honlapok negyede említi mint lehetséges forrást. Ugyanez a helyzet a motoros neuronbetegséggel, amely 0,07 ezrelékes gyakorisággal fordul elő, mégis, ha rákeresünk az izomremegés okaira, előbb-utóbb szinte biztosan belefutunk.
Talán nem is kell bizonygatnunk, mennyire fontossá vált az internet szinte minden ember számára, amikor egy-egy betegség mibenlétéről próbál információkat szerezni. Teljesen általánossá vált, hogy ha bármilyen tünetet veszünk észre magunkon vagy gyermekünkön, már ülünk is a számítógép elé, és gépeljük a keresőkérdést a Google-ba. És találunk is rengeteg írást. Az emberek pedig, ha egészségükről van szó, hajlamosak hiszékennyé válni, különösen az interneten olvasott információkkal kapcsolatban. Ez pedig nem függ a tanultságtól. Sokszor előfordult már, hogy természettudományos egyetemi diplomával rendelkező ismerőseim a Facebookon kürtöltek világgá gyanús honlapokon megjelent leleplező cikkeket arról, hogy a citromlé ezerszer erősebb rákölő hatással bír, mint a kemoterápia, vagy hogy senki se oltassa be a gyermekét semmi ellen, mert az mérgező.
A magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület éppen az interneten fellelhető egészségügyi források szakmai ellenőrzéséért adományozta a Gran (Lucfenyő) díjat a nemzetközi Webicina (webicina.com) honlapnak és alapítójának, Meskó Bertalannak. A díjat az emberi életminőséget jobbá tevő innovációknak ítélik. Meskó – huszonnyolc éves kora ellenére – az internet adta lehetőségek orvoslás terén való felhasználásának egyik legelismertebb szakértője a világon. Sőt mondhatjuk, hogy ezt a szakterületet jórészt ő maga alkotta meg. Az SMS-szerű rövid üzenetek továbbítására szolgáló közösségi oldal, a Twitter öt legnépszerűbb orvos felhasználója között tartják számon, tevékenységéről a The New York Times is beszámolt már. Tavaly Atlantában, az Amerikai Hematológiai Társaság konferenciáján egy holland újságíró jött oda hozzám, hogy nagyon szoros kapcsolatot ápol egy magyarral, egy bizonyos „Bercivel”. Mint kiderült, Meskó Bertalanról beszélt.
De hogyan is működik a Webicina, tényleg ennyire különleges?
– Még medikus koromban tűnt föl, hogy bár rengeteg egészségügyi információ érhető el az interneten, ezek nagy része statikus, tehát nem frissül időről időre. A folyamatosan új híreket közzétevő közösségi média (blogok, közösségi oldalak, videomegosztók) viszont az esetek többségében ellenőrizetlen információkat közöl. Nem volt senki, aki lektorálja, tehát minőségi szempontból ellenőrizze e forrásokat – mondja Meskó Bertalan orvos genetikus. – Ez adta a Webicina alapötletét: minden egészségügyi információt, jöjjön az bármely forrásból, lektorálni kell. Öt éve ezzel foglalkozunk, mára öt munkatársammal száznegyven betegséggel és szakterülettel kapcsolatos hatezer forrást ellenőrzünk folyamatosan, hogy a felhasználóink mindig csak a legmakulátlanabb forrásokat találják meg nálunk.
Noha a Webicina szerkesztésében közvetlenül csak féltucatnyian vesznek részt, az összes közreműködő száma több százezerre tehető. „A [Webicinán található] személyre szabott hírforrások tömegesen érhetők el mindenki számára ingyen. Ez pedig annak bizonyítéka, hogy egyetlen személy is nagy hatást tud gyakorolni a világra, ha a tömegek filantrópiájára támaszkodik” – írta az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentésében, amelyben egy egész oldalon méltatja a Webicinát és Meskó Bertalant. Az interneten ugyanis mindenki részt vehet az új egészségügyi források fölkutatásában, és sok mértékadó orvost a szerkesztők kérnek föl, hogy ajánljon a szakterületén nívós online információforrást. A szolgáltatás már húsz nyelven érhető el, most készül például a kazak verzió.
– Sok orvos tehernek érzi, hogy a beteg már úgy érkezik hozzá, hogy utánanézett betegségének az interneten. Ezt el kell fogadni, hiszen ma már az internet a legfontosabb információforrásunk. Miközben a félretájékoztatás veszélyes lehet, addig a pontosan tájékozott beteg nagy segítség, hiszen lényegre törő kérdései vannak, időt takarít meg az orvosának – tartja Meskó Bertalan. – Az orvosnak azonban ehhez idegenvezetőként irányítania kell a beteget, hogy csak a megbízható internetes forrásokból tájékozódjon. Ezért fontos, hogy ne csak a páciensek, hanem az őket kezelő orvosok is megtanulják a világháló hatékony használatát.
A Webicina használata ingyenes orvosok és betegek számára. A bevételek az egészségügyi területen aktív cégektől érkeznek. Például havi díj ellenében személyre szabják a Webicina munkatársai által fejlesztett hírgyűjtő platformot, amely eztán például egy gyógyszercég honlapján listázza a céggel kapcsolatos információkat. Meskó a Webicina és az internet segítségével szerzett ismertségét kihasználva ma már előadó körutakon vesz részt. A Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem után egyre több nyugat-európai és amerikai egyetemtől és a NASA-tól is kap meghívásokat, hogy az orvoslás és az internet kapcsolatáról adjon elő. A Webicinán persze hirdetni is lehet, de a szerkesztők e tekintetben igencsak válogatósak.
– Minden tíz hirdetési megkeresés közül kilencet elutasítunk, mert a hirdetőkkel szemben ugyanolyan szigorú szakmai követelményeket támasztunk, mint az általunk ajánlott blogokkal, Facebook-csoportokkal szemben – mondja Meskó Bertalan. – A Webicinán csak a bizonyítékokon alapuló orvoslás jelenik meg, sosem lesznek nálunk homeopátiás szerek vagy fitneszlabdák hirdetései.
2013. június 15.
