Két év sem telt el a kínai Három-szoros vízerőmű üzembe helyezése óta, amelyet akkor a világ leghatalmasabbjaként ünnepelt a kínai kormány (mások pedig kárhoztatták), máris halványul az emléke. A múlt héten Dél-Afrika és a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt írt alá a Kongó folyó vízesésén létesítendő új vízerőmű megépítéséről. Ha a terveknek megfelelően minden szakasza elkészül, ez lesz a világ legnagyobb ilyen létesítménye. A történelem mintha ismételné önmagát. Az erőmű érdekében és ellene lobbizók szinte ugyanazokat az érveket hozzák föl, mint annak idején a Három-szoros esetében. Eszerint fedezni kell valahonnan az ipari fejlődés mérhetetlen energiaigényét, ám az erőmű beláthatatlan károkat okoz a környezetben. A kínai párhuzam abból a szempontból is megállja a helyét, hogy a környezetvédelmi érveket itt is legyőzték az ipari lobbi érdekei.
42
ezer köbméter víz zúdul le az Inga-vízesésen minden másodpercben, az átáramló víz térfogata alapján ez a világ legnagyobb vízesése. Ugyanebből a szempontból a Kongó a világ második legnagyobb folyója (az Amazonas után), olvasható a New Scientistben.
96
métert esik a víz a vízesésben, hatalmas mozgási energiát felhalmozva. Nem csoda, hogy a mérnökök szeme megakadt a helyszínen, amely technikai szempontból ideális az erőműépítéshez. Néhány kisebb erőmű most is üzemel a környéken.
9
milliárd dollárba kerül az építkezés első üteme. Noha ez is rengeteg pénz, a teljes erőműrendszer és a hozzá kapcsolódó, jelenleg gyakorlatilag teljesen hiányzó infrastruktúra kiépítése a legóvatosabb becslések szerint is legalább 60 (de inkább 80) milliárd dollárt emészt föl.
4800
megawatt elektromosságot termel az erőmű, amint az első ütem megépül. Ezzel az első ütem teljesítménye máris meghaladja Afrika jelenlegi legnagyobb vízerőművének, az egyiptomi Asszuáni-gátnak a kapacitását. Ha a teljes rendszer elkészül, az Asszuáni-gát teljesítményénél tízszer több elektromosságot termel.
52
különálló erőműből áll majd a tervek szerint a Kongó folyó Kinshasához közeli szakaszán megépülő vízerőműrendszer. Az erőművek megbízható működéséhez szükséges kiszámítható vízhozam biztosításához hatalmas víztározót kell építeni. A támogatók szerint ez előnyös a helyieknek, mert megelőzi az árvizeket. Az ellenzők viszont a természeti környezetre gyakorolt beláthatatlan hatásait kárhoztatják.
3000
kilométer távolságra van a megépítendő erőmű helyszínétől Dél-Afrika, az egyezmény szerint a termelt energia felének tulajdonosa. Így az elektromosság szállításához vezetéket kell építeni tízmilliárd dollár értékben Angolán és Namíbián keresztül. A termelt áram másik fele a kongói rézbányákat látja el energiával. A kongói lakosság részesedéséről nincs szó.
4000
kilométeres nagyfeszültségű vezetéket igényel az erőművek következő üteme által termelt áram elszállítása. Ez észak felé vezetne egészen Egyiptomig, sőt akár Dél-Európáig. A tervezett erőmű teljes kapacitása ugyanis elegendő lehet egész Afrika számára, sőt felesleg is maradhat.
2013. június 1.
