Lopva nőszők

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Szociális agy

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Cukorgolyócskák

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Százezres tiszta helyiség

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Lomnici praktika

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2013. december 31.

Nyuszi ül a holdon

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 28-i számában
Évtizedek óta először szált le "puhán", tehát nem becsapódva, hanem sérülésmentes landolással ember alkotta tárgy a Hold felszínén. A kínai Chang’e-3 űrhajó december 1-én magyar idő szerint a délutáni órákban indult kísérőbolygónk felé, hogy aztán két hét utazás után sikeresen érjen célba. A leszállt űrhajóból kigördült a Yutu nevű automata szonda, amely - hasonlóan a NASA által a Marsra küldött robotokhoz - tudományos vizsgálatokat fog folytatni a Holdon.
Tovább...

2013. december 30.

Robotok az égen

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 28-i számában
Kétezer-tizenhárom a drone éve volt? - Ha az év legfontosabb technikai jelenségét kellene megneveznünk, az valószínűleg a polgári célú robotrepülőgépek "nagykorúvá" válása lenne. Az akár önállóan, emberi irányítás nélkül is repülni képes drone-ok a hadászati felhasználás után egyre inkább a mi hétköznapjainkban is megjelennek. Különös kihívás elé állítva ezzel törvényhozókat és jogvédőket, hiszen nem csak a repülésbiztonság szabályozása a kérdés: mit tegyünk, ha egy magáncég, netán az állam eztán a levegőből kukucskál?
Tovább...

Tumorvadászok

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 21-i számában
A Science Magazine az év tudományos áttörésének minősítette a rákellenes immunterápiát, tehát az immunsejtek "felfegyverzését" a tumor elleni harcra. Döntését részben arra alapozta, hogy az Amerikai Hematológiai Társaság New Orleansban bejelentette: kutatók először alkalmaztak sikeresen géntechnológiai módszereket a leukémia gyógyításában.
Tovább...

2013. december 27.

Zakatoló rekorderek

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 13-án megjelent Vasúttörténet mellékletében
Vonat és vonat között van különbség, ezt még az is érzékeli, aki csak elvétve ül föl egy-egy szerelvényre. Viszont azt, hogy ez a különbség mekkora, csak akkor mérhetjük föl, ha számba vesszük a rekordereket.

Kötött pálya

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 13-án megjelent Vasúttörténet mellékletében
A vasút mindig is a leggyorsabb szárazföldi közlekedési és áruszállítási mód volt, ez jelentette elterjedésének fõ mozgatórugóját, tartja Kazinczy László. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem út- és vasútépítési tanszékének docensével a vonatok megjelenéséről és elterjedéséről beszélgettünk. Mint kiderült, a magyar mérnökök sok helyütt játszottak alapvető szerepet e folyamatban.

2013. december 22.

Hangsebesség

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 14-i számában
Tíz éve már, hogy földre parancsolták a Concorde-okat. Mindmáig a Concorde az egyike annak a két polgári légi forgalomban használt repülőgéptípusnak, amelyek átlépték a hangsebességet. Mára mindkettő nyugdíjba vonult, és kérdés, lesz-e valaha hozzájuk hasonló repülőgép. A Concorde-ot a legtöbb ember a mai napig a repülőmérnöki szakma csúcsteljesítményének tartja.
Tovább...

Bedrótozás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 14-i számában
Az "okos város" (vagy angol kifejezéssel: smart city) az utóbbi évek legdivatosabb hívószavává vált. Lassan úgy érzi az ember, hogy bármilyen városfejlesztési intézkedésre rá lehet sütni a virágládák cseréjétől az aszfaltozásig, eközben pedig az emberek többségének - bár a kifejezést már hallotta - fogalma sincs, hogy mitől okos egy város.
Tovább...

2013. december 16.

Felületi kezelés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 7-i számában
Magyar kutatók a manapság egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Plos One hasábjain közölték fölfedezésüket, miszerint a klór-dioxid megoldás lehet a hagyományos antibiotikumokkal szemben egyre ellenállóbbá váló baktériumok jelentette veszélyre. Bár ez az állítás szenzációs orvostudományi és kereskedelmi sikerekkel kecsegtet, a valóság ennél árnyaltabb.
Tovább...

Kötelező immunitás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. december 7-i számában
Jövőre kötelezővé válik a pneumococcus-baktérium elleni védőoltás. Noha a vakcinát eddig is megkapta a kisgyermekek óriási többsége, a járványügyi szakemberek szerint épp azok nem, akik a leginkább rászorulnának. Bár a szer olyan betegségeket előz meg, amelyek sok babát megölnek évről évre, az ügyben mégis az oltásellenes szervezetek a leghangosabbak.
Tovább...

2013. december 13.

Média a Tehetségekért Díj

   


Ünnepélyes keretek között vehették át a „Média a Tehetségekért Díj” elismeréseit a díjazott újságírók. A MOL Új Európa Alapítványa által életre hívott díjat azok az újságírók nyerhették el, akik egy fiatal tehetséget bemutató munkával sikeresen pályáztak.


Ünnepélyes keretek között díjazták a Média a Tehetségekért Díj nyerteseit. Az Új Európa Alapítvány 2013-ban második alkalommal hirdetett pályázatot újságíróknak. A felhívásra a sport, a tudomány vagy a kultúra területén már eredményeket elért, 25 év alatti fiatal tehetségeket és mestereiket bemutató anyagokkal lehetett pályázni a tv, a rádió és a nyomtatott vagy online sajtóban október 31-ig megjelent anyagokkal.
„A „Média a Tehetségekért Díj” felhívását nem egyszerű pályázatnak szánta az Új Európa Alapítvány. Partnernek kértük fel ezen keresztül az újságírókat arra bíztatva őket, hogy a széles közvéleménynek mutassák be a példaértékű fiatal tehetségek pályafutását. Ezúton is köszönjük nekik, hogy vállalkoztak erre az úttörő munkára. ” – mondta el a díjátadón Szollár Domokos, a MOL Magyarország kommunikációs igazgatója.
2013-ban 124 pályamunkát töltöttek fel a http://www.tehetsegesfiatalok.hu/2013/palyazzoldalra, amelyeket szakmai zsűri értékelt. A zsűri tagjai Keresztes Ilona és Mezei Dániel, az MTVA munkatársai és Illényi Balázs, a HVG szerkesztője voltak.
A rádiós pályamunkák között első díjat kapott Víz-Poór Tünde, a Magyar Katolikus Rádió munkatársának Debreceni Zoltánról, a Hadik Kávéház séfjéről készült riport-összeállítása. A print-online kategóriában Dr. Molnár Csaba, a Magyar Nemzet Magazin munkatársa lett a nyertes Rózsa Csilla junior golfozóval készített anyagával. A tv-videó kategóriában Németh Zoltán, a bajnokokvarosa.hu székesfehérvári portál munkatársa bizonyult a legjobbnak Jótékony ötös című riportsorozatával.
Az internetes szavazás eredményként a közönségdíjat Domszky László, a Mosaic Online munkatársa nyerte el Molnár Dániel fiatal hegedűst és tanárát bemutató portréjával.
A díjazottak egyenként százötvenezer forintos pénzjutalomban részesülnek.
Az Új Európa Alapítvány 2006 óta segíti a fiatal tehetségek fejlődését MOL Tehetségtámogató Programmal, valamint ismeri el a fiatalokkal, utánpótlás sportolókkal foglalkozó tanárok, edzők munkáját a MOL Tehetséggondozásért Díjjal.

2013. december 11.

Mélyhíd

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 30-i számában
Eddig is legendás volt az Isztambult kettéválasztó Boszporusz szoros, hiszen a rajta átívelő híd párját ritkítja a világon: két földrészt, Európát és Ázsiát köti össze. Mostantól a híd, illetve a Boszporuszt keresztező kompjáratok mellett egy új módja is van az interkontinentális utazásnak: átadták a szoros alatt haladó vasúti alagutat.
Tovább...

2013. december 2.

Fényár

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 23-i számában
New York polgármestere, Michael Bloomberg bejelentette, hogy néhány éven belül a város összes köztéri lámpájában LED égőkre cserélik a hagyományos izzókat. A LED izzók (fénykibocsátó diódák) a világítás forradalmát ígérik, hiszen még az energiatakarékos fénycsöveknél is kevesebb áramot fogyasztanak, miközben tartósabbak náluk. A nagyváros vezetőségének döntése így két szempontból is érthető: egyrészt pénzt spórolnak a villanyszámlán, másrészt takarékoskodnak az energiával.
Tovább...

Ezernégyszáz gramm

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 23-i számában
A világon egyedülálló tettet hajtottak végre a Debreceni Egyetem orvosai: mindaddig működtetni tudták egy agyvérzés következtében agyhalottá vált várandós kismama testét, amíg a gyermek elég fejletté vált ahhoz, hogy megszülethessen. A példa nélküli eset még a nyáron történt, ám csak a napokban hozták nyilvánosságra a szenzációt. Az orvoscsoport vezetőjével, Fülesdi Bélával és az idegsebészeti intenzív osztály vezetőjével, Molnár Csillával beszélgettünk.
Tovább...

2013. november 29.

Kovács Attila-díj

   


A Magyar Nemzet munkatársát, Molnár Csabát tüntette ki a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és az Informatika a Társadalomért Egyesület az év informatikai újságírójának ítélt Kovács Attila-díjjal.

Tovább...

2013. november 24.

Mobilok és egyéb kütyük

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 16-i számában
Mobiltelefont leszámítva hamarosan mindenféle elektronikus eszközt használhatnak a légi utasok a repülés teljes ideje alatt. Sokan ezt annak beismeréseként értékelik, hogy a tiltás eddig is értelmetlen volt. De biztos, hogy nem csökken ezáltal a repülés biztonsága?
Tovább...

2013. november 17.

Virtuális hadiösvényen

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 9-i számában
A világ hadseregei egyre szívesebben alkalmazzák a videojátékot katonáik toborzásához és kiképzéséhez,
mert olcsóbb és kevesebb kockázattal jár. Az ehhez szükséges szoftverek piacát egy cseh cég uralja.
Tovább...

Vakító kométa

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 9-i számában
Jogos lett volna Éggömbre átkeresztelni A Földgömb novemberi számát, hiszen a megszokottnál jóval több csillagászati témájú írás és fõként kép került a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratának e havi kiadásába. Ez korántsem gond, hiszen a modern csillagászati berendezésekkel készített asztrofotók kifejezetten a képes magazinok lapjaira (no meg a windowsos képernyők hátterébe) kívánkoznak. Ami pedig a rádiótávcsövekkel nem rendelkező, de a csillagászatért rajongó olvasók számára különösen izgalmas lehet, az az, hogy sok látványos égitestet viszonylag megfizethető távcsövekkel, félprofi fényképezőgépekkel is lefényképezhetünk.
Tovább...

2013. november 10.

Mélybíbor nyom

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 2-i számában
Azt hiszem, egy amerikai televíziós sorozat sikerének az a csúcsa, ha egy magyar sinológust arra sarkall, hogy klasszikus kínai nyelvből lefordítson, majd kiadjon középkori igazságügyi orvos szakértői (ha úgy tetszik, helyszínelői) kézikönyvet.

Tovább...

Krémes a cukiból

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 2-i számában
Csernus Imre pszichiáter - MIT NEM SZERET A MUNKÁJÁBAN? Nincs ilyen. Amikor hozzám fordulnak az emberek, bizalommal teszik, ezt pedig úgy köszönöm meg, hogy mindent beleadok, amit tudok. Önmagamnak tartozom elszámolással.
Tovább...

Szellemhajó

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. november 2-i számában
Napjainkban, a műholdas nyomkövetés és a centiméteres pontosságú navigáció korában a hatóságok (és mindenki más) elveszítettek egy gazdátlanul sodródó, elhagyott hajót az Atlanti-óceánon. A legénység nélkül
hánykolódó jármű kálváriája februárban kezdődött, amikor eddig tisztázatlan okokból elszakadt az a kötél, amely a kanadai Új-Fundland Saint John’s kikötőjében rögzítette.
Tovább...

2013. november 3.

Könnyűfém felni

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 26-i számában
Egyáltalán nem érdekelnek az autók. Valószínűleg azért nem, mert gyerekkoromban nem volt Autókereskedők a Discovery Channelen. Igaz, még Discovery Channel sem volt, legalábbis nálunk. Az Autókereskedők című műsor koncepciója könnyedén ráfér egy öntapadós Post-it cetlire: egy autónepper vesz egy régi kocsit, szerelő barátja helyrepofozza, majd a kereskedő kicsit drágábban eladja.
Tovább...

Fekete gyémánt

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 26-i számában
Köztudomású, hogy meteorok évmilliókkal ezelőtt is hullottak földre - a dinoszauruszok tudnának erről igazán mesélni. Mégis ritkaságszámba megy, ha egy-egy igazán régen becsapódott meteorból származó darabkát lelnek a kutatók a föld egy pontján. Néhány évvel ezelőtt az egyiptomi sivatagban találtak néhány furcsa kavicsot, amelyről most bebizonyosodott, hogy egy sok millió évvel ezelőtt a Föld légkörében fölrobbant üstökös egy darabkájából származik.
Tovább...

2013. október 27.

Nobel

   

Megjelent a Képeslap 2013. október 20-i számában. Nem érhető el az interneten.

A 2013. évi Nobel-díjasok munkássága a vegyi fegyverek betiltásától a könyvesbolt sikeréig.

Színészidomár

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 19-i számában
Igen udvariatlan dolog egy szerzővel kapcsolatban, ha könyvének jól megkonstruált címét tökéletesen félrefordítják, a hasonlóan sokatmondó alcímet pedig "lefokozzák", és csak a sokadik belső oldalon közlik. Sajnos ez történt a magyar származású Hubert Géza Wells filmes állatidomárral is, amikor életrajzi könyvének magyar nyelvű kiadása Az állatidomár is ember címet kapta. Ez a cím vélhetően a legtöbb potenciális olvasóban azt a képzetet kelti, hogy a könyv telis-tele lesz mentegetőzéssel, önigazolással.
Tovább...

Jégköd

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 19-i számában
Ahelyett, hogy a hidegháború végével bealkonyult volna a nagyhatalmak közötti kémjátszmának, új frontok nyíltak. A James Bond típusú hírszerzők talán valóban eltűnnek a színről, de helyüket átveszik a komputerek előtt gubbasztó programozók. Ők esetenként a demokrácia bajnokainak tűnnek föl, máskor közönséges tolvajként viselkednek.
Tovább...

2013. október 21.

Felemelkedés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 12-i számában
Ritkán lehetünk "élőben" tanúi geológiai eseményeknek. A földtörténeti folyamatokról szinte mindenki tudja - általában helyesen -, hogy végtelenül lassan, esetenként több millió év alatt mennek végbe. Kivételek azonban akadnak. A minap hatalmas földrengés rázta meg Pakisztánt, amelynek következtében, szó szerint egyik napról a másikra, új sziget emelkedett ki az Arab-tengerből, tudósít a New Scientist.
Tovább...

Plafont fogni

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 12-i számában
Amerika még sohasem ment csődbe - hangzik el újra és újra Washingtonban, miután a kongresszusi obstrukció miatt lebénult a szövetségi kormányzat. A jövő évi költségvetést sehogy sem sikerül elfogadni a törvényhozásban, de mi lesz, ha emiatt Amerika fizetésképtelenné válik, nem tudja törleszteni adósságát? Vajon megtörténhet ez a világ leggazdagabb országával, és valóban példa nélküli lenne a központi fizetésképtelenség az amerikai történelemben?
Tovább...

2013. október 12.

Partra vetve

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 5-i számában
Rengeteg bálna, delfin és más cetfajok halápította meg egy nemzetközi szakértői csoport, amelynek most publikált jelentéséről a Discovery News számolt be. A cetfélék kibocsátott ultrahangok segítségével tájékozódnak és kommunikálnak egymással a víz alatt, így nagyon érzékenyek az efféle hanghullámok-
ra.
Tovább...

Szellemi védművek

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. október 5-i számában
Várhatóan jövőre lép életbe az európai szabadalmak új rendszere. Ennek lényege, hogy az Európai Unió iparjogvédelmi szempontból ezután sokkal egységesebb lesz, mint eddig. Sokan lelkesednek a változásért, mások a pokolra kívánják. A legtöbben - közöttük a leginkább érintettek - viszont még csak nem is hallottak róla.
Tovább...

2013. október 11.

Média a Tehetségekért

   

Vállból swingelni című, a 16 éves rózsa Csilla golfozóról szóló cikkemre lehet szavazni egy fiatal magyar tehetségeket bemutató pályázaton, ezen az oldalon .
A fejléc jobb oldalán a Facebook-bejelentkezésre kell kattintani, majd a feltételek elfogadása után keressék a Vállból swingelni című cikket (most az utolsó a 2. oldalon), és szavazzanak rá. Köszönjük.

2013. október 6.

A sárga földig

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 28-i számában
Vannak könyvek, amelyeket kezünkben tartva csodálkozunk, hogy még nem olvastuk őket. Általában azokkal a regényekkel van ez így, amelyek később feldolgozásai híresebbek lettek, mint az alapmű maga. A Stalkerrel is így van ez, amit talán az mutat a legjobban, hogy nem is ez a címe. A Sztalker ugyanis csak Tarkovszkij filmjének a címe, az alapötletéül szolgáló regény (a szovjet sci-fi irodalom talán legnagyobb hatású szerzőpárosa, a Sztrugackij testvérek műve) eredetileg Piknik az árokparton címmel jelent meg. Aki azonban a regényben a film könyvváltozatát keresi, elég nagyot fog csalódni.
Tovább...

2013. szeptember 30.

Vízi tűzhányó

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 28-i számában
Mindenki ismeri a két leghíresebb aktív európai vulkánt, a Vezúvot és az Etnát. Noha e tűzhányók - innen nézvést - tekintélyes méretűnek tűnnek, a világ legagyobb vulkánja, a hawaii Mauna Loa nyomába sem érnek. Ez a mondat helyes lett volna még augusztusban, azóta azonban kiderült, hogy a Mauna Loa egy apró dombocska a világ legnagyobb tűzhányójához viszonyítva (ha nem is magasságát, de területét tekintve mindenképpen).
Tovább...

2013. szeptember 28.

Felszabadítás tűzzel-vassal

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 28-i számában
Országosan ismertté vált a 269 Life elnevezésű állatvédő mozgalom, méghozzá az után, hogy aktivistái a rendőrségi tiltás ellenére a 269-es számot bélyegezték egymás bőrébe a haszonállatok tartása elleni tiltakozásul. A mozgalom egyik, ugyancsak megbillogozott tagjával beszélgettünk motivációikról.
Tovább...

2013. szeptember 27.

Ha nem süt a nap, ha nem fúj a szél

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 28-i számában
Az atomenergia az éghajlatváltozás szempontjából legelőnyösebb energiaforrás - érvel Lady Barbara Judge üzletasszony, akit nemrég neveztek ki a fukusimai atomerőművet működtető cég egyik vezetőjévé. Lady Judge a II. európai atomenergiai értekezlet alkalmából érkezett Budapestre, őt kérdeztük a Fukusima utáni világról.
Tovább...

2013. szeptember 26.

Burjánzás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 21-i számában
Szeptember 15-e a lymphoma világnapja. E betegségtől és a vérképző szervek daganatos megbetegedéseinek egyéb formáitól még a többi ráktípushoz képest is különösen rettegnek az emberek. A félelem az ismeretlenben gyökerezik. Kevesen tudják, mitől alakulnak ki, és van-e esély a gyógyításukra. Pedig reményre adnak okot a kezelésükben elért tudományos eredmények.
Tovább...

2013. szeptember 23.

Kockavallomás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 14-i számában
A szépség matematikai képlete. E mondat paradoxonként hangzik, és nem csak azért, mert iskolai tanulmányukra visszaemlékezve az emberek többségének nem a szépség szó jut először eszébe a matematikaórákra gondolván. Egyszerűen összeegyeztethetetlennek tűnik az objektív, hideg, módszeres matematika általánosan élő fogalma a megfoghatatlan, esetleges, szubjektív szépséggel. Márpedig kétségtelenül létezik összefüggés, amint azt a holland matematikus, Vincent van der Noort Számtalan szám című könyvében be is bizonyítja.
Tovább...

Piszkos titok

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 14-i számában
Pálmafák, fűszoknyás, mindig mosolygó lányok, napfény, azúrkék tenger, az ember és a természet tökéletes harmóniája - ilyennek képzeli mindegyik nyaralni vágyó ember a trópusi szigeteket. Persze a turisták millióinak kiszolgálása arrafelé is tekintélyes infrastruktúrát igényel. Ennek pedig ára van, még ha ezt az árat igyekeznek is elrejteni a létfontosságú dollárokkal érkező nyugati turisták elől.
Tovább...

Méretarány

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 14-i számában
A Google jelenleg is fényképezi hazánk legnagyobb turistalátványosságnak számító színtereit. Bár az efféle projektek azt a célt szolgálják, hogy kulturális kincseinkre felhívják az utazók figyelmét, sokan éppen a digitális térképek üzemeltetőit vádolják a történelmi emlékhelyek semmibevételével. A papír térképek lassú visszaszorulásával együtt feledésbe merül majd történelmi örökségünk is?
Tovább...

Munkaköri leírás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 14-i számában
A tudományos tudás sosem lehet tökéletes, mindig hozzávetőleges, és folytonosan változik, érvel David Bloor tudományfilozófus. Szerinte a tudomány, bármennyire szeretnék is a művelői ennek ellenkezőjét láttatni, korántsem független a társadalmi, politikai környezettől. A tudományt övező vitákat pedig nemcsak az ellentétes ideológiák, hanem az ellentétes személyes érdekek is tüzelik.
Tovább...

2013. szeptember 15.

Mirelit kanyon

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 7-i számában
Az Északi-sarkvidéket takaró jégpáncél manapság leginkább az éghajlatváltozás miatt szerepel a hírekben. Évről évre csökken a jéggel borított területek nagysága. A mérhetetlen mennyiségű jég vízzé olvad, és emeli a világtengerek szintjét. A sarki állatok elveszítik élőhelyüket, táplálékukat, az eszkimók  vadászzsákmányukat. A szemünk előtt szűnik meg - földtörténeti léptékben pillanatok alatt - egy teljes ökoszisztéma. Nemcsak az Északi-sark tengerét fedő jégtakaró olvad, hanem a szárazföldi területek is hatalmas mennyiségű jeget veszítenek évről évre.
Tovább...

Kisimuló grafikon

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. szeptember 7-i számában
Hárman vesztették életüket a múlt pénteki súlyos balesetben, amikor egy figyelmetlen bolgár kamionsofőr a feltorlódott kocsisorba rohant az M5-ös autópályán. A sztrádákon hirtelen kialakuló dugók gyakran teremtenek rendkívüli helyzetet, de kevésbé veszedelmes formájukban is gondot és károkat okoznak. Hogyan segíthet a tudomány a leküzdésükben?
Tovább...

2013. szeptember 8.

A meggondolatlanság fái

   

Megjelent a Képeslap 2013. szeptember 1-i számában
Közhely, hogy az erdész ötven-száz évre előre gondolkodik . Jó eséllyel az általa ültetett erdő csak a halála után éri el teljes fejlettségét , munkájáról ítéletet csak az utókor hozhat. És ez az ítélet nem mindig elismerő. Pedig az erdészet céljai mindig magasztosak. Azok voltak akkor is, amikor a XIX. század közepétől kezdve, majd a múlt század közepén újult erővel feketefenyőt telepítettek például a Keszthelyi-hegység kopárjaira.

2013. augusztus 31.

Ütött az atomóra

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 31-i számában
Új szintet értünk el a pontosságban, egy egész nagyságrenddel meghaladtuk elődeink teljesítményét - dicsekedett büszkén Andrew Ludlow, az amerikai országos szabványügyi hivatal kutatója a New Scientistnek annak kapcsán, hogy minden idők legpontosabb óráját helyezték üzembe a minap. A szerkezet atomóra. Az atomórák működési elvük szerint egy atom két energiaszint közötti ingadozását veszik alapul az idő méréséhez. Az ingadozás ritmusa elképesztően állandó, az óra "ketyegése" így szinte az örökkévalóságig pontos maradhat.
Tovább...

Nem örök zöld

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 31-i számában
A Keszthelyi-hegység nagy részén elpusztultak a fák. A két évvel ezelőtt tomboló aszály és forróság következtében kiszáradtak a feketefenyők. Most az erdészet kivágja őket, évtizedekre lekopaszítva a balatoni látkép jelentős részét. Öröm az ürömben: a feketefenyők pusztulását kevés szakember bánja.
Tovább...

2013. augusztus 30.

Enigma

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 24-i számában
Keep calm and carry on - Maradj nyugodt, és folytasd [a munkát] -, áll azokon a második világháború idejéből származó, azóta feledésbe merült angol propagandaposztereken, amelyeket nemrégiben találtak egy padláson. A posztereket felkapta az internetes népművészet, és viccesnek szánt módosított változataik azóta is keringenek a közösségi oldalakon. A propagandaanyaggal az angol kormány a németek kezdeti villámháborús sikerei és a brit városokat sújtó bombázások közepette próbálta fenntartani a lakosság hitét és fegyelmét.
Tovább...

Csal a csatorna

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 24-i számában
Százhúsz évvel ezelőtt, 1893-ban nyitották meg a Peloponnészosz félszigetet Görögország kontinentális területeitől elválasztó Korinthoszi-csatornát. Szigorú értelemben a Peloponnészosz félsziget azóta sehol sem kapcsolódik a szárazföldhöz, így szigetnek is hívhatnánk. Noha a nyugati hajózás bölcsőjének számító antik görög városállamok mérnökei évezredekkel ezelőtt felvetették a csatorna ötletét, amely jelentősen lerövidíthette volna az addig a görög félsziget körbehajózását kívánó átjutást az Égei- és a Jón-tenger között.
Tovább...

Forrpontok

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 24-i számában
Az éghajlatváltozás bizonyíthatóan növeli az emberi konfliktusok esélyét, állítja a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány. Az összefüggés lehetősége korántsem számít újnak, az újdonság az, hogy a cikk megállapításai eddig példátlan mennyiségű adat elemzésén alapulnak. Következtetései pedig igen nyugtalanítók.
Tovább...

2013. augusztus 24.

Szurkolás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 17-i számában
Van úgy, hogy egy eseményre olyan sokat kell várni, hogy pusztán ettől érdekes lesz, holott ha gyakran megtörténne, senkit sem érdekelne. Ilyen esemény a szurok lecsöppenése. No nem a felmelegített, köznapi értelemben is folyékony szurokra gondolunk, amelynek csöpögését az útépítő munkások naponta ezerszer is megcsodálhatják. Hanem az úgynevezett szilárd szurokra, hiszen szilárd anyagok nem szoktak csöpögni.
Tovább...

Kóma után

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 17-i számában
Az ismétlődő orvosi bűnesetekkel nem a doktorokat akarja lejáratni, hanem az emberek egészségügyi tudatosságát kívánja erősíteni, vallja Robin Cook író. Az orvosi krimi legnagyobb alakját a betegségek társadalmi okai foglalkoztatják.
Tovább...

2013. augusztus 18.

Vállból swingelni

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 10-i számában
Rózsa Csilla alig néhány hét alatt lett az egyik legismertebb magyar sportolónő. A tizenhat éves golfozó sorozatban végez helyezettként az európai, amerikai tornákon, és egyre valószínűbb, hogy nagykorúvá válásakor profinak szegődik. De milyen kilátásai vannak egy golfozónak Magyarországon
Tovább...

Talált, süllyedt

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 10-i számában
Szeretjük hinni, hogy az óceánok több ezer méteres mélységei még érintetlenek. Nos, úgy tűnik, ezek sem tökéletesen azok. Noha az óceáni meder nagy része ismeretlen az ember számára, ez nem jelenti azt, hogy ipari tevékenységünk nem érezteti ott is hatását. Az óceánba szórt temérdek szemét lassanként egyre mélyebbre süllyed, miközben anyagai lassan bomlani kezdenek. A felszabaduló vegyületek pedig olyan fajokat mérgeznek, amelyek létezéséről nem is tudunk.
Tovább...

Ha elveszítjük a fejünket

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 10-i számában
Egy olasz idegsebész felvetette, hogy egy-két éven belül akár megvalósulhat az első teljes fejtranszplantációs műtét, minthogy az idegsebészeti technikák elérték az operáció sikeréhez szükséges fejlettséget. A lehet azonban egyáltalán nem egyenlő a szabaddal, sokan azonnal az olasz Frankensteinnek keresztelték el az orvost. Igazuk van?
Tovább...

2013. augusztus 12.

Öngól

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 3-i számában
Miért van szinte mindig három lapátjuk az áramtermelő szélturbináknak? A kérdés olyan triviálisnak hat, hogy valószínűleg nagyon kevesen tették már föl maguknak. Pedig a válasz egyáltalán nem magától értetődő. Minél több a lapát, annál nagyobb a lapátok összfelülete, annál több szelet tudnak befogni, ezáltal több mozgási energiát alakíthatnak árammá. Viszont ha túl sok a lapát, a szerkezet tömege nagyon nagy lesz, és az ára is a csillagos égbe emelkedhet.
Tovább...

Lesben állók

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. augusztus 3-i számában
Egy évvel előrehozta a Belügyminisztérium az ötszáz újonnan vásárolt, modern traffipaxkészülék csatasorba állítását. E sebességmérők már nemcsak a sebességet mérik, de kamerák is egyben. Így szinte bármilyen látható szabálysértésről bizonyító erejű felvételt készítenek jövő tavasztól. Bár működésük eredménye sokak számára okoz majd kellemetlen tapasztalatokat, kevesen értik, hogyan is működhetnek valójában.
Tovább...

2013. július 31.

Hajóvonták

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 27-i számában
A Mona nevű vitorlás hajó hazahozatalának nem a legegyszerűbb, bár mindenképpen a legélvezetesebb módját választotta a tulajdonosa. Társaival Elba szigetéről a Földközi-tengeren, csatornákon, folyókon és az Alpokon keresztül eljutottak a Balatonig.
Tovább...

2013. július 30.

Gömbakvárium

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 27-i számában
Különös probléma támadt a Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak szkafanderével néhány napja, és emiatt az űrsétát is meg kellett szakítani. Az "incidens" akkor történt, amikor egy olasz űrhajós sisakja máig érhetetlen módon elkezdett megtelni vízzel. (Az incidens vagy az esemény szót szokta a NASA a vészhelyzet, a meghibásodás szavak helyett használni amolyan eufemizmusként.)
Tovább...

Égi bicikli

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 20-i számában
Burleszkfilmek megszokott jelenete: a főhős levegőbe emelkedik a biciklijére szerelt propellerek, esetlen szárnyak segítségével, majd a reménytelen pedálozás dacára egy méterrel arrébb lezuhan. A burleszk most a valóságba is beköltözött, hiszen a minap felszállt az első pusztán emberi izomerővel meghajtott helikopter.

Kárhozat

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 20-i számában
Az atombombát lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképpen büszkének kell lennünk a kifejlesztésében részt vevő magyarok teljesítményére - e közhellyel kezdődik a Manhattan-tervről szóló, Magyarországon megjelenő szinte minden könyv, újságcikk. Pedig dehogy. Az atombombát nem lehet szeretni, hiszen a legszörnyűbb találmány, amelyet az emberiség valaha is megvalósított. Emberek tíz-, százezreinek halálát okozta az a kettő, amelyet bevetettek. Ha a többit is ledobják, biztosan kihaltunk volna mind egy szálig.

Biológiai monopoly

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 20-i számában
Az amerikai legfelsőbb bíróság minapi ítéletében kimondta, hogy Amerikában nem lehet szabadalmaztatni a természetben is előforduló emberi géneket. A döntés támogatói a józan ész diadalaként értékelik a határozatot. Azt azonban szinte senki nem vette észre, hogy Európában és hazánkban is rutinszerűen szabadalmaztathatók az újonnan izolált DNS-szakaszok.

2013. július 22.

Távirat vége. Stop.

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 13-i számában
Néhány napon belül feladják a világ utolsó táviratát - harsogja a világsajtó a Scientific Americantől a The Christian Science Monitorig annak apropóján, hogy az indiai állami távközlési cég júliusban leállítja a szolgáltatást. Noha a hír nem igaz, hiszen például a Magyar Posta is fenntartja egyelőre a távirat-továbbítást (bár csak belföldre, nemzetközi viszonylatban már nem), a felfokozott érdeklődés valóban a kommunikáció korszakhatárát jelzi.
Tovább...

Mezítláb

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 13-i számában
"A futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket - és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek." Ezzel a vélhetően bombasztikusnak szánt és az amerikai életmódtanácsadó könyvek formavilágát idéző borítón elhelyezett idézettel próbálja érdekessé tenni a kiadó a Futni születtünk című könyvet az emberek számára. Ez sajnálatos, hiszen az állítás több szempontból is nettó butaság. Az evolúció mechanizmusainak teljes félreértéséről tanúskodik az, ha a szerző egyetlen tényezőt, a futást gondolja az emberré válás kizárólagos okának.
Tovább...

Fogunk fehérje

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. július 13-i számában
Hatvan éve tart a vita az Egyesült Államokban az ivóvíz fluorozásáról. Pártolói szerint ez a gyakorlat segít megelőzni a fogszuvasodást, ellenzői viszont értelmetlenségét, magas árát és az összeesküvés-elméletek jól ismert kliséit hangoztatják. Sok országban adtak-adnak fluort az ivóvízhez. Hazánkban nem, de vajon indokolt lenne-e?
Tovább...

2013. július 16.

Elektronikus könyvek

   

A legjobbnak ítélt írások gyűjteményei “hordozható” kiadásban, amelyeket ekönyv-olvasókra, tabletekre, mobiltelefonokra tölthet.

CSENDES BŐGÉS

Számok nyelvén (2008-2012)


A magyar sajtóban példátlan, immár hét éve íródó rovatunkban egy-egy, főként tudományos illetve technológiai hírt mutatunk be az adatok szemszögéből. Kiderül, hogy hány ember halt meg a Boeing-747 Jumbo eddigi katasztrófáiban, mennyi medúza támad a fürdőzőkre manapság, és hány milliomod másodperccel telik lassabban az idő, ha felmegyünk a tizedikre.

Letöltés
Kindle / EPUB / PDF

SÁRISÁPI ÁRAMKÖRÖK

Riportok (2011-2015)


A Lomnici praktika című riportkönyv folytatása, a 2011 és 2015 között íródott legjobb riportok gyűjteménye. A címadó írás a szocializmus utolsó éveiben éledező, tipikusan magyar pályát befutó komputergyártásról mesél. Emellett helyszíni riportot olvashatnak e kötetben a San Diegó-i Sea World vízi vidámparkban nap mint nap fellépő gyilkos bálnák ellentmondásos sorsáról, de a vinil (bakelit) lemezek esélytelen reneszánszáról is.

Letöltés
Kindle / EPUB / PDF

LOMNICI PRAKTIKA

Riportok (2007-2011)


Főként természettudományos és technológiai témájú, illetve a tudomány és a társadalom egymásra hatását vizsgáló írások. Az egri családi házban hollywoodi szintű komputeranimációs rajzfilmet barkácsoló testvérektől védőoltások beadását megtagadó szülőkön és az Európai Űrügynökség hollandiai kutatóközpontján át a pánikba eső tömeg okozta szórakozóhelyi tragédiák mögött rejlő pszichés folyamatokig.

Letöltés
Kindle / EPUB / PDF

LEBEGŐ GITÁR

Interjúk (2008-2015)


Beszélgetések vezető magyar kutatókkal (sokak mellett Csányi Vilmossal, Almár Ivánnal, Falus Andrással, Barabási Albert Lászlóval), Nobel-díjas tudósokkal (Oláh Györggyel, Elizabeth Blckburnnel), sportolókkal (Bessenyei Péterrel, Klein Dáviddal, Meskó Zoltánnal), világhírű írókkal (Robin Cookkal, Simon Singh-gel, Steven Saylorral, Jared Diamonddal), összesen negyvenhat interjúalannyal.

Letöltés
Kindle / EPUB / PDF

2013. június 30.

Áthidalás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 29-i számában
A mozgatóidegek roncsolódásával járó gerincsérülés vagy az agyvérzés mindeddig a betegek többségénél élethosszig tartó bénultságot okozott. Az agy és a számítógép közvetlen összekapcsolására irányuló, és magyar részvétellel zajló kutatások azonban a jövőben visszaadhatják az örökre elveszettnek hitt mozgásképességet.
Tovább...

2013. június 29.

Macera

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 29-i számában
Ritkán kerül állatpreparátor a hírekbe, pláne úgy, hogy ezt ő kezdeményezi a munkáját ismertető dokumentumfilm bemutatásával. A budapesti állatkert munkatársa, Mihály Ármin egy pillantásból felismeri az elefánt összes csontját, és úgy készít békáról preparátumot, hogy az állat a beavatkozás végeztével boldogan ugrál tovább.
Tovább...

2013. június 28.

Semmelweis Egyetem Kopp Mária Média Díj

   



Három újságírót díjazott a Semmelweis Egyetem
2013. június 28. péntek
Idén harmadik alkalommal hirdette meg a Semmelweis Egyetem médiadíját, melyet 2012-ben Kopp Mária pszichológus professzorra emlékezve neveztek át. A névadás tisztelgés életműve és munkássága előtt, melynek szerves része volt a köz tájékoztatása a médián keresztül.
20130625-IMG_8395-media-dij-webA Semmelweis Egyetem Kopp Mária Média Díjat idén Gimes Júlia, a Kossuth Rádió és Dr. Molnár Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa kapja, megosztva. A Kopp Mária Hírszerkesztői Díjat Bánhidi Lilla, az RTL Klub Híradójának riportere nyerte el.
Gimes Júlia és Dr. Molnár Csaba rendszeresen tudósít az egyetem egészségügyi fejlesztéseiről, a tudományos élet újdonságairól. A Kossuth Rádió tudományos műsorainak szerkesztő-riportere a díjat az idén februárban átadott Szkill- és Szimulációs Központról szóló riportjával nyerte el, melyben beszámol az országba egyedülálló, legmodernebb technológiával felszerelt, élethű, beszélő szimulációs bábuival gyakoroló orvostanhallgatók képzéséről.
A Magyar Nemzet tudományos újságírója az egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti Klinikáján végzett egyedülálló arcrekonstrukciós beavatkozásról írt cikkével érdemelte ki az elismerést.
Az RTL Híradó riportere, Bánhidi Lilla tömegekhez juttatja el közérthető formában az egyetemen folyó munka eredményeit, hívja fel a figyelmet a megelőzés és felvilágosítás fontosságára. Amegfelelő reggeliről és a vitaminokról szóló riportjaiért kapott díjazást.
Az elismeréseket Dr. Szél Ágoston, rektor adta át a pénteki Semmelweis Napi ünnepségen.
A médiadíjra kiírt pályázatra évről-évre egyre több pályamű érkezik, idén is több mint ötven anyagból választotta ki a győzteseket a bíráló bizottság. A Dr. Karádi István dékán vezette testületnek nem volt egyszerű a színvonalas művek közül kiválogatni a legjobbakat, ezért is döntött a Média Díj megosztása mellett. A díjjal az egészségügyet és az egészségtudományt érintő újságírás, hírközlés és tájékoztatás területén nyújtott kiemelkedő teljesítményt ismeri ez az egyetem.

Népmintázatok

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 22-i számában
A földrajztudomány, noha általánosan elfogadott, tudományos módszertani elvek szerint működik, nem kerülhette el, hogy eredményei időnként felbőszítsék a politikai hatalmat. Máskor pedig ugyanez a hatalom a saját törekvéseinek igazolására próbálta használni a kutatók munkáját. A geográfia semelyik részterületére nem igaz ez annyira, mint a tájegységek lakosságának etnikai hovatartozását bemutató térképezésre.
Tovább...

2013. június 27.

Átsorolt kórképek

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 22-i számában
Frissítette a betegségek diagnosztizálását segítő kézikönyvét az amerikai elmeorvos-társaság. Ritkán kapja fel a világsajtó az efféle eseményeket, most azonban lavinát indíthat el az átdolgozott kiadás. A kritikusok szerint ez alapján gyakorlatilag mindenki pszichiátriai betegnek nyilvánítható, a gyógyszergyárak pedig máris gyárthatják a pirulákat például a gyász ellen.
Tovább...

2013. június 23.

Kiberchondria

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 15-i számában
A magyar fejlesztésű Webicina orvosi honlap nyerte a svéd Gran díjat, amelyet az emberi életminőséget  jobbító innovációkért osztanak. A Webicina szerkesztői kiválogatják az értéket az interneten fellelhető tengernyi hamis egészségügyi információ közül. E területen nemcsak hogy piacvezetők, hanem egyeduralkodók.
Tovább...

2013. június 16.

Erdei villamos

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 8-i számában
A világon elsőként állt szolgálatba napelemes vonat a börzsönyi erdei vasút vonalán. A jármű nem füstöl, és hangja halkabb, mint a dízel vagy gőzmozdonyé, de lehet, hogy a hagyományos erdei döcögés szerelmesei épp ezt fogják belőle hiányolni. A vonat a megújuló energiaforrásokra hívja fel a figyelmünket, bár a napenergia térnyerésére a közlekedésben még a szakemberek szerint sem érdemes számítani.
Tovább...

Számkivetve

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 8-i számában
Vélhetően nincs még egy eltűnt repülő a világon, amelyet annyit kerestek volna, mint a leghíresebb és egyik legelső női pilóta, Amelia Earhart elveszett gépét. Az elmúlt évtizedekben expedíciók sora indult a katasztrófa vélt helyszínére, hogy a kor legmodernebb technikai vívmányait bevetve próbálja megtalálni a pilótasztár gépének maradványait. Persze e kutatók többsége (akiket, bármely furcsa, leginkább régésznek lehet nevezni) valószínűleg nem a felfedezés tudományos értéke, inkább a siker esetén joggal várható médiafelhajtás és busás jövedelem reményében keresi ezt az egyetlen repülőt.
Tovább...

2013. június 10.

Kapcsolati háló

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 1-i számában
Immár második alkalommal kapta néhány éven belül a magyar tudományos élet legrangosabb elismerésének számító Bolyai-díjat agykutató. Nusser Zoltán, az idei díjazott szerint az agykutatás az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődik, és ebben a budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben koncentrálódó magyar idegtudománynak is jelentős szerepe van.
Tovább...

A víz az úr

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. június 1-i számában
Két év sem telt el a kínai Három-szoros vízerőmű üzembe helyezése óta, amelyet akkor a világ leghatalmasabbjaként ünnepelt a kínai kormány (mások pedig kárhoztatták), máris halványul az emléke. A múlt héten Dél-Afrika és a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt írt alá a Kongó folyó vízesésén létesítendő új vízerőmű megépítéséről. Ha a terveknek megfelelően minden szakasza elkészül, ez lesz a világ legnagyobb ilyen létesítménye. A történelem mintha ismételné önmagát.
Tovább...

2013. június 2.

Szabadulni a félelemtől

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 25-i számában
Angelina Jolie vallomása rákot megelőző kettős mellamputációjáról szinte soha nem látott visszhangot váltott ki mindenütt a világon - vélhetően a színésznő szándékainak megfelelően. Rengetegen dicsőítik a bátor asszony döntését, mások őrültnek nevezik. A hírek azonban alig szólnak arról, milyen genetikai felfedezések tették lehetővé, hogy jóval a rák kialakulása előtt felismerhessük a veszélyt.
Tovább...

Gyérítés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 25-i számában
Idén mintha különös figyelmet kapott volna a nyár elejei rendes szúnyogirtás. Ennek oka vélhetően a részben szúnyogok terjesztette trópusi, dél-európai betegségek magyarországi felbukkanásáról egyre-másra felröppenő hírekben keresendő. Valóban kell-e félnünk e nyavalyáktól, létezik-e reális alternatívája a vegyszeres szúnyogirtásnak?
Tovább...

Csontváz

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 25-i számában
Nagyon ritkán lehet igazságot tenni a kevéssé fejlett országokból a múltban nyugatra csempészett műtárgyak, régészeti leletek kérdésében. A lelőhelynek számító ország tulajdonaként követeli vissza őket, a leletet máig őrző múzeumok, magánszemélyek viszont úgy érvelnek, hogy náluk nagyobb biztonságban van a tárgy, amely az egész emberiség közkincse. Teljesen más a helyzet, ha nem a történelmi múlt ködébe vesző "leletmentésről" van szó, hanem nagyon is modern rablásról, csempészetről. Nem csoda, hogy ilyenkor nagyobb esély van a visszaadásra. Ez történt most is...
Tovább...

2013. május 30.

International Ethological Conference (2009, Rennes)

   

Do dogs talk to each other? Field investigations on dog-dog acoustic communication

A poszter letöltése: PDF

2013. május 26.

Térháló

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 18-i számában

 Ezután bárki gyárthat magának otthon pisztolyt - ilyesmik olvashatók mostanában a háromdimenziós (3D-s) nyomtatásról szóló hírekben. A technológia és az iparág azonban sokkal több lehetőséget rejt, mint amit a tulajdonképpen működésképtelen pisztolyról szóló, de sokakat elborzasztó hírek sugallnak.

Tovább...

2013. május 18.

Jelszó örökségbe

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 11-i számában

Virtuális végrendelet - a sajtókommentárok így jellemzik a Google új szolgáltatását, amelynek segítségével rendelkezhetünk arról, hogy bizonyos idő elteltével ki kapjon hozzáférést fiókunkhoz. Az elsőre talán morbidnak tűnő kezdeményezés az elhunytak digitális adatainak rendezetlen sorsára hívja fel a figyelmet. E tény pedig sok más esetben nemcsak az elhunytak kegyeleti jogait sértheti, de lehetetlen helyzetbe hozhatja az irodalom- és a történettudományt is.

Tovább...

2013. május 13.

Csonka kúp

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 4-i számában

Vulkánmúzeum nyílt Celldömölkön. A Kemenes Vulkánpark látogatóközpontjaként működő intézmény a közeli, egykor tűzhányóként kialakult Ság hegy miatt áll ott, ahol, de hiba lenne azt hinnünk, hogy amolyan helytörténeti tárlatként funkcionál. A bemutatott ismeretanyag alapján ugyanúgy állhatna az Etna vagy a Vezúv lábánál is.

Tovább...

Ismeretlen magány

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 4-i számában

Ugyanolyan ártalmas, ha vadállatnak tartjuk a természeti népeket, mintha faölelgető hippinek tekintjük őket, tartja Jared Diamond evolúcióbiológus-etnográfus, a világ egyik legolvasottabb ismeretterjesztő írója. Diamond legújabb könyve, A világ tegnapig nemrégiben jelent meg magyarul.

Tovább...

Óvó atom

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. május 4-i számában

Nincs túl jó sajtója manapság az atomenergiának. Az utóbbi évtizedekben a nukleárisenergia-termelés minden formáját elutasító aktivisták álláspontjával azonosult az emberek nagy része. E szerint az  atomerőművek drágák, ezernyi módon rombolják a környezetet, illetve az emberek egészségét. Így igazából csak tulajdonosaik járnak jól velük, nekünk, közembereknek az volna a legjobb, ha még ma bezárnák az összeset, és áttérnénk a jónak kikiáltott megújuló energiaforrásokra.

Tovább...

2013. április 30.

Kibányászott bitek

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 27-i számában

Csodaszerek nem léteznek. Egyre több jel mutat arra, hogy az elmúlt években népszerűvé vált virtuális pénznem, a bitcoin sem jelent megoldást a világgazdaság bajaira. Noha kitalálója éppen a régi pénzügyi rendszer anomáliáit próbálta általa meghaladni, sokak szerint nem több, mint a bűnözők titkosított pénzutalási rendszere.

Tovább...

Felkérés táncra

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 27-i számában

Hazánk előkelő helyet foglal el a világ országai között az evolúció elfogadottságát illetően. A leggyakrabban idézett, ezer magyar ember megkérdezésével végzett, majd a Science-ben publikált felmérés szerint a magyarok kétharmada fogadja el az evolúciós elméletet igaznak. Ezzel megelőzzük az összes szomszédos országot, de még Svájcot is. Ezekre a tényekre azért kell büszkének lennünk, mert egy ország csak úgy  válhat sikeressé, ha a tudományos eredmények értékelésében és hasznosításában élen jár.

Tovább...

Kilépés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 27-i számában

Az űr a legvégső határ - így kezdődtek a Star Trek című sci-fi sorozat epizódjai. Filmváltozatának munkálatai már zajlottak, amikor majdnem négy évtizede felbocsátották a Voyager-1 és -2 űrszondákat. A filmben a főgonosz szerepét pedig egy későbbi testvérükre, a Voyager-6 szondára osztották. Az űrszondák feladata valóban az volt, hogy eljussanak oda, ahol ember még nem járt. A küldetésüket minden bizonnyal teljesítették, hiszen már valahol messzi járnak, a nemrégiben szenzációt keltő hírek szerint a Voyager-1 kilépett a Naprendszerből.

Tovább...

2013. április 29.

Átadott látás

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 20-i számában


Egyesek nyerészkednek a vakvezető kutyákon – bukkan föl újra és újra a félreértésen alapuló vád a sajtóban. A valóságban szó sincs errõl, de az öt évtizedes múltra visszatekintő magyar vakvezetőkutya-képzés valóban nehéz anyagi körülmények között vergődik. Pedig igen sokan szeretnének négylábú segítőtársat.


Tovább...

2013. április 21.

Hajcsat

   

Megjelent a Képeslap 2013. április 14-i számában

Kevés Szovjetunióhoz fűződő eseményre érdemes örömmel emlékezni, de az űrhajózás első mérföldkövei kétségkívül ilyenek . A propagandisztikus motívumok ugyanis semmit nem vonnak le a részt vevő mérnökök, kozmonauták teljesítményéből. Indokolt hát, hogy az űrhajózás napját április 12-én, Gagarin repülésének évfordulóján ünnepeljük. Nem igaz, hogy az űrkutatás megmaradt nagyon drága, céltalan időtöltésnek.

A teve gerince

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 13-i számában

A mezõgazdasági génmódosítás nem az ördögtől való praktika, bizonyos helyzetekben lehet létjogosultsága. De a bolygó jelenlegi állapota olyan instabil, hogy bármiféle gyökeresen új technológia bevezetését ezerszer meg kell gondolnunk, tartja Lövei Gábor ökológus. A kutató szerint e kérdésben az érzelmek uralta viták mindeddig lehetetlenné tették a tények objektív értékelését.

Tovább...

Szelídített motorosok

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 13-i számában

Száztíz évvel ezelőtt alapították a világ talán legismertebb motorkerékpár-gyártó cégét, a Harley Davidsont az amerikai Wisconsin államban lévő Milwaukeeban. A röviden egyszerűen Harleynak nevezett márka a XX. század egyik legkönnyebben azonosítható ikonjává vált, amit főként Hollywoodnak köszönhet. A stúdiók szakmányban gyártották a filmeket, amelyek a szabadság szimbólumát faragták a Harleykból.

Tovább...

2013. április 16.

Vírusok veresége

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 6-i számában

Tizennégy fertőzött felnőttet sikerült kigyógyítani a HIV-fertőzöttségből, máshol egy fertőzött kisbaba is meggyógyult, ahogy egy német férfi is. Az AIDS-vírus által megtámadott embereknek mindeddig csak kifejezhetetlenül kis töredékük gyűrte le végleg a kórokozót. De a keveset egy világ választja el a nullától.

Tovább...

Mr. Matematika

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. április 6-i számában

Száz éve született Erdős Pál, a világ egyik leghíresebb matematikusa. A huszadik század matematikai kutatásait olyannyira átszövik Erdős emberi kapcsolatai és e tudomány szinte minden területét megérintő problémafelvetései, hogy a matematikusok szó szerint hozzá mérik magukat.

Tovább...

2013. március 31.

Hatóanyag

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában

Mindössze az emberek negyede nyilatkozott úgy amerikai kutatók kérdéseire válaszolva, hogy érdekli az általa szedett étrend-kiegészítő hatékonysága, és leállna a vásárlásával, ha bizonyítottnak látná, hogy semmire sem jó, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Az első hallásra érthetetlen viselkedésre magyarázatot adhat az, hogy milyen céllal szedik ezeket. Az e kérdésre adott megfoghatatlan, ködös válaszokból (például „jobban akarom érezni magam”, „növelni szeretném az energiaszintemet”, „erősíteni kívánom az immunrendszeremet”) ugyanis kitűnik, hogy a fogyasztók inkább a maguk megnyugtatására veszik be e tablettákat. Indokként csak a reklámszlogeneket tudják fel mondani.

Tovább...

2013. március 30.

Szigetelés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában

Fél évszázada zárta be kapuit a világ talán leghíresebb börtöne a San Francisco mellett lévő Alcatraz-szigeten. Pontosabban nem zárták be végleg, csak a rabokat költöztették ki onnan, a létesítmény azóta az egyik leglátogatottabb turistaszenzáció Amerikában. Müködése idején a legnotóriusabb gazfickóknak biztosított (általában élethosszig tartó) hajlékot. A börtön hírnevének szerves része, hogy bizonyítottan egyetlen fogvatartott sem tudott onnan élve megszökni. Azért fontos a bizonyítottan szó, mert volt néhány eset, amikor nem sikerült kihalászni a tengerből a szökevények holttestét, és örökre eltűntek a hatóságok látóköréből.

Tovább...

2013. március 29.

Mélymerülés

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt szenzációt okozott, amikor James Cameron amerikai filmrendező (aki több, tengerrel kapcsolatos kasszasikert is rendezett, például a Titanicot és A mélység titkát) elsőként a világon egyedül lemerült a Mariana-árokba. (Erről ugyancsak egy Számok nyelvén cikkben számoltunk be: Az árok alján, 2012. március 31.) A "földet érés" helyszíne a Mariana-árok térségén belül is a legmélyebb  pont, a Challenger Deep (kihívó mélység) volt, ahol a tengeralattjáró ablakán kinézve Cameron (nem túl meglepő módon) semmi érdekeset nem látott.

Tovább...

Hegyimentők a palacsintázóban

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában

Senkinek sem használ a hegymászás, a világ legönzőbb tevékenysége, tartja Solymári Dániel, szakmai körökben az egyik legismertebb magyar hegymászó, akit háromszor választottak a sportág legjobbjának hazánkban. A teológusnak tanult alpinista a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetőjeként nemcsak a legmagasabb csúcsokat látta, hanem a legmélyebb afrikai nyomort is.

Tovább...

2013. március 23.

Kalap és gumicsónak

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Magyar hajókat vesz Líbia egy francia cégtől – tűnt föl a hír nemrég több hajózási honlapon is. Noha értelmezés kérdése, mennyire tekinthető magyarnak egy olyan hajó, amelynek francia gyártó cége többször gazdát cserélt azóta, hogy magyar alapítója negyed százada eladta, a történet mögött szövevényes, nagyra törő életút rajzolódik ki.

Tovább...

Napos Fukusima

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Pontosan a 2011-es japán földrengés és cunami miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset második évfordulójára időzítették a város első önfenntartó, napenergiával működő melegházainak (és egyúttal naperőművének) üzembe helyezését. Az időponttal egyértelműen az a beruházók célja, hogy a napsugárzás segítségével előállított energiát az atomenergiával termelt elektromosság alternatívájaként mutassák be.

Tovább...

Perklorát és gyanta

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Néhány perccel este fél hét előtt felszállt a várt füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Csakhogy a színe nem volt egyértelműen fehér, de fekete se, leginkább szürkének tetszett. Több mint egy óra telt el, és a Szent Péter téren összegyűlt emberek egymást kérdezgették zavarodottan, hogy választottak-e új pápát vagy sem.

Tovább...

2013. március 18.

Uszony

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Olvasóink többsége - nem kis részben a népszerű horrorfilmek által kialakított cápakép miatt - azt hiheti, hogy ez a cikk a cápák által elkövetett vérengzésekről szól majd. Éppen ellenkezőleg. Egy kanadai felmérés szerint a cápahalászat soha nem látott intenzitással folyik világszerte.

Tovább...

Jégexport

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Ha egy tárgy "szóra sem érdemes", az nem azt jelenti, hogy mindent tudunk róla, sem azt, hogy amit tudni lehet róla, az említésre sem méltó. Csupán annyit jelent, hogy megszokott a jelenléte, olyannyira, hogy észre sem vesszük, ha valójában nem is ismerjük. Szinte az összes mindennapi használati tárgyunkra, otthonunk építőelemeire igaz ez.

Tovább...

33 1/3

   

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Hosszú idő óta először jelent meg magyar előadó új albuma hagyományosan bakelitnek nevezett, valójában PVC-ből készült hanglemezen is. Sőt egyszerre két együttes, a Péterfy Bori & Love Band és a 30Y is adott ki hanglemezt. Mi értelme van ennek? Csak öncélú figyelemfelhívás vagy újraéledő igényeket kielégítő szolgáltatás?

Tovább...

2013. március 15.

Keljfeljancsi 2.0

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 12-i számában

Sokunk gyermekkorának egyik emlékezetes játéka volt a keljfeljancsi, a baba, amely mindig lábra állt, bármerre is döntöttük el. E furcsa képességét a talpában elhelyezett nehezéknek köszönhette. De vajon lehet-e olyan homogén, egyfajta anyagból készült tárgyat alkotni, amely képes talpra állni? A Műegyetem kutatói találták meg a választ. Alkotásukat, a gömböcöt most bárki megtekintheti a Művészetek Palotájában. A feltalálóval beszélgettünk egyetemi irodájában, miközben életünk első olyan labdájával gurigáztunk, amelynek ára egy Mercedesével vetekszik.

Tovább...

Táncba vinni a metánt

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. május 31-i számában

Soha életemben nem gondoltam arra, hogy amit csinálok, annak lesz-e értelme, elismerik-e, díjat hoz-e. Csak azért tettem, mert érdekelt - vallja Oláh György, a dél-kaliforniai egyetem professzora, a kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje. A nyolcvanegy éves tudós - kollégái többségével ellentétben - a kitüntetés után sem hagyott föl munkájával, sőt keményebben dolgozik, mint valaha. Jelenleg a világméretű üzemanyagválság megoldásán munkálkodik.

Tovább...

Kaptárszolgák

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. augusztus 30-i számában

Albert Einstein mondta, hogy ha kihalnak a méhek, néhány éven belül az ember is követi őket. Mezőgazdaságunk a méhek növénybeporzó munkáján alapszik, nélkülük végveszélybe kerülne nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is. Az utóbbi néhány évben a világ méhkolóniái az összeomlás szélére sodródtak egy rejtélyes betegség miatt. Vajon ez a sors vár a hazai méhcsaládokra is?

Tovább...

A, nem B

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. november 8-i számában

Egy felnőttek számára talán együgyű, de az emberpalántákra oly jellemző tanulási hiba meglepő és igencsak pozitív tulajdonságra enged következtetni, állítják magyar kutatók, akik legutóbbi felfedezésüket a világ egyik legfontosabb szaklapja, a Science hasábjain jelentették meg.

Tovább...

Százezres tiszta helyiség

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. január 31-i számában

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Tovább...

A nyírfaaraszoló álma

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. február 7-i számában

A kétszáz éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin százötven évvel ezelőtt jelentette meg A fajok eredete című könyvét, amelyben leírta a természetes szelekción alapuló evolúció elméletét. Szinte minden biológiai jelenség bizonyítottan az evolúcióra vezethető vissza, mégis számtalanszor próbálták hiteltelenné tenni az elméletet a megfogalmazása óta eltelt másfél évszázadban. De pontosan miről szól és kik között zajlik e vita?

Tovább...

Szociális agy

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 4-i számában

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Tovább...

Réparöntgen

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. június 13-i számában

Az egészség mindenki számára a legfontosabb érték. Könnyen fizetünk valamiért, amitől az egészségünk megóvását várjuk, és hamar elhisszük, ha tudományosnak tűnő műszerekkel dolgozó emberek azt mondják nekünk, hogy veszélyben az egészségünk. Ilyen készülék a biofotonikus szkenner. Utánajártunk, hogy mire jó, és mire nem.

Tovább...

Lomnici praktika

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 22-i számában

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Tovább...

Lopva nőszők

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. szeptember 12-i számában

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Tovább...

Potyautasok

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 1-ei számában

A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben felmentett egy szülőpárt, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek - az ítélet szerint ezzel csak szabálysértést követtek el. A védőoltásokat sokan az emberiség legnagyszerűbb alkotásai között tartják számon, néhányan azonban kifejezetten károsnak vélik. Megpróbáltuk megérteni, miért gondolkodnak így.

Tovább...

Cukorgolyócskák

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2010. március 27-i számában

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Tovább...

2013. március 14.

Meddig hasad?

 ,  

Megjelent a Magyar Nemzet 2010. május 15-i számában

Halványul a hidegháború és Csernobil emléke, a fosszilis energiahordozók használata pedig megváltoztatja a bolygó éghajlatát. Ezért az elektromos energia termelésének jövőbeni módszereként nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem az atomenergia is egyre hangsúlyosabban kerül szóba szerte a világon. Pakson újabb blokkok építését tervezik, az amerikai elnök pedig kölcsöngaranciát nyújt új erőművek építéséhez. Megférhet az atomenergia és a megújulók egymás mellett?

Szakdolgozat

   

A kutyák vokális kommunikációjának etológiai vizsgálata
ELTE Etológia Tanszék, 2004



E dolgozatban a kutyaugatás esetleges kommunikációs funkcióit vizsgáló kutatásunkat mutatjuk be. Alapvető kérdésünk, hogy az ugatás milyen szerepet játszik az ember és a kutya közötti kommunikációban. Munkánk során két módszert alkalmazunk: egyrészt vizsgáljuk az ugatás egyes akusztikus jellegzetességeinek kontextusfüggését, másrészt teszteljük, hogy az emberek a kutyák hangjait hallva képesek-e a véletlennél nagyobb valószínűséggel helyesen meghatározni a felvétel kontextusát, és hogy egyöntetűen vélekednek-e az ugató kutyák motivációs állapotáról.
A különböző szituációkban rögzített hangok egyes akusztikai változóinak elemzésekor a mért változók többségénél szignifikáns kontextusfüggést mutattunk ki. Az egyes helyzetekben különbözött a kutyák ugatásának frekvenciája, a vakkantásaik hossza, a vakkantásaik között eltelt időtartam, és vakkantásaik domináns frekvenciamenete.
Második bemutatott kísérletünkben mudi fajtájú kutyák felvett hangjait játszottuk vissza mudis gazdáknak, egyéb fajtájú kutyák gazdáinak és nem-kutyásoknak (Pongrácz et al, 2005). Az alanyok, függetlenül kutyás tapasztalataiktól, képesek voltak egyöntetű képet alkotni a kutyák motivációs állapotáról: a hangok értékeléséhez alkalmazott összes emocionális szempontra (agresszió, félelem, kétségbeesés, játékosság, vidámság) adott pontszámok különböztek a hangok kontextusától függően. Összefüggést találtunk a hallott hangok frekvenciája, tonalitása és a vakkantások közötti intervallum, valamint az alanyok emocionális ítélete között. A felvétel kontextusát az alanyok mindhárom csoportjában a véletlennél jobb valószínűséggel találták el, és a csoportok teljesítménye nem különbözött egymástól.
A hallott hang jellegzetességei és a hangot halló emberek döntése közötti összefüggést tesztelendő, harmadik kísérletünkben frekvenciájukban és tonalitásukban hasonló vakkantásokból "mesterséges" ugatásmintákat hoztunk létre, amelyeket az alanyok az első kísérletben alkalmazott módszerrel értékeltek. Kimutattuk, hogy az ugatás frekvenciája és a vakkantásközi intervallum szinte az összes emocionális szempontra adott pontokra hatással van, a tonalitás az alanyok játékosság- és vidámságértékelésére volt kimutatható hatással.
Kísérleteink eredményei bizonyítják, hogy az ugatás alkalmas eszköz lehet a kutya és az ember közötti kommunikációban, hiszen akusztikai jellegzetességei kontextusfüggést mutatnak, az ember pedig pusztán a hang alapján képes képet alkotni a kutya motivációs állapotáról, illetve az ugatás kontextusáról.

Peer-reviewed publications

   

Tanulmányok

   

Doctoral theses

   

Ethological study of vocal communication in dogs (summary)

In my research I studied various aspects of dog-dog and dog-human acoustic communication. According to basic concept of communication I studied whether dog barks emitted in different situations and by different individuals had different acoustic traits. By studying receivers' responses I investigated if dogs and humans were able to distinguish among barks recorded in different contexts or from different individuals.

In my first experiment I applied a machine learning approach. This software is able to recognize the context specific and individual specific features of barks input and, on the basis of this knowledge, categorize unfamiliar barks into classes. According to our results the software was able to classify new barks into the adequate categories with efficiency higher than expected by chance. In our opinion this suggests that barks have context specific and individual specific acoustic features.

In my next investigation I studied the communicative role of bark in dog-dog communication. Applying the 'habituation-recovery' paradigm I played barks for dogs in the laboratory. The played material consisted of barks recorded from the same individuals in different situations in one experiment and barks from different individuals in the same situation in the other experiment. The dogs' orientation responses were recorded and analyzed. The results showed that subjects distinguished between barks recorded in different contexts and from different individuals as well.

In my following experiments I studied what kind of information the humans could gain by listening to barks. I showed that humans were able to categorize barks into the adequate context categories with a higher accuracy than expected by chance and they described the possible motivational states of dogs similarly. The performances of people with different type of experiences with dogs were not different. I showed that the decisions of subjects about motivational states of barking dogs were affected by a few basic acoustic features of barks (e.g. mean frequency, tonality, and time interval between two individual barks). This role of acoustic features in the judging of inner states is similar to differences in vocal signals of individuals of several vertebrate species having opposite motivational states. This finding might suggest that this ability of people is homologous with the similar ability of animals.

I showed that people, independently form their previous experience with dogs, were not able to discriminate between two individual barks (or two bark sequences consisting 5-5 individual barks) and decide whether they were recorded from the same or different dogs. I found the most significant differences between humans' abilities and the abilities of dogs or computers. Furthermore I showed that blind people with no visual experiences with dogs were able to categorize the heard barks into context categories and describe the motivational states of dogs similarly to sighted subjects. When studying the ontogenesis of human ability for evaluation of barks I showed that even in the six years old age group the performances of subjects owned a dog and those not owned one were not different. The performances of subjects got better with their age.

Summarizing the results of my study I showed dog bark is an effective communicative system in the dog-dog and dog-human communication.


Download the extended summary of theses: PDF

Doktori disszertáció

   


A kutyák vokális kommunikációjának etológiai vizsgálata

ELTE Etológia Tanszék, 2010


Kutatásunkban az ember és a kutya illetve a kutyák közötti akusztikus kommunikáció különböző aspektusait vizsgáltuk. A kommunikáció alapvető jellegzetességeinek megfelelően megvizsgáltuk, hogy a kutyák ugatásai eltérőek-e különböző kontextusokban és az egyes egyedek ugatásai között vannak-e hangtani különbségek. A hangot érzékelő "vevő" vizsgálata során arra kerestük a választ, hogy az ugatást halló ember és kutya képes-e különbséget tenni csupán a hallott hang alapján a felvételi szituációk között, illetve meg tudja-e különböztetni a hallott egyedeket.
Első kísérletünkben egy úgynevezett gépi tanulásos módszert alkalmaztunk. E számítógépes program képes a belé táplált ugatások kontextusára utaló illetve egyedre jellemző tulajdonságait felismerni, és ezek alapján egy új, ismeretlen hangot a korábban megadott kategóriák valamelyikébe besorolni. Eredményeink szerint a szoftver sikeresen, a véletlen választás esetén elvárható szintnél nagyobb eredményességgel sorolta az ugatásokat a megfelelő kontextus- és egyedi kategóriákba. Ez véleményünk szerint arra utal, hogy a kutyaugatás rendelkezik kontextusfüggő és egyedre jellemzően különböző hangtani jellegzetességekkel.
A következő vizsgálatunkban az ugatás kutyák közötti kommunikációban betöltött szerepét vizsgáltuk. A habituáció-diszhabituációs kísérleti paradigmát alkalmazva kutyáknak azonos egyedektől, de különböző helyzetekben, illetve eltérő egyedektől, de azonos helyzetben rögzített ugatásokat játszottunk le, és a hallott hangra mutatott reakciójukat vizsgáltuk. Az alanyok különbséget tettek a két helyzetben felvett, és az eltérő kutyáktól rögzített ugatások között is.
További kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy az emberek milyen jellegű információt képesek a kutyaugatást hallva leszűrni. Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyás tapasztalataiktól függetlenül a véletlen választás esetén elvárt sikerességnél magasabb arányban képesek a hallott hangot a helyes szituáció-kategóriába sorolni. A kutyáknak tulajdonított belső állapotról egyöntetű képet alkotnak, és a belső állapotra vonatkozó döntésüket az ugatás néhány alapvető akusztikai jellegzetessége (a frekvencia, a tonalitás illetve a vakkantások között eltelt időtartam) befolyásolja. Ezek az akusztikai jellegzetességek megfeleltethetők számos más gerinces faj ellentétes motivációs állapotban hallatott hangjainak tulajdonságával, amely arra utalhat, hogy az ember e képessége homológ lehet az állatok hallott hang alapján történő belső állapot értékelésével.
Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül nem képesek a két vakkantásról, illetve kétszer öt vakkantásból álló sorozatról eldönteni, hogy azokat egy vagy két kutyától rögzítettük. E tekintetben találtuk a legjelentősebb különbséget az ember illetve a számítógép és a kutyák képességei között. Kimutattuk továbbá, hogy nincs szükség a vizuális tapasztalatra ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a halott hang alapján meghatározni a felvétel kontextusát és a kutya valószínű belső állapotát, minthogy erre eredményeink szerint a születésük óta vak emberek is képesek, és teljesítményük nem különbözik a látókétól. Az ember kutyahang értékelő képességének egyedfejlődését vizsgálva megállapítottuk, hogy már a hatéves gyermekeknél sem különbözik a kutyatartók és a kutyát nem tartók teljesítménye. A sikeresen kategorizált ugatások száma az életkor előrehaladtával nő.
Kutatásaink eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a kutyaugatás egy hatékony kommunikációs rendszer mind a kutyák közötti, mind a kutya és az ember közötti kommunikációban.

Az értekezés tézisei: PDF
A teljes értekezés: PDF
A doktori védésen bemutatott prezentáció: PDF

Cikkek egyéb lapokban

   

  • A globális felmelegedés hatása az élővilágra, Természet Világa, 2008. március
    A felmelegedés közvetett hatásaként megváltozik az állatfajok viselkedése...

  • Állati önzetlenség, IPM, 2008. február
    Előfordul, hogy az állatok viselkedése látszólag nem szolgálja saját rátermettségüket...

  • Miért ugatnak a kutyák?, Természet Világa, 2007. június
    A kutyaugatás annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk róla igazán...

  • Miért ugat a kutyus, mondd meg kisfiam!, Nemzetközi Kutyamagazin, 2007. április
    Az ELTE Etológia Tanszékén már évek óta kutatjuk a kutyák hangjait...

  • Madarak, vadak, etológusok, Természet Világa, 2007. január (Tóth Lillával közösen)
    Írásunkban az etológia jelenlegi frontvonalához tartozó kutatási területeket mutatunk be...

  • Tudjuk-e értelmezni a kutyaugatást?, Élet és Tudomány, 2004/28
    A kutya jelzései részben gesztikuláris jellegűek részben vokálisak...

  • Bábeli rend, Élet és Tudomány, 2003/43
    Hasonlóságokat találunk a nem rokon, de hasonló környezetben élő fajok hangjai között..

Origo.hu, Egészség rovat

   

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)