Magyar tudós közreműködésével fedeztek fel a világon először két olyan fekete lyukat, amelyek annyira közel kerültek egymáshoz, hogy idővel valószínűleg találkozni fognak. Az összeütközés emberi ésszel felfoghatatlan erejű robbanással fog járni, és ennek következményei a hatalmas távolság ellenére talán a Földön is érzékelhetők lesznek.
2015. október 16.
Strucc a betonon
Sok fiatal magyar kutató hagyja el az országot a jobb munkafeltételek, a nagyobb megbecsülés, a magasabb fizetés miatt – vagy csupán azért, mert csak külföldön talál állást. A legképzettebb fiatalok kivándorlása a nemzet számára biztosan káros, de megbélyegezhető-e valaki azért, mert a jobb életet keresi? Külföldön dolgozó kutatókkal beszélgettünk.
Esőt hozó fiúcska
Az előrejelzések szerint az idei El Nino jelenség a legerősebbnek várható a múlt század közepe óta, amikor is szisztematikusan kezdték regisztrálni ezen újra és újra visszatérő időjárási anomália jellemzőit. A jelenség okai alig ismertek, de a Csendes-óceán vizének ciklikusan változó felszíni hőmérsékletével áll összefüggésben. Az El Nino e déli oszcillációnak nevezett folyamat meleg fázisa. Nevét, amely spanyolul fiúgyermeket jelent, onnan kapta, hogy a latin-amerikai országokban általában karácsony környékén (a kis Jézus érkeztekor) érezhető az anomália maximuma. A hideg fázis neve ennek megfelelően La Nina, leánygyermek. A melegedő Csendes-óceán meteorológiai hatása – néhol monszunszerű esőzések, máshol a szárazság – globálisan is érzékelhető, ezek az utóbbi években sokasodnak és egyre erősebbé válnak, ami a klímaváltozás következménye is lehet.
Nem mindig fejlődés a felfedezés
Halálos vírusokkal, világvégével fenyegető fekete lyukakkal, tömegpusztító fegyverekkel játszadozó tudósok okoznak újra és újra nyugtalan perceket a laikus közvéleménynek. Mi alapján dönthetjük el, eldönthetjük-e egyáltalán, hogy a ma elvégezhető kísérletek felemelkedést vagy romlást hoznak-e ránk a jövőben?
2015. október 2.
Felemás benyomások Máltáról
Egyszerre él az angol, az olasz és az arab hagyomány Máltán, a Földközi-tenger Budapestnél kisebb területű szigetországában. Az egykor uralkodó lovagrend épületei, legendái és az erős katolicizmus szimbolikája belengik a középkori városkák szűk utcáit, de a mediterrán strandok rajongói is találhatnak kedvükre való fürdőhelyeket. Ugyanakkor a turistaközpontoktól alig távolodva már a szegénység, a romlás zavaró látványával szembesülhet az utazó.
Elszabaduló agresszió
Hallod, de nagy csontvázarcú csíragizda vagy te, hogy nem vagy képes válaszolni a kulturáltan megfogalmazott levelemre, miközben én fizetlek az adómból! Ezt az üzenetet négy évvel ezelőtt kaptam a Facebookon, miután valóban nem válaszoltam a pitbulltulajdonos feladó előző levelére. Az első levél, amelyben trágárság ugyan nem, de kioktatás szép számban volt, az után íródott, hogy egy rádióinterjúban, ahová etológusként hívtak meg, nem tökéletesen a gazda véleményével megegyező dolgokat nyilatkoztam a pitbullokról.
Homokrablók
Világunk homokra épült – és ez most nem metafora, hanem szó szerint kell érteni. Homok nélkül a modern civilizáció nem létezhetne olyan formában, ahogy ismerjük. A vasbeton felhőkarcolók építéséhez és az ipar szinte összes ágához is felmérhetetlenül sok homok kell. Hiába terjednek a sivatagok, azok homokja nem megfelelő. A tengerpartok, óceánmedrek kibányászása pedig ökológiai katasztrófával fenyeget.
Örökké királynő
Ha szerdán, szeptember 9-én II. Erzsébet angol királynő még trónon ül (amire példás egészségügyi állapotát tekintve minden esélye megvan), ő lesz a legtovább hivatalban lévő brit uralkodó, üknagyanyját, Viktória királynőt „taszítva le a trónról”. Sőt a világ legtovább trónon lévő, már felnőttként megkoronázott uralkodói között is előkelő helyet foglal el. Erzsébet uralkodása immár egy teljes emberöltőt ölel föl, a brit alattvalók jelentős része egész életében őt tisztelte királynőként. A hosszú uralkodás, a legutóbbi uralkodóváltás óta eltelt sok évtized miatt sok britet szorongással tölt el a tudat, hogy Erzsébet nem fog örökké élni. Attól félnek, hogy a királynő halálakor lezáruló korszak a teljes angol monarchiát válságba döntheti. Az egyre sokasodó, Erzsébethez köthető évfordulók alkalmával újra és újra hallatják hangjukat a köztársaságpárti véleményformálók, akik azt szeretnék, ha a királynő lenne az utolsó brit uralkodó. A jelenleg még hivatalosan trónörökös Károly walesi herceg, illetve a lassan már középkorúnak tekinthető Vilmos herceg trónutódlása körüli bizonytalanság tovább növeli a félelmet az Erzsébet után várható hatalmi vákuumtól.
Művészi szikekezelés
A budapesti Szent János Kórház orvosai megkísérelték megmenteni annak a fiatalembernek mindkét lábát, akit két hete ütött el a 61-es villamos (a végleges siker még kérdéses). A leszakadt végtagok visszavarrása csak kedvező körülmények esetén lehetséges, de legalább ugyanilyen fontos a virtuóz szakmai tudás, ebben pedig a magyar sebészek mindig is jeleskedtek.