Ritkán lehetünk „élőben” tanúi geológiai eseményeknek. A földtörténeti folyamatokról szinte mindenki tudja – általában helyesen –, hogy végtelenül lassan, esetenként több millió év alatt mennek végbe. Kivételek azonban akadnak. A minap hatalmas földrengés rázta meg Pakisztánt, amelynek következtében, szó szerint egyik napról a másikra, új sziget emelkedett ki az Arab-tengerből, tudósít a New Scientist. A kőzetlemezek mozgása folytán felszínre került kőzettömeg számos tudományág kutatójának nyújthat igen ritka alkalmat arra, hogy a szigetek korai fejlődését vizsgálja. A földdarab még mindig mozgásban van, a szigetet alakító geológiai folyamatok bármikor újrarendezhetik arculatát. A sors iróniája, hogy az új sziget hamarosan, a többi apró szigethez hasonlóan a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint áldozatává válhat. Más kutatók szerint a tektonikus folyamatok következtében még ez előtt eltűnik a tenger habjai között.
7,7
volt az erőssége a Richter-skála szerint a Pakisztánt nemrég megrázó földrengésnek. 515 ember halt meg a katasztrófában. A földmozgás ez esetben azonban nemcsak rombolt, hanem épített is: kis domb emelkedett ki az Arab-tengerből.
370
kilométerre található a földrengés epicentrumától az új sziget, a parttól egy kilométerre. Zalzala Koh lett a neve, ami arabul földrengéshegyet vagy földrengéssziklát jelent.
80
méter a kiemelkedett sziget szélessége (bár méretei napról napra változnak). Iszapvulkánnak nevezhető, minthogy létrejöttekor a kőzetlemezek mozgása folytán a tengerfeneket borító homok és a víz elegye afféle vulkánkitörésként tört a felszínre.
20
méter magasan emelkedik legmagasabb pontja a tengerszint fölé. Korántsem alkotja tömör kőzet. Arrafelé a tengerfenék alatt (és így valószínűleg az új domb belsejében is) gázzal telt hatalmas kamrák vannak. A bennük lévő gáz a felmelegedő kőzetek hatására kitágul, és gyakran hangos sziszegéssel tör a felszínre. Az először a szigetre lépő kutatóknak sikerült meggyújtaniuk a felszínre törő gázt, amely valószínűleg szénhidrogén.
7,4
millió köbméter metán tört a felszínre az után, hogy 1945-ben egy másik iszapvulkán emelkedett ki a vízből ugyancsak az Arab-tengerben a Richter-skála szerinti 8,1-es erősségű földrengés következtében. Ennyi gáz 2500 úszómedencét töltene meg, olvasható a Live Science-en.
13 ezer
család vált földönfutóvá, amikor 2006-ban kitört az eddigi legnagyobb iszapvulkán az Indonéziához tartozó Jáva szigetén. Naponta 180 ezer köbméter iszap tört gejzírszerűen a felszínre, sárral temetve be a közeli településeket. Először egy földgáz után kutató céget gyanúsítottak a katasztrófa kiprovokálásával, s 420 millió dollárt (91 milliárd forint) követeltek tőle jóvátétel gyanánt. Később a két nappal korábbi, 6,3-es erősségű földrengést tették felelőssé, amelynek epicentruma 240 kilométerre volt a katasztrófától.
2013. október 12.
