Több mint hipotézis

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 20-i számában

Néhány hete Ferenc pápa újfent világossá tette, hogy a katolikus egyház tanításai illetve a modern tudományos felfedezések ­ legfőképpen az evolúció és az ősrobbanás ­ között nincs semmi ellentmondás. Más katolikus vezetők az értelmes tervezettségnek nevezett elméletet áltudománynak nevezték. Csak azokat lephették meg e kijelentések, akik az elmúlt fél évszázadban nem figyeltek arra, amit a Vatikán mondott.

Szabályszerű egyediség hóból

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 18-i számában
December örök kérdése: lesz-e fehér karácsony? Tudományos szempontból ez a feladvány bántóan leegyszerűsítő. És nem azért, mert a meteorológus nehezen tud erre válaszolni hetekkel szenteste előtt: a kristályosodás tudományán belül a hópelyhek formálódása ma már komoly kutatási terület, a legújabb besorolás szerint a hópihéknek nem kevesebb mint százhuszonegy osztályuk van.

A 610-es tartály

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 13-i számában
Harminc évvel ezelőtt történt a történelem legtragikusabb ipari katasztrófája. Az indiai Bhopálban működő növényvédőszer-gyárból irdatlan mennyiségű metil-izocianát gáz szabadult ki, gyakorlatilag gázkamrává változtatva a város szegények lakta negyedét. Ezrek haltak meg azonnal. Az áldozatok igazukat keresik mind a mai napig, a felelősök gyakorlatilag büntetlenek maradtak.

Gyógyító misszión Afrikában

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 6-i számában
A közép-afrikai ebolajárvány káoszában az érintett államok jórészt csak a nemzetközi jótékonysági szervezetek önkéntesei segítségével képesek valamennyire kézben tartani a helyzetet. E szervezetek közül is kiemelkedik az Orvosok Határok Nélkül (MSF), amely mára világszinten is megkerülhetetlen "egészségügyi szolgáltatóvá" vált nem csak az ebolával sújtott területeken. Magyar önkéntesükkel beszélgettünk.

Elefánthűség

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 6-i számában
Az Afrikába költözött, vadállatokkal foglalkozó nyugati emberek memoárkötetei külön műfajt alkotnak. Generációk utaztak gondolatban a trópusi szavannákra Joy Adamson Oroszlánhűség című könyvét bújva, vagy harcoltak a gorillákat gyilkoló vadorzók ellen Dian Fossey sorain keresztül. E könyvek nem haszontalanok, hiszen szinte minden jövőbeli kutató gyermekként ezekből ismerkedik meg a vadállatok alapvető jellemzőivel, viselkedésükkel (bár fontos, hogy a jelenségek csetlő-botló magyarázatát villámgyorsan felejtsék is el).

Kém a zsebben

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 6-i számában

Újabb komputervírust fedeztek föl, amely olyan összetett, hogy csak titkosszolgálatok által alkalmazott hackerek írhatták. Bár az efféle állami kémprogramok közületeket, kutatóintézeteket támadnak, semelyik számítógép nincs biztonságban.

Új konform

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 29-i számában

A jelenkori ifjúsági fesztiválok végső soron az antik vallási népünnepélyek utódainak tekinthetők, állítja Szabó János Zoltán kultúrakutató most megjelent A fesztiváljelenség című kötetében. A fesztiválok fejlődése a történelem folyamán a társadalmi változásokkal párhuzamos pályát írt le, így kutatásukkal az emberi kultúra változásait is jobban megérthetjük.

Új kutatások segítik legyőzni az influenzát

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 27-i számában
Megkezdődött a szezonális influenzaoltás Magyarországon. Noha a vakcina nem nyújt teljes, örökre szóló védettséget, jelenleg mégis ez a leghatékonyabb fegyverünk a betegség ellen. Miért kell új oltás minden évben, és hogyan lehetne egyszer s mindenkorra legyőzni a vírust? A legtöbb influenzakutató e problémákkal küzd nap mint nap. Köztük szegedi kutatók is, akik nemrégiben áttörést érhettek el.

Hadállások

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 22-i számában
Évtizedek tűzzel-vassal, esetenként szép szóval vívott, dollárszázmilliárdokat felemésztő drogháborúja mintha eredménytelen lenne. Afganisztánban rekordtermést takarítanak be, Mexikó káoszba fullad az állammal összefonódott drogkartellek szorításában. Az interneten keresztül bárki kényelmesen vásárolhat drogokat.

Futballsivatag

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 22-i számában
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget évek óta rengető korrupciósbotrány-sorozat sok szemlélő szerint tragikomédiába fordult a visszaéléseket feltárni hivatott bizottság megcsonkított jelentésének minapi nyilvánosságra hozásával. A dokumentum közreadott része szerint apróbb hibák előfordultak ugyan, de a következő két világbajnokság odaítélése a legnagyobb rendben történt. Pedig úgy tűnik, a szövetség körül semmi sincs rendben.

Gödörben a Philae, de még feléledhet

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 20-i számában
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájáról indított Philae leszállóegység sikeresen landolt a röviden 67P-nek nevezett üstökösön. Ez önmagában történelmi tett, még ha a leszállás során fellépő hibák miatt a szonda a vártnál hamarabb be is fejezte működését. A küldetésben részt vevő számos magyar kutató egyikével, a leszállást az irányítóközpontból követő Apáthy Istvánnal értékeltük a küldetés eredményét.

Megidézett démonok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 15-i számában
Az emberre támadó intelligens gépek hozzák el a világvégét - hangoztatja számos fórumon Elon Musk, az elektromos autókat és polgári űrhajókat fejlesztő milliárdos. Sokak szerint csupán ingyenreklámot csinál cégeinek, néhányan azonban komolyan veszik aggodalmait.

Volt képe hozzá

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 15-i számában
Nemrég Magyarországon is bemutatták a Beltracchi - A hamisítás művészete című dokumentumfilmet, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb műkincs-hamisítási botrányáról és ennek főszereplőjéről, Wolfgang Beltracchiról szól. A média által valóságos rocksztárként kezelt hamisító története az emberi hiszékenység ékes példája.

Egészségügyi labor létesül a csuklónkon

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 13-i számában
A mobiltelefonok és a táblaszámítógépek után a csuklón viselhető készülékek a hordozható elektronika legújabb divattermékei. Sokak várakozásaival ellentétben ezen okosóráknak is nevezett eszközök vélhetően nem afféle miniatűr számítógépként, hanem egészségi állapotunk és fizikai életmódunk követőiként lehetnek sikeresek. De az is lehet, hogy végül lustaságunk okozza majd a vesztüket.

Van képe hozzá

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 15-i számában
Nemrég Magyarországon is bemutatták a Beltracchi - A hamisítás művészete című dokumentumfilmet, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb műkincs-hamisítási botrányáról és ennek főszereplőjéről, Wolfgang Beltracchiról szól. A média által valóságos rocksztárként kezelt hamisító története az emberi hiszékenység ékes példája.

Megidézett démonok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. november 15-i számában
Az emberre támadó intelligens gépek hozzák el a világvégét - hangoztatja számos fórumon Elon Musk, az elektromos autókat és polgári űrhajókat fejlesztõ milliárdos. Sokak szerint csupán ingyenreklámot csinál cégeinek, néhányan azonban komolyan veszik aggodalmait.

Európai kutatók a megszorítások ellen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 30-i számában
A gazdasági válság kitörése óta végrehajtott sorozatos költségvetési megszorítások az Európai Unió több tagországában is lehetetlen helyzetbe sodorták a természettudományos kutatókat. Sokuk most elégelte meg a politikai döntéshozók szerintük teljes tudatlanságról és közömbösségről tanúskodó viselkedését, és tudósoktól szokatlan tiltakozó akciókba kezdtek főként Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban.
Tovább...

Magic Karcsi titkai

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 25-i számában
Ősz hajú, aktatáskás úriember sétál nyugodtak az utcán, egyszer csak elállja az útját egy nagy fekete autó, és maffiózók pattannak ki belőle. A főnökük azonban letérdel az áldozat előtt, bocsánatot kér a "tanár úrtól", amiért nem figyelt fizikaórán, holott az milyen érdekes. - A Spektrum tévé Brutális fizika című műsorának reklámját szinte óránként vetíti mostanában több csatorna is. De ki az ősz hajú főszereplő, aki érdekessé teszi az egyik legutálatosabb tantárgyat?
Tovább...

Forgatókönyvek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 25-i számában
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint a Nyugat-Afrikában tavaly decemberben kitört, mára Amerikába és Európába is eljutott ebolajárványban legalább 9216-an megbetegedtek, és közülük 4555-en meghaltak. Ez többszörösen meghaladja az elmúlt negyven év összes ebolajárványában áldozatul esettek számát. Az okokról eddig csak találgatások láttak napvilágot.
Tovább...

A hangyák boldogsága

Megjelent a Képeslap 2014. október 19-i számában
Molnár Attila Dávid természetfilmes. - MIT NEM SZERET A MUNKÁJÁBAN? - Hogy nem jár vele egy állandó munkaviszony, hanem évről évre, projektről projektre létezek. - MI A LEGTÖBB, AMIT EDDIG ELÉRT AZ ÉLETBEN? - Az emberek, akik körülvesznek otthon, odabent a filmműhelyben és odakint a terepen. A természetért lelkesedő emberek különlegesek, jó köztük lenni.

Üstökös a célkeresztben

Megjelent a Képeslap 2014. október 19-i számában
E kép tudományos szempontból azokhoz a történelmi felvételekhez hasonlatos, amelyeket az Apollo-11 Eagle (Sas) leszállóegységéből készítettek az első Holdra szálló űrhajósok. A fotót a 67P (Csurjumov-Geraszimenko) üstökös felé indított Rosetta űrszonda Philae landolórobotja készítette a kométáról. A misszió célja, hogy az űrkutatás történetében először ember alkotta űrjármű szálljon le egy üstökös felszínére, és ott méréseket végezzen.

2014 Nobel-díjasai

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 18-i számában
Épp repülőn ültem, amikor bejelentették a díjat. Nem tudtam semmit, így nem is értettem, hogy a kiszállásnál miért vár a repülőtér egyik alkalmazottja egy nagy csokor virággal a kezében, és miért rendeltek nekem limuzint. Amikor bekapcsoltam a mobilomat, vagy százötven email és hetvenöt SMS zúdult rám. Próbáltam elérni a feleségem, de esélytelen volt - nyilatkozta Edvard Moser, közvetlenül az után, hogy nyilvánosságra hozták: ő, felesége, May-Britt Moser és John O'Keefe kapták az idei orvosi Nobel-díjat, méghozzá a tájékozódás agyi folyamatainak vizsgálatáért.
Tovább...

Alzheimer a Petri-csészében

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 16-i számában
A világon először sikerült in vitro sejtkultúrában (tehát nem a kísérleti állatok vagy az ember szervezetén belül, hanem laboratóriumi edényben) olyan idegsejteket tenyészteni, amelyek magukon hordozzák az Alzheimer-kór tüneteit. A két Amerikában dolgozó kutató eredménye forradalmasíthatja a korunk neurológiai népbetegségét célzó gyógyszerkutatásokat. Ha bebizonyosodik módszerük működőképessége, szinte biztos Nobel-díjat kapnak.
Tovább...

A nagy kínai tűzfal

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 11-i számában
A Hong Kong-i tüntetések hatására még szorosabbra zárt az egyébként is szigorú kínai internetcenzúra. Mára alig maradt nyugati közösségi kommunikációra alkalmas honlap, amely elérhető lenne az ázsiai országban. Megvalósítható-e a szólásszabadság fellegváraként dicsőített internet totális állami ellenőrzése?
Tovább...

Landolás a J leszállóhelyen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 9-i számában
November 12-én landol a Rosetta űrszondája a Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön. Az Európai Ûrhivatal (ESA) vállalkozása az első alkalom, hogy ember által készített eszköz kísérel meg leszállni egy kométa felszínére. A küldetésben sok magyar kutató is szerepet vállalt.
Tovább...

Tömegpszichózis

Megjelent a Képeslap 2014. október 5-i számában
Rozmárok soha nem látott sokasága, 35 ezer állat jött ki a tengerből a szárazföldre Alaszka partjainál. Bár a jelenség sokak számára megkapó, lenyűgöző lehet , a tengeri emlősöknek valójában tragikus.

A ledér kém

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában
Mata Hari nevét mindenki ismeri. Nagyjából annyit tudunk róla, hogy táncosnő volt a századelőn, aki az érvényesülés érdekében különösebb erkölcsi korlátok nélkül használta ki testi adottságait. Bájait pedig főként befolyásos férfiak számára árusította. Nagyravágyása szinte magától értetődő módon kényszerítette az első világháború kémjátszmáiba, és vezetett kivégzéséhez. Szex és kémkedés, illetve függetlenségre vágyó nő a patriarchális világban - Mata Hari egyesíti magában a férfiakat és a nőket vonzó hősök archetípusait. Nem csoda, hogy bármilyen vele foglalkozó könyv, film érdeklődésre számíthat.
Tovább...

Kéretlen ajándék

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában
A U2 ír rockegyüttes ingyenesen hozzáférhetővé tette legújabb lemezét egy reklámkampány részeként. Bár valószínűleg ebből is vagyonokat fognak keresni, lépésük a zeneipar soha nem látott mélységű válságát jelzi.
Tovább...

Életveszélyes hokiütők

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában
Az ENSZ New York-i klímacsúcsát általában pozitívan értékelik. Noha most sem sikerült megmenteni a világot (és semmilyen konkrét egyezmény nem született), talán végre a legnagyobb országok vezetői is belátták, hogy valamit tenni kell. Félő azonban, hogy az eltökélt szavak után működésbe lépő ipari lobbi a milliók által követelt reformokat végül megint kisiklatja.
Tovább...

Eskü a teniszpályán

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 27-i számában
I. Theodosius római császár 394­ben betiltotta a Krisztus előtti VIII. századtól folyamatosan, négy évente megrendezett olimpiai játékokat, és több mint ezerötszáz évnek kellett eltelnie, míg Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére újra olimpiai tornát rendeztek. Ez az állítás téves, derül ki Wolfgang Behringer német történészprofesszor A sport kultúrtörténete című könyvéből.
Tovább...

Kaldera

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 27-i számában
Senki se próbálja ki, amit csinálok! Lehet, hogy bárki más is meg tudja csinálni e mutatványokat, de az a bárki más is ugyanúgy le tud esni. Így figyelmezteti rutinosan a látványos, ámbár csekély ésszerűségről árulkodó akcióiról elhíresült ukrán Mustang Wanted művésznevű artista A Földgömb magazin szeptemberi számának olvasóit. Az interneten sok ezer ember által követett tornászt vonzzák a magas épületek.
Tovább...

Dezertálás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 27-i számában
Japánban három és fél évvel a fukusimai atomerőmű balesete után engedélyt adtak az első atomreaktorok újraindítására. A miniszterelnök szerint az atomenergiával termelt olcsó áram kell a gazdaság fellendítéséhez. Az ellenzék szerint viszont Abe Sinzo kormánya az atomenergia lobbistáinak akar kedvében járni. Mit tudhatunk biztosan a 2011 márciusi baleset következményeiről?
Tovább...

Komputerek a szilíciumkorszak után

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 25-i számában
A jelenlegi, szilíciumalapú számítógépes csipek már nem sokáig gyorsulhatnak tovább, mivel hamarosan fizikailag is lehetetlen lesz a bennük rejlő sok milliárd tranzisztort tovább miniatürizálni. Így a mainál is gyorsabb informatikai eszközök teljes paradigmaváltást kívánnak. A megújulás egyik lehetséges útját jelentik a fázisváltó anyagok.
Tovább...

Immunválasz

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 20-i számában
A méhnyakrákot okozó humán papillomavírus (HPV) elleni oltás bekerült a magyar oltási rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mostantól a hetedikes lányok ingyen megkaphatják az oltást, ha ők illetve szüleik beleegyeznek ebbe. Ezzel a méhnyakrák gyakorisága egyszerűen visszaszorítható ­hacsak az oltásellenesek aknamunkája el nem ront mindent.
Tovább...

Szabad-e génmódosításal szúnyogot irtani?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 18-i számában
Egy angol cég génmódosított szúnyogok segítségével akarja megritkítani a trópusi égövön milliókat megfertőző dengue-láz vírusát hordozó rovarok populációit. Miközben a vállalat vezetői szerint a jelenleg is tesztelt módszerrel több ezer ember életét lehetne megmenteni évente, a génmódosítás ellenzői úgy vélik: ismeretlen kimenetelű emberkísérletet folytatnak messzi országok polgárain, azok tudta nélkül.
Tovább...

Akik szembenéznek a halállal

Megjelent a Képeslap 2014. -i számában
A kép hátterében az észak-iraki Baretle falu fekszik. A települést a fotó hétfői (szeptember 8.) készítésekor az Irak északi és középső részén jelentős területeket ellenőrző szunnita terrorszervezet, az Iszlám Állam (IS) tartotta megszállva. A hadi helyzet azonban rendkívül képlékeny.

A huszár például hármat ér

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 13-i számában
Polgár Judit kezdeményezésére ma már több mint száz iskolában alkalmazzák a sakkot oktatási segédeszközként. A tábla és a figurák megkönnyíthetik nemcsak a matematika, hanem a humán tantárgyak tanítását is, a hatás pedig a diákok tanulmányi eredményein is megmutatkozik a programhoz elsőként csatlakozott iskolában.

Nyugtalanító középút

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 13-i számában
Általában nem szerencsés, ha egy könyv címe alapján teljesen más képet alkothatunk a tartalmáról, mint amilyen valójában. Kivéve, ha a szörnyű cím után kellemesen csalódunk a szövegben. Emily Anthes Frankenstein macskája című könyve szerencsére az utóbbi csoportba tartozik. A kötet az állatok testének átalakítását célzó újszerű kutatásokról szól, de nézőpontja korántsem olyan leegyszerűsít, populista és műveletlen, mint azt a horrorbéli cím alapján sejteni lehetne.

Bakancslista

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 13-i számában
Fél évvel ezelőtt tűnt el a maláj légitársaság 370-es számú, Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata. A repülőgép felkutatására tett hatalmas erőfeszítések ellenére a maradványoknak nincs nyomuk, és a katasztrófa körülményei is ismeretlenek. Megtudjuk-e valaha, hogy mi történt a fedélzeten?

Utódaink viselik életmódunk következményeit?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 11-i számában
Az epigenetika az új klónozás? A genetikusok körében legalábbis ugyanolyan nagyok a várakozások körülötte, mint egy évtizede volt az elvileg minden betegségre gyógymódot kínáló őssejtek iránt. Hogy ezekből a várakozásokból mi valósul meg, az évek-évtizedek múlva derülhet ki. Az azonban már most biztosnak látszik, hogy a klasszikus nézettel szemben a DNS kódsorrendje nem az öröklődés egyetlen mechanizmusa, és lehet, hogy az utódok mégsem "tiszta lappal" kezdik az életüket.
Tovább...

Tíz pollenszem

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 6-i számában
Hazánk az Európai Unió egyik parlagfű által legszennyezettebb tagállama, miközben minden ötödik honfitársunk allergiás az e hetekben nyíló gyomnövény virágporára. Bár törvény kötelez az ellene való védekezésre, több megyényi területen él és virágzik a parlagfű. Az eddigi legnagyobb nemzetközi kutatóprogram azonban segíthet a megoldás megtalálásában.

Tovább...

Stratégia a zuhany alatt

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 6-i számában
Visszavonul minden idők legnagyobb női sakkozója, Polgár Judit. Bár szinte sohasem indult női versenyeken, mert igazi kihívást csak a férfi nagymesterek jelentettek számára, nem hiszi, hogy a nők születetten lennének gyengébbek a sakkban. A környezet és az emberrel szembeni elvárások viszont meghatározzák a sorsát. Tovább...

Egerek és emberek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 30-i számában
Bár egy kísérleti vírusellenes gyógyszer hatékonynak tűnik, a minden idők legsúlyosabb ebolajárványa terjed. Eközben az egyetemi tanév kezdetével afrikai diákok tömegei áramlanak ki a kontinensről szerte a világba, így hazánkba is. Felkészültünk-e az esetlegesen behurcolt fertőzés elleni harcra?
Tovább...

Cár a mozdonyban

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 30-i számában
Hamarosan luxusvonatokat indít a MÁV Nosztalgia Kft. Budapestről Teheránba, a legendás Orient expressz hangulatát idézve. Minden idők leghíresebb vonata legalább annyit köszönhet híres utasainak, mint a kocsik nyújtotta, ötcsillagos szállodákat idéző pompának.
Tovább...

Újítást tesztelhet a Bardarbunga

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 28-i számában
Bár a napokban kiadott szeizmológiai jelentések szerint csökkent annak a valószínűsége, hogy kitör az izlandi Bardarbunga vulkán, nem lehet kizárni, hogy a tűzhányóból esetleg a légkörbe robbanó mérhetetlen mennyiségű vulkáni hamu újra lehetetlenné teszi a légi közlekedést a kontinens nagy része fölött. Vajon tényleg képesek katasztrófát okozni az apró porszemek, vagy csak a légügyi hatóságok aggodalmaskodnak túlságosan?
Tovább...

Szénlábnyom

Megjelent a Képeslap 2014. augusztus 24-i számában
Az ökológiai lábnyom kifejezést, amely azt fejezi ki, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha a világ minden lakosa úgy élne, mint mi, régóta ismeri mindenki. Csakhogy a mögötte rejlő koncepció olyannyira összetett, hogy a pontos mérése szinte lehetetlen. Ezért alkották meg a szénlábnyomot...

1 400 000 000 palack

Megjelent a Képeslap 2014. augusztus 24-i számában
Ennyi PET-palackot (1,4 milliárd darabot) gyártanak Magyarországon évente, össztömegük 45 ezer tonna. Ezek szinte kizárólag egyszer használatos termékek, amelyek kiürülve a természetbe, a szemétlerakókba, a szemétégetőkbe, jobb esetben - szelektív gyűjtés után - a műanyaggyárakba kerülnek.

Állkapcsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 23-i számában
Már nem gyűlölik annyira az emberek a cápákat, mint az A cápa című film bemutatása után jellemző volt, véli Jeff Kurr, a világ egyik leghíresebb, cápákkal foglalkozó természetfilmese. A tengerek csúcsragadozói, miközben alig támadnak az emberre, pótolhatatlan szerepet játszanak az óceán ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Jeff Kurr legújabb alkotása a Cápák a levegőben, amelyet a Discovery Channel sugároz a Cápák hete műsorsorozatában.
Tovább...

Farmer és hidzsáb

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 23-i számában
Juhász Árpád a magyar ismeretterjesztő televíziózás talán legnagyobb alakja. Hosszú karrierje során a föld szinte minden csücskébe eljutott, és sehonnan sem tért haza üres kézzel. Az évtizedek során készített fényképei, filmfelvételei bizonyosan még sok tucat kötethez biztosítanak elegendő alapanyagot. Legújabb könyvében ázsiai élményeit idézi föl, amelyek között van több évtizedes és egészen friss is.
Tovább...

Reményfutamok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 23-i számában
Tizenegy hétig működtették az agyhalott kismama szervezetét a Semmelweis Egyetem orvosai annak érdekében, hogy huszonnégy hetes magzata a méhén belül fejlődhessen tovább, és így esélye legyen az életben maradásra. A kezelés végén a baba sikeresen világra jött. Mit jelent mindez?
Tovább...

A villámcsapás gyermekei

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 16-i számában
Rekordsúlyú, 1,28 kilogrammos nyári szarvasgombát találtak a Jászságban. Noha a nyári szarvasgomba nem olyan értékes, mint a Francia- és Olaszországban híresebb fekete vagy fehér fajták, ára így is csillagászatinak tetszik a laikusok számára. Mi tette ezt a gombát az ínyencek Szent Gráljává és a leggazdagabbak státusszimbólumává? Az, hogy a száz éve kitört első világháború hatalmas pusztítást végzett benne is.
Tovább...

Négy kerék, ajándék autóval

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 16-i számában
Évek óta a tehetséges roma származású, orvosi pályára készülő fiatalok felzárkóztatása és folyamatos segítése köti le Rosivall László vesekutató, egyetemi tanár idejének jelentős részét. Szerinte az egész ország érdeke, hogy minél többüket segítsük bekerülni az egyetemre. Ez szerinte nem pozitív diszkrimináció, hanem hátrányos helyzetük részleges ellensúlyozása.
Tovább...

Meddig marad gyógyíthatatlan az ebola?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 14-i számában
Miközben Nyugat-Afrikában cikkünk írásakor már 1779 ebolás megbetegedést észleltek, 961 fertőzött pedig meg is halt, egyre több országban jelennek meg ebolagyanús betegek. Az amerikai segélymunkások sikeres kezelése miatt hirtelen felpezsdült az érdeklődés e vérzéses láz ellenszerének megtalálását célzó kutaások iránt. Úgy tűnik, az ehhez szükséges tudományos háttér eddig is megvolt, csak a fizetőképes kereslet hiányzott.
Tovább...

Eltitkolt csoda

Megjelent a Képeslapt 2014. augusztus 10-i számában
Az ebola ellen sem oltás, sem hatásos gyógyszer nem létezik, az orvosok nem tehetnek mást, mint hogy a tüneteket próbálják csillapítani, ezzel segítve a beteg immunrendszerét - írta le a bolygó szinte valamennyi sajtóorgánuma az utóbbi hónapokban milliószor. Talán tévesen.

Halottégetők

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 9-i számában
Rendhagyó címlapsztorival jelent meg az augusztusi A Földgömb. A könyörtelen hadművelet - Üldözőben a Sea Shepherd című cikk ugyanis nem földrajzi vagy néprajzi szempontból érdekes történetet mesél el, hanem csupán egy a Sea Shepherd [a tenger pásztorai] elnevezésű, bálnavadászat ellen küzdõ szervezetet sztároló milliónyi marketinganyag közül.
Tovább...

Elszökött vírusgazdák

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 9-i számában
Továbbra is fékezhetetlenül tombol a Guineából kiindult ebolajárvány, és terjed határokat nem ismerve. Több egészségügyi szervezet szerint mostanra ellenőrizhetetlenné vált a ragály. A WHO nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ez a vírus által valaha okozott legsúlyosabb járvány, és szó sincs arról, hogy továbbra is Afrika "belügye" maradhat. Mára Európába és Amerikába is eljutottak az első betegek.
Tovább...

Sejtelem

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 2-i számában
2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, és így tovább. A legtöbb ember - még azok is, akik hamar elveszítették a kapcsolatot az iskolában tanított matematikával - felismeri, hogy e sorozat a prímszámokat tartalmazza. A prímek rendszere talán a legbarátságosabb matematikai konstrukció, hiszen meghatározásuk (olyan számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók) a halandó emberek számára is felfogható. Sajnos azonban rossz hírünk van.
Tovább...

Tizennyolc tűszúrás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 2-i számában
Újból fellángolt a halálbüntetés körüli vita az Egyesült Államokban annak kapcsán, hogy a legutóbbi kivégzéskor az elítélt a várt néhány perc helyett csaknem két óráig szenvedett. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a műhibák a halálbüntetések végrehajtásakor, méghozzá éppen az emberbaráti megfontolások miatt.
Tovább...

Testünkre kíváncsi a Google Baseline

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 31-i számában
Több ezer önkéntes minden elképzelhető egészségügyi, biológiai adatát rögzíteni akarja a Google: példátlanul részletes adatbázist építenek testükről. Azt remélik, hogy a megszerzett, mérhetetlenül sok információt összefüggéseiben elemezve a betegségek rejtett okait deríthetik föl. Az adatvédők máris megkongatták a vészharangot.

Hol hagytuk a kulcsot?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 26-i számában
Úgy tűnik, a technológia és mindennapi életünket kényelmessé tevő szokásaink rombolják memóriánkat. Az egészségtelen életmód már a fiatalok emlékezőképességét is csorbítja, és időskorukra talán a teljes emlékezetvesztéshez, leépüléshez, végül halálhoz vezető Alzheimer-kórba torkollhat.
Tovább...

35 ezer kilométerről figyelnek minket

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 24-i számában
Röviddel a malajziai légitársaság 17-es járatának Kelet-Ukrajna fölötti lelövése után Obama elnök már tényként jelentette be, hogy a gépet az oroszbarát fegyveresek által ellenõrzött területről indított, orosz gyártmányú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Hogyan lehettek az amerikai hírszerzésnek ilyen pontos és valós idejű értesülései egy, a világ másik végén kilõtt, viszonylag kis méretű rakétáról?
Tovább...

Kelj fel és ússz!

Megjelent a Képeslap 2014. július 20-i számában
Hétfőn, két és fél évvel a baleset után újra a felszínre hozták a Costa Concordia óceánjárót. Még sohasem emeltek ki hullámsírjából ekkora hajót, amelyet hamarosan a genovai kikötőbe vontatnak, hogy ott szétszereljék. A teljes mentési művelet a becslések szerint kétmilliárd dollárba (457 milliárd forintba) kerül, amely több mint háromszorosa a hajó építési költségének.

Öt perc zuhany

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 19-i számában
Mára valósággá vált a környezetvédők legrosszabb rémálma. Bár a pusztuló természet, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás bekerült a köztudatba, és már senkit sem döbbent meg e problémák létezése, egyúttal a felszínes társasági tereferék kötelező témájává silányult. A magukra valamit is adó emberek pontosan tudják, hogy a környezetért aggódni ma már nemcsak divatos, de szükséges is ahhoz, hogy ne vívjuk ki mások rosszallását. Csakhogy eközben pontosan annyira érdeklődnek a téma iránt, mint amikor idegenektől tudakolják hogylétüket.
Tovább...

Kísérleti egerek hálózata

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 19-i számában
Két évvel ezelőtt a Facebook nagyszabású titkos pszichológiai kísérletet végzett több százezer felhasználóján, sikeresen befolyásolva hangulatukat és viselkedésüket. Bebizonyosodott: a közösségi hálózat irányítani tud bennünket a rólunk begyûjtött információk segítségével pusztán az elénk tárt hírek szelektálásával. Több mint egymilliárd embert. Elképesztő hatalom ez.
Tovább...

Meglepően gyorsan változik a Föld mágneses tere

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 17-i számában
Tízszer gyorsabban gyengül bolygónk mágneses tere, mint azt a kutatók várták. E természetes folyamat végkifejlete a pólusok felcserélődése lesz, előtte azonban - védőpajzsunk gyengülésével - gondot okozhat a földet akadálytalanul bombázó napszél. Nem most: néhány évszázad múlva.
Tovább...

Maguk a barlangok a kincsek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 14-i számában
Múlt csütörtökön adták át a megújított lillafüredi Szent István­-barlangot, amely a Bükk egyik leglátványosabb forrásbarlangja. Az újból megnyitott, és immár a nagyközönség számára is látogatható barlang nem tartozik a legismertebbek közé, pedig méretei, látványosságai, különleges
kőzetformációi alapján felveszi a versenyt Magyarország legnépszerűbb barlangjaival. Cikkünkben bemutatunk néhányat a rengeteg, méltatlanul kevés figyelmet kapó magyar barlang közül.
Tovább...

Invázió

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 12-i számában
Magyarországon is megjelent a halálosan mérgező, vakságot okozó növény, a kaukázusi medvetalp - szólnak a teljes sajtót elárasztó rémisztő hírek. Nos a szenzációval alig százharminc évet késtek, ugyanis az első hazai példányt a XIX. században írták le. Az óvatosság azonban indokolt, minthogy a kaukázusi medvetalp toxinjai igen súlyos égési sérüléseket okozhatnak már a növény puszta érintésétől is.
Tovább...

Százötven méter

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 12-i számában
Nyolcadszorra vágott neki Klein Dávid hegymászó, hogy oxigénpalack nélkül feljusson a Mount Everestre, de most sem sikerült célt érnie, társainak engedve visszafordult. Szerinte az ember által közvetített elvek, az ésszerű kockázatvállalás határainak felismerése fontosabb a számokban kifejezhető eredményeknél.
Tovább...

Önbeteljesítő prófécia

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 13-i számában
A föld lakosságának kilenc tizede elpusztult, a túlélők a föld alá kényszerültek. A tudósok tehetetlenek az apokaliptikus világjárványt okozó vírussal szemben. Kétségbeesésükben egy elítélt bűnözőt küldenek vissza az időben, hogy információt gyűjtsön a kórokozóról, a járvány eredetéről. A főhős kideríti, hogy a ragályt szándékosan indította útjára egy laboratóriumi alkalmazott, de elbukik, a világégést nem állíthatja meg.

Köpködő kobrák a ruhásszekrényben

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 10-i számában
Bár az első hírek még arról szóltak, hogy - Magyarországon először - keselyűteknőst fogott ki egy horgász Veresegyházon, a fotók alapján nyilvánvalóvá vált, hogy "csak" aligátorteknősről van szó. Mindkét faj veszélyes lehet, hiszen teknős voltát meghazudtoló módon gyors és agresszív ragadozóról van szó. De hogyan kerül egy Észak-Amerikában honos hüllő egy magyar tavacskába? És kell-e attól tartanunk, hogy megtelepednek az egzotikus állatok magyar földön?
Tovább...

Lódoktorok

Megjelent a Képeslap 2014. július 6-i számában
Az állatorvosi ló kifejezés koántsem a véletlen szülötte. A lovak gazdasági jelentősége miatt ugyanis az ókortól egészen a kora újkorig az állatok gyogyítsával foglalkozó emberek szinte kizárólag a lovak életének megmentésével, munkaképességük á|líÉsáwI fog|a|koaak' Az emberi orvos|ás

Krokodil a golfpályán

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 5-i számában
Lassan a végkifejletéhez közeledik a brazíliai labdarúgó-világbajnokság, és a tévéközvetítés alapján eddig rendben zajlanak az események annak ellenére, hogy szinte az összes stadion késve készült el (ha egyáltalán befejezték), és a költségvetést is súlyosan túllépték. Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy Brazíliának két év múlva olimpiát kellene rendeznie. Az előkészületek "borzalmasan állnak" a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leplezetlen véleménye szerint.
Tovább...

Drónkövetelők

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 28-i számában
Néhány éve alig ismerte valaki a pilóta nélküli légi járművek elnevezését, a drónt, de mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne szerepelne a hírekben. Noha e tudósítások többsége ma még arról szól, hogy az amerikai hadsereg távirányítású támadórepülője ellenállók tucatjait ölte meg valahol Pakisztánban vagy Afganisztánban, szinte biztos, hogy néhány éven belül meg sem lepődünk azon, hogy e robotrepülők újságot kézbesítenek.
Tovább...

Függőséget okozhat a barnulás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 26-i számában
A napfürdőzés népszerűsége a bőrrák fenyegetése ellenére sem csökken érezhetően. Ennek hátterében az állhat, hogy a napimádók szervezetében az ibolyántúli sugárzás a kábítószerek hatásához hasonló folyamatokat indít be. Eközben más kutatók a napsugárzás hatására termelődő D-vitamin jótékony hatására hívják fel a figyelmet.
Tovább...

Dobott orsó

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 21-i számában
Fő erényének a megfontoltságot és az ésszerűség határainak felismerését tartja Besenyei Péter sokszoros bajnok műrepülő. Bár élt már túl olyan balesetet is, ahol a gép átbukfencezett az orrán, felesége sokkal jobban félti, amikor a német autópályákon kocsikázik.
Tovább...

Tibetű

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 14-i számában
A kivételes művészeket érdeklődésük sokrétűsége emeli ki középszerű pályatársaik közül. Ahhoz, hogy egy író bármilyen szűknek tetsző témában maradandót legyen képes alkotni, sokkal szélesebb tárgykörben kell tájékozottságot, ha nem szaktudást szereznie. Vannak alkotók, akik kedvtelésük okán felépített ismereteiket szövik műveikbe, és olyanok is, akik tudatosan, az írást precízen megtervezett munkafolyamatként felfogva végeznek kutatásokat aktuális írásukhoz. Gárdonyi Géza e két felfogást egyesítette magában.
Tovább...

Történelmi teszt

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 14-i számában
Eljött a gondolkodó számítógépek kora; a komputerek felnőttek hozzánk, hamarosan le is hagynak minket; a technológia fejlődését nem tudjuk többé kordában tartani - csak néhány az év minden bizonnyal legfontosabb technikai híréhez fűzött sajtókommentárokból. Egy orosz számítógép a világon elsőként sikerrel vette a Turing-tesztet, és elhitette kérdezőivel, hogy ember. Mi jön ezután?
Tovább...

Kezdőrúgás a robotcsontvázban

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 12-i számában
A labdarúgó-világbajnokság ma esti Sao Paulo­i nyitómeccsén tévénézők milliárdjai fogják látni, amint egy teljes testére bénult ember a világon először odasétál a kezdőkörbe, és elvégzi a kezdőrúgást. Exoszkeletont ("külső csontvázat") fog viselni, bizonyítva, hogy e testen viselhető robotikus szerkezetek kiléptek a sci­fik világából.
Tovább...

Autóeinstand

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 7-i számában
A második világháború utáni hatalmi átrendeződés az élet minden területén éreztette hatását. A legdrasztikusabb következményeket kevéssé ismert módon az autózás szenvedte el: a kommunista vezetés gyakorlatilag betiltotta a magán célú kocsikázást. Erről az időszakról szól a most megjelent Autózás az ötvenes években című könyv.
Tovább...

Rejtélyes menedékek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 31-i számában
Szokatlanul hosszan tartó, egyelőre megállíthatatlan ebolajárvány tombol február óta Nyugat-Afrikában. Míg a korábbi megbetegedések főként elszigetelt vidéki falvakban pusztítottak, most megjelent a vírus a nagyobb városokban is, Guineában országos járványt okozva. Félő, hogy a fertőzöttek egyre több embernek adják át a ragályt.
Tovább...

Elköltözik a halálsugár Alaszkából

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 29-i számában
Ritkán hozza lázba világszerte emberek tízezreit, amikor a kormányzati hivatalnokok a megnövekedett költségekre hivatkozva bezárnak egy meteorológiai kutatóintézetet. Az alaszkai HAARP rövidítésű intézmény azonban az összeesküvéselmélet-hívők szerint minden, csak nem átlagos légkörvizsgáló állomás. Bár a halálsugár vagy milliók tudatának módosítása valóban szenzációsabb volna, az intézet valós funkciója sem érdektelen.
Tovább...

Uszonyos alakulat

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 24-i számában
A hadicélra idomított delfinek nem csak a hidegháborús szatírák szereplői. Az ukrán hadsereg cetjeit a Krím félszigettel együtt megszerezték az oroszok. Erre reagálva az amerikaiak is a Fekete-tengerre vezénylik a maguk delfinflottáját. Bár e torzsalkodás nevetségesnek tűnhet, a nagyhatalmak admirálisai komolyan számítanak a delfinek szolgálatára.
Tovább...

Állatkertészet

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 24-i számában
A Vidám Park volt helyét elfoglalja az állatkert, amely az egyik legrégibb és mindmáig legnépszerűbb polgári intézmény hazánkban. Ennek ellenére folyamatosan helyhiánnyal küzdött a múltban, gyakran kompromisszumokra kényszerítve a vezetőket. Persányi Miklós igazgató szerint az új területen olyan létesítmények épülnek majd, amelyeknek világszerte a csodájára járnak.
Tovább...

Az e-cigaretta egyáltalán nem veszélytelen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 22-i számában
A gyártók reklámjai az elektromos cigarettáról azt állítják, hogy sokkal kevésbé egészségkárosító, mint hagyományos társa, illetve segít a leszokásban. Az eszközön végzett tudományos vizsgálatok azonban ezt nem támasztják alá. Az e­cigarettával kapcsolatos szakirodalmat újraelemző kutatók szerint használatát ezért ugyanúgy kell szabályozni, mint a régi dohánytermékekét.
Tovább...

Keménykalap, kontrás bicikli

Megjelent a Képeslap 2014. május 18-i számában
Kordos László őslénykutató. Mi a legtöbb, amit eddig elért az életben? - Azt hiszem, elég sok mindent elértem az őslénykutatásban. De még ötven évre elegendő, kilencven százalékban kész munkám vár arra, hogy befejezzem. Remélem, hogy két­három évre valót meg is valósíthatok belőlük. Az időközben jövő gondolataim azonban folyton csökkentik ennek esélyét.

Bekapcsolás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 17-i számában
Joanne Milne siketen született, az egyik legalattomosabb betegségben, az Usher-szindrómában szenved. E genetikai eredetű kór azzal fenyegeti áldozatait, hogy két legfontosabb érzékelésüktől, hallásuktól és látásuktól is megfosztja őket. Milne, ahogy az orvosok megjósolták, húszas éveiben fokozatosan elveszítette látását, elméje persze tökéletesen ép maradt. A múltban e betegek életük végéig csendben és sötétben voltak kénytelenek élni.
Tovább...

Hatmillió-nyolcszázezer forintos újság

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 15-i számában
A világszerte jegyzett, fontos szakfolyóiratokat megjelentető három nagy kiadó, monopolhelyzetével visszaélve, fékevesztett ütemben emeli az előfizetési díjakat. A könyvtárak pedig vagy lemondják tudományosfolyóirat-előfizetéseiket, vagy egyre többet kénytelenek költeni erre a célra. Így van ez Magyarországon is.
Tovább...

A Himalája remetéje

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 10-i számában
Ma természetesnek vesszük, hogy ha idegen nyelveket szeretnénk tanulni, könyvtárnyi irodalom: nyelvkönyvek, szótárak állnak a rendelkezésünkre szinte az összes szóba jöhető nyelv elsajátítására. Nem volt ez mindig így, különösen az olyan távoli, elzártan élő népek nyelvének esetében, mint amilyen a tibeti. Az első nyelvészek, akik fejükbe vették, hogy megtanulják és tudományos igénnyel feldolgozzák az Európától távoli vidékeken beszélt nyelveket, olyan zord körülmények között utaztak és dolgoztak, hogy inkább nevezhetők felfedezőnek, mint könyvtárakból ki sem mozduló filológusnak.
Tovább...

Sorváltás csilingeléssel

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 10-i számában
Az ország egyik utolsó írógépszerelője abban reménykedik, hogy e masinák dísztárgyként születnek újjá. Többször volt dolga filmforgatáshoz, színházi előadáshoz használt kellékekkel, sőt egy szimfonikus zenekar is hozzá fordult, amikor "szépen csilingelő" írógépet keresett koncertjéhez. Ha végleg eltűnik ez a szakma, az amortizálódó gépek jövője is megpecsételődik.
Tovább...

Kikötői szakáll

Megjelent a Képeslap 2014. május 4-i számában
­ Most hol szeretne lenni a legszívesebben? - ­ Furcsa, de a sok évnyi tengeri és óceáni vitorlázás után jelenleg a Balaton a kedvenc helyem a világban. Az ottani emberek között rengeteg a barátom és a sporttársam. Annál nincs felemelőbb érzés, amikor az ember megérkezik egy kikötőbe, kidobja a kötelet a hajóból, és a parton egy barátja kapja azt el.

Gleccsertörés

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. -i számában
A Csomolungma nem régi legsúlyosabb tragédiája megrázta a hegymászó-társadalmat: tizenhat ember halt meg a csúcs felé vezető úton lezúduló lavinában. A katasztrófa áldozatai egytől egyig serpák voltak, akik éppen a jól fizető hegymászóknak építették az útvonalat. Vajon mire lennének képesek a nyugati "felfedezők" e névtelen emberek nélkül?
Tovább...

Olcsó hús?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 3-i számában
Mi, magyarok egyedülálló módon szeretjük a kutyákat, macskákat. Szinte minden pénzt megadunk értük. Emiatt a hazai állateledel-piac forgalmán sokkal kevésbé érződik a gazdasági válság hatása, mint akár az emberi élelmiszereket kínáló boltok bevételén. Kérdés azonban, hogy a tápokra költött sok milliárd forinttól jobb lesz-e nekünk és kedvenceinknek.
Tovább...

Bálna a menzán

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 3-i számában
A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta minapi ítéletében, ami eddig is nyilvánvaló volt mindenki számára: a japán bálnavadászatnak nincs semmilyen tudományos értéke, az évente megölt rengeteg tengeri emlős csak a bálnavadászok profitját gyarapítja. Bár az Antarktisz környéki vizeken most betiltották a vadászatot, a japán kormány máris a döntés kijátszásán dolgozik.
Tovább...

Árva művek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 26-i számában
A szerzői jogok április 23-i, illetve a szellemi tulajdon április 26-i világnapja szorosan követi egymást, és ez nem véletlen. E jogi formulák hatással vannak mindannyiunk életére, amikor például szeretnénk lementeni kedvenc zenénket, fénymásolni egy újságcikket, esetleg saját értelmezésünkben előadni Bartók valamelyik művét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós szerint a megváltozott világban változtatni kell hozzáállásunkon ahhoz, hogy védhető maradjon az intellektuális tulajdon.
Tovább...

Hamlet szupernóvája

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 24-i számában
William Shakespeare a világirodalom talán legnagyobb hatású szerzője. Keveseknek tűnik fel azonban, hogy művei sok utalást tartalmaznak korának legújabb tudományos felfedezéseire is. Mindezekből pedig arra következtethetünk, hogy a drámaíró ugyanolyan tájékozott volt az orvoslás és a csillagászat híreit illetően, mint a történelmi hősök világában.
Tovább...

Lyukak a lemezen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 19-i számában
Legógyár nyílt Nyíregyházán, ezentúl csak nálunk gyártják a világon a cég kisgyermekeknek szánt Duplo termékeit. A legó és a többi építõkészlet gyermekgenerációk legemlékezetesebb játékai voltak, népszerűségük azonban mintha halványult volna az utóbbi időben.
Tovább...

Mélységi csúcsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 19-i számában
A föld felszínén már nincs mit felfedezni. Ma esélytelen, hogy a kisgyerekek felnőve az elmúlt századok kalandoraihoz hasonló expedíciókra induljanak, és eljussanak olyan tájakra, ahol (nyugati) ember még nem járt. Ez a megállapítás azonban csak a bolygó felszínére igaz, hiszen a tengerek és föld mélye szinte ugyanolyan ismeretlen számunkra, mint a fényévekre lévő exobolygók.
Tovább...

Elhaló jelek

Megjelent a Képeslap 2014. április 20-i számában
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó, 370-es járata immár több mint egy hónapja eltűnt, mégsem lelik nyomát a roncsainak. A távérzékelési adatok azt valószínűsítik, hogy az Indiai-óceán Auszráliához közel eső térségében veszett a tengerbe, de a maradványok és a fedélzeti adatrögzítő megtalálása még éveket vehet igénybe.

Európai "őrszemek" figyelik majd a Földet

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 17-i számában
A napokban pályára állt a hattagúra tervezett Sentinel (Őrszem) műholdcsalád első tagja. A műholdak az eddigi legambiciózusabb európai Föld-megfigyelő program, a Kopernikusz részeként a mainál sokkal részletesebb adatokkal szolgálnak majd bolygónk állapotáról. A program eredményeit több magyar kutatócsoport is használja majd, és a műholdak sok alkatrésze is magyar mérnökök munkája.
Tovább...

Kommunikáció az egészségről (EDUVITAL-előadás, 2015)

A diák letöltése innen.

Rossz macsók

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 12-i számában
Időnként belenézünk a távcsőbe, de a munka nagy részét számítógépek segítségével végezzük. Legtöbb modern távcsőbe már nem is lehet belenézni - mondja Kiss László csillagász, aki szerint az égboltra nem lehet ráunni. A volt katonaszökevény asztronómus hét évig élt Ausztráliában, de hazajött, mert gyermekeit magyar környezetben szeretné felnevelni.
Tovább...

Gasztronauták a Marson

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 10-i számában
Az elsõ emberes Mars-utazás időpontja mintha inkább távolodna, semmint közeledne. Bár ennek legfőbb oka a hatalmas költségek miatt hiányzó politikai akarat, számos gyakorlati problémát is le kell küzdeni azelőtt, hogy az űrhajósok útra kelhetnének. A legfontosabb kérdés a Marson is úgy hangzik, mint a Földön: mit együnk?
Tovább...

Polarnyik pingvintojás

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
Szabados Tamás természetfilmes. - ­ Mit nem szeret a munkájában? - ­ Ha gépies, ha előírásszerű, ha sablonos. A negyven évnyi televíziós pályám alatt nagyon sok fölösleges dolgot tettem. Protokoll műsorokat készítettem nagy emberek hazánkba érkezéséről és elutazásukról.

Végigjátsszuk

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
A klímakutatók rémálma az - írja Wolfgang Behringer német történész A klíma kultúrtörténete című könyvében -, hogy az éghajlatváltozás témája, bár bekerül a közbeszédbe, a kedélyes társasági beszélgetések silányul. Idővel a legvészjóslóbb hírek sem érik majd el az emberek ingerküszöbét. Pontosan ez játszódik le a mostani IPCC-jelentés kapcsán.

Labor a dácsa mellett

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 5-i számában
A múlt század húszas éveiben megnyílt a tanulás lehetősége az alacsony sorból származó, tehetséges orosz fiatalok előtt. A fiatal Szovjetunió vezetői kezdetben erősen támogatták a természettudományos oktatást és kutatást. A szovjet tudósokat egyenesen bátorították, hogy utazzanak nyugatra, és létesítsenek munkakapcsolatot ottani kollégáikkal. Aztán - Sztálin elmeállapotával összhangban - a harmincas évekre minden megváltozott. Abszurd helyzet állt elő: a kommunista állam üldözte a tudósokat, miközben szüksége volt munkájukra ahhoz, hogy a vezető elvárásainak megfelelően világhatalommá váljék.
Tovább...

Csigaagy

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.
Tovább...

Repülő fantom

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Három hete veszett nyoma a malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járatának, fedélzetén 227 utassal és tizenkét fős személyzettel. A műholdképek alapján - lapzártakor - az Indiai-óceán déli részén feltételezik a roncsokat. A rejtélyes eltűnés körülményeiről és a gép hollétéről számos elmélet látott napvilágot.
Tovább...

Öncélú sejtek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Még idén elindulhat az első közcélú magyar őssejtbank. A reklámok hatására az újszülöttek köldökzsinórvérének magáncélú, több százezer forintot kóstáló elraktározása közismert, pedig szinte semmi sem bizonyítja e gyakorlat értelmét. Eközben a bárki számára hozzáférhető őssejttárolásról kevés szó esik, noha ez valóban az életet jelentheti sok beteg kisgyermek számára.
Tovább...

A Facebooké a virtuálisvalóság-sisak

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 27-i számában
Alig néhány héttel az után, hogy a cég 19 milliárd dollárt fizetett a WhatsApp internetes csevegőalkalmazásért, a Facebook illetékesei bejelentették: kétmilliárd dollárért felvásárolják a virtuálisvalóság-sisakot fejlesztő Oculus nevű céget. Vajon mi a szándéka Mark Zuckerbergnek ezzel az eszközzel?
Tovább...

Bakancslista

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 22-i számában
Harmincöt évvel a forgatás után a Másfél millió lépés Magyarországon című televíziós sorozat készítői magas állami kitüntetésben részesültek. Az országos kéktúrán végigvezető természetfilm generációk felejthetetlen élményévé vált, és mérföldkőnek számított a stáb tagjainak életében is.
Tovább...

Szép képletek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 22-i számában
Bár a kutatás esetenként több száz tudós együttműködését igényli, pályája kezdetén mindenki egyéni sikerre vágyik, tartja Patkós András fizikus, akadémikus, akit az év ismeretterjesztő tudósának választottak. A nemzetközi hírű kutató, a részecskefizika szaktekintélye egész életében hűséges maradt az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, miközben ritkaságszámba menő világméretű kapcsolatrendszert sikerült kiépítenie.
Tovább...

Egy pillanattal az ősrobbanás után

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 20-i számában
Einsteinnek megint igaza volt. Az Antarktiszon működő hatalmas rádiótávcső a világon elsőként szerzett közvetlen bizonyítékokat az ősrobbanás idején keletkezett gravitációs hullámok létezéséről, amelyeket a tudós már 99 évvel ezelőtt megjövendölt.
Tovább...

Nakamoto úr kisvasútjai

Megjelent a Képeslap 2014. március 16-i számában
Csak annyi pénzt fektessen be, amennyit nem sajnál, ha elveszik -­ ha ezt halljuk egy pénzügyi ajánlattal kapcsolatban, általában ildomos szedni a sátorfánkat. Az idézett mondat Jon Matonistól, a Bitcoin Alapítvány igazgatójától származik.

Kiberháború az ukrán fronton

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 13-i számában
Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban minden jel szerint megkezdődött a küzdelem egy olyan csatatéren is, ahol nincsenek tankok, nem dördülnek el lövések, ám mégis óriási károkat okozhatnak egymásnak a küzdő felek: a számítógépes rendszereket támadó hackerek és kiberkatonák csapatai harcban állnak.
Tovább...

Jégzuhatag

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 9-i számában
A sarki örvény néven elhíresült időjárási jelenség idén télen újra és újra dermesztően hideg levegővel árasztja el az Egyesült Államok északkeleti tájait. A gyakran mínusz harminc Celsius­ fokos hidegben alig néhány héten belül már másodszor fagyott be a Niagara­ vízesés ­ árasztották el a valóban lenyűgöző fotók a közösségi internetet.

Tizenhatból hat

Megjelent a Képeslap 2014. március 9-i számában
A Transalp Vaudoise az Alpok egyik legnagyobb szánhúzókutya­-versenye. Svájc Vaud kantonjában, híres síközpontokban rendezik meg minden évben. A versenyen kizárólag fajtatiszta kutyákat, alaszkai malamutokat, szibériai huskykat, szamojédeket és grönlandi szánhúzó kutyákat lehet a szánok elé fogni. Idén Leysinből indult a mezőny, és az egyhetes verseny végén Gryonban volt a befutó.

Minimum

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 8-i számában
Valószínűleg a kiadványszerkesztő programok könyvborítók tervezéséhez használt sablonjaiba már eleve beillesztik a "New York Times Bestseller" feliratot, mert alig találni olyan angol nyelvterületről származó könyvet, amelyikre ne lenne ráírva. Ezért sokszor hitetlenkedik az ember, hogy az adott mű valóban szerepelt-e valaha a legkapósabb könyveket bemutató patinás listán - még akkor is, ha a könyv befogadásához nem szükséges egyetemi diploma.

Mit tud a Prezi?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 8-i számában
Egy magyar számítástechnikai cég, a Prezi alapítóját a Fehér Házban fogadta Barack Obama a múlt pénteken. A Prezi ugyanis százmillió dollárral szállt be az elnök oktatási programjába. Honnan van egy kis magyar cégnek százmillió dollárja? És miért amerikai gyermekekre költi?

Habarcs

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 8-i számában
Tizenkétmilliárd forinttal támogatja a költségvetés a most kezdődő nemzeti agykutatási programot, amelyben a világ élvonalába tartozó magyar tudósok agyunk működését és betegségeinek gyógymódjait vizsgálják. A program elnöke, Freund Tamás vallja, zeneszeretet és hit nélkül nem tudott volna sikereket elérni a tudományban sem.

Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából

• A mezőgazdaság kialakulása
• Populációs és kulturális különbségek
• Szex, párválasztás, ivadékgondozás
• Szexuális dimorfizmus

Stresszkönyv

Megjelent a Képeslap 2014. március 2-i számában
Galántai Zoltán jövőkutató. Mit nem szeret a munkájában? - Az egyetemi oktatásban a dolgozatjavítást és az adminisztrációt nem szeretem. A tanítást és a kutatást viszont már annál inkább. Nagy öröm olykor belátni kicsit a valóság nevű gépezet motorházfedele alá.

Fogyó hó

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 1-i számában
A szocsi olimpia alpesisí-számai soha nem látott sikert hoztak hazánknak: Miklós Edit lesiklásban hetedik helyezést ért el. A csíkszeredai gyökerű sportoló, aki téli napjait a legnagyobb sztárok között tölti, állítja: a gazdag sínemzetek szülöttei  és a magyar versenyzők közötti különbségek nagyok, de kitartó munkával nem behozhatatlanok.
Tovább...

Holmes, a szakbarbár

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 1-i számában
Az utóbbi hetekben mutatta be a BBC modern korba helyezett Sherlock Holmes-adaptációjának legújabb évadát. Az új epizódok hatására világszerte rajongássá erősödött a sorozatot eddig is övező elismerés. Mi tette generációk megunhatatlan hősévé a Baker Street-i detektívet?
Tovább...

Megtudhatjuk, mi is az az ebgondolat

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 27-i számában
Magyar kutatók felfedezése járta be a napokban a világsajtót. Megvalósították azt, amit eddig lehetetlennek hittek: kényszerítés és altatás nélkül vizsgálták meg egy állat, a kutya agyműködését. Az eredmények szerint a kutya és az ember agya az együttélésre van "drótozva".
Tovább...

Big Mac és Miss Saigon

Megjelent a Képeslap 2014. február 23-i számában
Talán az egykori kommunista országokban végbemenő társadalmi változások szimbolikus pillanata az első McDonald's gyorsétterem megnyitása. Vagy a feltartóztathatatlan globalizációé. Az addig tiltott gyümölcsnek számító amerikai hamburgerért ezrek álltak sorban Moszkvában 1990-ben vagy a budapesti Régiposta utcában két évvel korábban. Most Vietnamon volt a sor.

Álarcok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 22-i számában
Az első magyar egész estés számítógépes animációs film alkotói, bár hasonló önálló alkotással nem jelentkeztek, szakmájukban világhírűvé váltak. Azóta térhatású filmekre szakosodtak, és a legnagyobb cégek keresik őket nap nap után. Most a magyar történelemről szóló animációs film bemutatójára készülnek.
Tovább...

Kimutathatatlan az új doppingszer

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 20-i számában
Szocsiban szinte kora nyári az időjárás, esetenként a húsz Celsius-fokot is eléri a hőmérsékletet. Ez - aggódnak sokan - könnyen komolytalanná teheti a téli olimpia versenyszámait. Van azonban egy másik jelenség is, egy új, az ellenőrök tesztjein átsikló teljesítménynövelő szer, ami ugyancsak veszélyezteti a küzdelmek igazságosságát. Hogy hányan használják már most is, arra legkorábban évek múltán kaphatunk választ.
Tovább...

Népirtás előtt

Megjelent a Képeslap 2014. február 16-i számában
Fekete-Afrika sohasem volt a béke kontinense, ám a Közép-afrikai Köztársaságból különösen nyugtalanító hírek érkeznek: egyre többen úgy vélik, egy genocídium, egy új Ruanda van készülőben.

Álcsúcsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 15-i számában
Nem az Istállós-kő a Bükk legmagasabb csúcsa, a Kettős-bérc egyik hivatalosan el sem nevezett kiemelkedése több mint két méterrel magasabb nála. Erről a tényről a katonai térképek tanúsága szerint a honvédség évtizedek óta tudott, de nem siettek világgá kürtölni.A keleti tömb hadseregei a turistatérképekben állandó veszélyforrást láttak.

Kurblis fújtató

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 15-i számában
Újra a világ legegzotikusabb helyeire kalauzol valóságot – Budapest favellájának nevezi a szerző, Irimiás Anna (ezzel Rio de Janeiro bűnözők által uralt nyomornegyedére utal, amelyet a messziről jött utazók hajlamosak a helyi kisemberek boldog kommunájának látni).
Tovább...

Kőbaltás szacharin

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 15-i számában
Napjaink legdivatosabb étrendi rendszere a kőkori ember táplálkozását utánzó paleolit diéta. Miközben milliós rajongói tábora van, elveit mind az emberelődök kutatói, mind a dietetikusok megkérdőjelezik. De vajon jó-e nekünk, ha úgy táplálkozunk, mint őseink?
Tovább...

Gondot jelez a királylepke eltűnése

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 13-i számában
A világ egyik legismertebb pillangófaja a pompás királylepke. Az észak-amerikai kontinenst átszelő vándorútjukról még térhatású mozifilmet is forgattak. Népszerűségük ellenére ők sem kerülhetik el az emberi tevékenység káros hatásait: vándorló kolóniáik az összeomlás küszöbére sodródtak, ami mezőgazda
sági katasztrófához is vezethet. Eközben a magyar őshonos lepkék is fogyatkoznak. Az ok nálunk is az ember.
Tovább...

Hétszáz fokos hamu

Megjelent a Képeslap 2014. február 9-i számában
Az Indonéziához tartozó Szumátra szigetén álló Sinabung vulkán négyszáz évnyi szunnyadás után az utóbbi időszakban többször is kitört. A legutóbbi, múlt szombati kitörés szerencsétlen módon két nappal az után történt, hogy az előző, novemberi kitörés nyomán kitelepített helyiek visszatérhettek otthonaikba. Az áldozatok száma napról napra emelkedik.

Szétolvasott arckönyv

Megjelent a Magyar Nemzet 2014.február 8-i számában
Tízéves a Facebook. Az internetes cég társadalmi beágyazottságát mutatja, hogy kevesen vannak, akik e rövid hírt ne értenék. Mára a közösségi hálózat mindennapjaink részévé vált. De vajon változtak-e ettõl a mindennapjaink?
Tovább...

Túrózselé

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. február 8-i számában
Tizenötmillió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal a McDonald'sot egyes termékeinek összetétele és a vásárlók megtévesztése miatt. A cég cáfol, és bírósági felülvizsgálatért folyamodott. De vajon mit lehet utólag megállapítani az élelmiszerek összetételéről, és általában mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy mit is eszünk?
Tovább...

Nanotechnológiával a tumorsejtek ellen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014.január 30-i számában
Saját immunrendszerünk felfegyverzése lehet a leghatékonyabb módszer a rák ellen. Ezáltal az "átlagos" fehérvérsejtek tumorgyilkossá válhatnak. Az orvoslás e nanoléptékű formáival a budapesti Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Kutatóintézetének kutatócsoportja is.
Tovább...

Sárisápi áramkörök

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 25-i számában
Harminc évvel ezelőtt, 1984. január 24-én jelent meg Amerikában az Apple cég azóta szimbólummá vált Macintosh 128K gépe, az egyes verziószámot viselő operációs rendszerrel. Itthon abban az évben debütált a - sárisápi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel együttműködésben készült - magyar Primo számítógép. Keserédes számítástechnikai abszurd a nyolcvanas évek Magyarországáról.
Tovább...

Függő kert

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 25-i számában
Miközben egyre több ember hagy fel világszerte a növénytermesztéssel, és költözik be a városokba, hogy az iparban vagy a szolgáltató szektorban vállaljon munkát, egyre nagyobb gonddá válik az emberiség élelmezése. A hagyományos termőföldek termőképessége ugyanis nem növelhető a végtelenségig, és a zöldségek, gyümölcsök termőhelyei egyre távolabb kerülnek a fogyasztók tömegeitől. A városok területén néhány elszigetelt, kuriózumszámba menő példát kivéve eddig nem folyt számottevő növénytermesztés.
Tovább...

Eljött a sétáló gépek kora

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 23-i számában
A legutóbbi időkig a két lábon járó robotok mozgása inkább megmosolyogtató ügyetlenkedésnek tűnt, mintsem az emberi járás hiteles utánzásának. Azért volt így, mert a kutatók a két lábon járás mechanizmusát sem értették teljesen. Az új kutatási eredmények azonban bár kis lépést jelentenek az emberiségnek, óriásit a gépek szempontjából.
Tovább...

Futamok szigetelőszalagon

Megjelent a Képeslap 2014. január 19-i számában (nem érhető el az interneten)
Nem győzött meg minket a Műszaki Egyetemen rendezett robotautó-verseny arról, hogy az önmagukat vezetni képes közúti járművek belátható időn belül átveszik a volánt az embertől.

Hörcsög az Y-fordulóban

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 18-i számában
Robotautók versenyeztek egymással a budapesti műszaki egyetem előterében. Bár a verseny szervezői a mérnökhallgatóknak akartak lehetőséget nyújtani szakmabeli jártasságuk bizonyítására, a változó sikerrel szerepelt játék autók ráirányítják a figyelmet az önmagukat vezetni képes nagy autók sikereire és kudarcaira is.
Tovább...

Ismeretszikrák

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 18-i számában
Közhely, hogy az internet és "felgyorsult világunk" megváltoztatta az emberek olvasási szokásait. Közhely, de nem teljesen valótlan. Míg ha fikciós műről van szó, az emberek hajlandóak végigolvasni egy három-négy száz oldalas könyvet az elejérõl kezdve a végéig, ha tényirodalmat vesznek a kezükbe, ehhez egyre kevésbé fűlik a foguk. Lehet ezt kárhoztatni, de megváltoztatni bajosan tudjuk. Az utóbbi években a kiadók egyre-másra adják ki azokat a külföldön már befutott ismeretterjesztő könyveket, amelyek nem egy témát dolgoznak föl, hanem valamilyen szervező elv szerint egymás mellé rendelt egy-két oldalas fejezetecskéket tartalmaznak.
Tovább...

Képalkotás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 18-i számában
A számítógép forradalmadította a szervezet belsejébe betekintést engedő diagnosztikát, de az orvos
sosem válik kiküszöbölhetővé, tartja Palkó András radiológiaprofesszor, az Európai Radiológiai Társaság korábbi elnöke. A radiológus szerint mára sokkal biztonságosabbá vált a röntgenvizsgálat.
Tovább...

Gépi dobogás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 18-i számában
Néhány héttel ezelőtt a világon elsőként hordig, amíg alkalmas beültethető szervet találnak számukra. Noha a vér áramoltatását végző berendezések eddig is léteztek, ezek nagy, testen kívüli gépek voltak, és csak rövid ideig tudták biztosítani a vérkeringést.
Tovább...

Nincs több titok?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 16-i számában
Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses munkatársa még mindig nem fogyott ki a titkokból. Néhány napja olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek bizonyítják: az ügynökség kvantumszámítógépet fejleszt. Egy ilyen komputerrel a világ összes létező titkosítását pillanatok alatt feltörhetnék. De hogyan is működik egy ilyen gép?
Tovább...

Újraindításra vár az orosz űripar

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 9-i számában
Noha az amerikai űrsiklók nyugdíjazásával az orosz űrhivatal létesítményei és járművei pótolhatatlanná váltak a Nemzetközi Űrállomás eléréséhez, és a legtöbb műholdat is az oroszok állítják pályára mostanság, az űripari szektor vegetál. Minthogy az űrkutatás Oroszországban még ma is a nemzeti büszkeség fontos támasza, Putyin elnök mélyreható reformokra szánta el magát. Az eredmény azonban kérdéses.
Tovább...

Nagyon mínusz

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 11-i számában
Soha nem voltam még ehhez fogható körülmények között, és nagyon remélem, hogy nem is leszek - mondta el újságírói kérdésekre válaszolva Ted Scambos, a földön valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérsékletre rátaláló kutatócsoport vezetője. A kutatáshoz szerencsére nem is kellett odamennie, minthogy nem személyesen a helyszínen végezték a mérést...
Tovább...

Ár akadály nélkül

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 11-i számában
Louisiana számos megyéjét porig rombolta kilenc éve a Katrina hurrikán. Noha azóta megerősítették az akkor kártyavárként összeomlott gátakat, nem mindenki elégedett meg ennyivel. Pedig a jövőbeli orkánok egyre nagyobbak lesznek.
Tovább...

Kísérlet a képernyőn

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 11-i számában
Nem kísérletező vegyészeket, hanem komputerrel dolgozó tudósokat tüntetett ki tavaly a kémiai Nobel-bizottság. A díjazottak által kijelölt tudományterületen dolgozik Hetényi Csaba, aki a számítógépes számítások eredményeinek ismeretében még azelőtt megjósolja, melyik vegyület lehet jó gyógyszernek, hogy azt a valóságban előállítanák.
Tovább...

Naptüsszentők

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. január 4-i számában
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tudósok csak az olyan érdektelen és jelentéktelen problémák kutatásával foglalkoznak, mint a globális éghajlatváltozás, esetleg a világjárványok vagy az energiaválság. Pedig koránt sincs így, erről pedig a New Scientist magazinhoz érkezett olvasói kérdéseket összegyűjtő (magyarul meg nem jelent) könyvek címei tanúskodnak: Miért nem fagy le a pingvinek lába?, illetve Miért nem tudnak az elefántok ugrálni? Ezekből válogattunk.
Tovább...