A feje tetejére állt a világ. Miközben évtizedeken keresztül a Windows operációs rendszer éppen aktuális verziója volt a legdrágább szoftver a legtöbb ember számítógépén (kivéve azt a néhány száz milliót világszerte, aki lopta), a Microsoft a napokban ingyen elküldi a legújabb, 10-es változatot mindenkinek, aki eddig 7-est vagy 8-ast futtatott. Miből lesz így pénze a cégnek, szegényházba jut-e Bill Gates?
Minden erre megfelelő komputert Windows 10-re frissítünk, függetlenül attól, hogy legális vagy illegális Windows futott-e eddig rajta. A frissítés azonban nem változtatja meg a szoftver licencét, tehát a telepített Windows 10 is illegális lesz, ha az előző rendszer az volt.
Ezt a faramuci közleményt adta ki a Microsoft, miután néhány hónapja nyilvánosságra hozta, hogy a várt 10-es verziószámú operációs rendszerükért nem kérnek pénzt azoktól, akiknek az előző két változat valamelyike fut a gépükön. A pontosításra azért volt szükség, mert még ma is rengeteg embernek (a kínai felhasználók körében különösen soknak) a Windows feltört, lopott kalózmásolata üzemel a számítógépén. Ők aggódtak, hogy kimaradnak a jóból, esetleg ami még rosszabb, ha megpróbálkoznak a frissítéssel, azonnal lebuknak, és már jön is értük a szoftverrendőrség.
Erre vélhetőleg nem kerül sor, mert úgy tűnik, a Microsoftnak olyannyira fontos, hogy a több milliárd számítógép-használót egy csapásra átállítsa a Windows 10-re, hogy inkább lenyeli a békát, és a lógósokat is közel engedi a tűzhöz. Mindezt úgy, hogy a több ezer programozó évekig tartó munkájával, ki tudja, mekkora költségekkel kifejlesztett rendszer megjelenésekor a legtöbb „vevőtől” egyetlen fillért sem kérnek cserébe. Hol van a csapda, mi nekik az üzlet ebben?
A MakeUseOf.com technológiai magazin cikkírója abból a (persze azonnal elvetett) feltevésből indul ki, hogy csak boldoggá akarják tenni a világot. Egy profitorientált vállalat (már ha túl akar élni, és meg akarja tartani befektetőit) semmi olyat nem csinál, amelyből rövid vagy hosszú távon, közvetlenül vagy közvetett módon ne remélne bevételt. Ennél sokkal életszerűbb az a feltevés, hogy az ingyenes Windows 10 csupán a Microsoft új marketingstratégiájának a része. A régi (és sok tekintetben sikertelenné vált) iskolát képviselő Steve Balmer igazgató lelépése és a tőle látványosan különböző menedzseri felfogást képviselő, indiai származású Satya Nadella kinevezése már önmagában is jelzésértékű volt.
Nadella elsődleges feladata jelenleg egyértelműen a Microsoftról kialakult rendkívül negatív közkép megváltoztatása. A Microsoftot és a Windowst évtizedekig divat, sőt társadalmi elvárás volt utálni. Noha mindenki az ő termékeiket használta szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és általában a számítógép programjainak futtatására, a szoftverek hibái, lefagyásuk, lassúságuk biztos beszédtémát szolgáltattak. Mindenki az alternatívákat (az Apple számítógépein futó MacOS-t és a Linuxot) dicsőítette, bár a statisztikák szerint a felhasználók töredéke jutott el odáig, hogy ki is próbálja azokat. Addig ez jó is volt így a Microsoftnak, amíg kelletlenül bár, de mindenki, aki komputert akart használni, vett egy személyi számítógépet (PC-t), és többségük pénzért vett hozzá Windowst is. Csakhogy ez a helyzet megváltozott, a PC-k eladásai stagnálnak, egyre több számítógépes műveletet mobileszközökön végeznek az emberek. Ezen a területen pedig a Microsoft pozíciói igen siralmasak. Az okostelefonokra való operációs rendszerek piacán vívott szélmalomharcot éppen a napokban adták föl, amikor bejelentették, hogy ezrével rúgnak ki embereket, főként a Nokia mobilüzletágának megvásárlásából született telefonos részlegtől. Persze a lépést csak „átstrukturálásnak” nevezik, de mindenki érti, mit is jelent ez.
Vannak Apple-rajongók, Linux-rajongók, Android-rajongók, Iphone-rajongók, még Blackberry-rajongók is, de a Windows-rajongók olyan ritkák, mint a fehér holló. Talán már nem gyűlölik olyan sokan a Microsoftot, mint a kilencvenes években, de a legtöbben tudomást sem vesznek róla. Ennek orvoslásában máris sikeres volt az ingyen Windows 10-et övező médiakampány, hiszen mindenki erről beszél, sokan alig várják, hogy a monitoron automatikusan megjelenjen az üzenet, hogy hozzá is megérkezett az új verzió – és ez a cikk is megíródott. Bizonyos értelemben a Windows menő lett.
Ám ettől még mindig nem áramlanak a dollármilliók a Microsoft bankszámlájára.
A mostani akciónak azonban az a nagyon valószínűsíthető következménye már közelebb vihet bennünket a titok nyitjához, hogy a világ számítógépeinek százmillióin heteken belül a Windows 10 fog futni. A Windows szóba jöhető konkurensei mára mind ingyenessé váltak. Bár rövid távon kevéssé valószínű, hogy a ma még Windows-felhasználók tömegesen térnek át a nyílt forráskódú, ám sokszor jelentős szaktudást igénylő Linuxra vagy a méregdrága Apple által fejlesztett OS X-re, egyre kevésbé fűlik a foguk ahhoz, hogy pénzért megvásárolják az újabb és újabb Windows-verziókat. A világ számítógépeinek jelentős részén még mindig a 14 éve kiadott Windows XP fut, ez pedig vélhetőleg negatívan érintette a Microsoft operációsrendszer-részlegének nyereségességét.
Más bevételi forrás felé kellett tehát nézni, és az iparági trendekre reagálva úgy tűnik, az úgynevezett felhőalapú szolgáltatásokban látják a nagy pénzt (és mivel szinte mindenki az ő legújabb rendszerüket használja majd, egy csapásra mindenki potenciális ügyféllé válik). A felhő az informatika divatos varázsszava manapság, pedig pusztán annyit jelent, hogy az adattárolás és a számítási műveletek egy részét a felhasználók nem a saját számítógépükön végzik el, hanem az interneten keresztül „kiszervezik azt” egy szolgáltató hatalmas erőbírású szervereinek. Szinte minden feladatot át lehet már adni a felhőnek. Használhatjuk szuperbiztonságos adattárolóként, a szervereken futó programok segítségével szöveget szerkeszthetünk, táblázatot kezelhetünk, filmeket nézhetünk és zenét hallgathatunk. Mindezt az internetkapcsolattól függően akár olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük, hogy az adatok sok ezer kilométert tesznek meg két kattintás között.
Biztosra vehetjük, hogy a Microsoft valamennyi ilyen felhőszolgáltatása kitörölhetetlen módon be lesz építve az újabb és újabb Windowsokba, és a felhasználóknak sokkal kényelmesebb lesz használni őket, mint a konkurens termékeket. Az ingyenességnek van egy hátulütője: amiért nem fizetünk, azt nincs is jogunk befolyásolni. Csak a szolgáltató kegyéből használhatjuk a programot, és nem lehetnek kifogásaink, igényeink. Sok elemző azt várja, hogy ezután például nem utasíthatjuk el a frissítéseket, kötelező lesz telepíteni őket (pontosabban nem is feltétlenül vesszük majd észre, hogy történik valami a gépünkkel, esetleg csak abból, ha újraindul). Elvileg akár az is elképzelhető, hogy a Microsoft egyszer csak reklámokat jelenít meg a Windows ablakaiban, hátterében, bár a legtöbb kommentátor szerint ennek kicsi az esélye. Az emberek ugyanis olyannyira utálják a reklámokat, hogy egy ilyen lépés hatalmas felhördülést váltana ki, és helyrehozhatatlan károkat okozna a cég megítélésében.
Persze a többi nagy cég is pontosan ugyanígy viselkedik. A Google konkrétan mindent tud az Androidot futtató mobiltelefonok tulajdonosairól, és valamennyi szolgáltatása gyárilag be van építve a rendszerbe.
A szolgáltatások alapváltozatai ingyenesek, de aki pluszt akar, esetleg szeretne egy-egy részletet a saját igényeinek megfelelően megváltoztatni, elő kell fizetnie a prémiumverzióra. Ezt az angol ingyenes (free) és a prémium szavak összevonásával freemium modellnek nevezik, és teljesen elterjedtté vált az utóbbi években.
A modell sikerességének az a titka, hogy a fizetős változat sem olyan drága (legalábbis ha az egyes, külön megvásárolható komponensek egyenkénti árát vesszük), így sokan hajlandók kifizetni. Évente pár dollárért sok száz gigabájtnyi tárhelyet kapunk. Az ugyancsak Microsoft-tulajdon Skype-on ugyanilyen összegekért korlátlanul telefonálhatunk a világ másik végére is. Az Office irodai programcsomagot sem kell már megvenni, hanem elő is fizethetünk rá. Az okostelefon-rendszerekben megszokott módon lesz Windows-alkalmazás-áruház is. Ebben kényelmesen, általában fillérekért (tehát pénzért) vásárolhatunk majd programokat, a Microsoft pedig jutalékot szed utánuk a fejlesztőktől.
Vagyis Bill Gates cégénél nem találtak ki semmi forradalmit, csupán belátták, hogy a régi, megszokott módon egyre kevésbé működhet a számítástechnikai üzlet. Viszont ott van a világon használt többmilliárdnyi mobiltelefonon évek óta sikerrel alkalmazott pénzszerzési módszer, megpróbálják hát azt alkalmazni a személyi számítógépek piacán. Komolyan vehető és megfizethető konkurens híján előbb-utóbb sikerülni fog nekik.
Erre vélhetőleg nem kerül sor, mert úgy tűnik, a Microsoftnak olyannyira fontos, hogy a több milliárd számítógép-használót egy csapásra átállítsa a Windows 10-re, hogy inkább lenyeli a békát, és a lógósokat is közel engedi a tűzhöz. Mindezt úgy, hogy a több ezer programozó évekig tartó munkájával, ki tudja, mekkora költségekkel kifejlesztett rendszer megjelenésekor a legtöbb „vevőtől” egyetlen fillért sem kérnek cserébe. Hol van a csapda, mi nekik az üzlet ebben?
A MakeUseOf.com technológiai magazin cikkírója abból a (persze azonnal elvetett) feltevésből indul ki, hogy csak boldoggá akarják tenni a világot. Egy profitorientált vállalat (már ha túl akar élni, és meg akarja tartani befektetőit) semmi olyat nem csinál, amelyből rövid vagy hosszú távon, közvetlenül vagy közvetett módon ne remélne bevételt. Ennél sokkal életszerűbb az a feltevés, hogy az ingyenes Windows 10 csupán a Microsoft új marketingstratégiájának a része. A régi (és sok tekintetben sikertelenné vált) iskolát képviselő Steve Balmer igazgató lelépése és a tőle látványosan különböző menedzseri felfogást képviselő, indiai származású Satya Nadella kinevezése már önmagában is jelzésértékű volt.
Nadella elsődleges feladata jelenleg egyértelműen a Microsoftról kialakult rendkívül negatív közkép megváltoztatása. A Microsoftot és a Windowst évtizedekig divat, sőt társadalmi elvárás volt utálni. Noha mindenki az ő termékeiket használta szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és általában a számítógép programjainak futtatására, a szoftverek hibái, lefagyásuk, lassúságuk biztos beszédtémát szolgáltattak. Mindenki az alternatívákat (az Apple számítógépein futó MacOS-t és a Linuxot) dicsőítette, bár a statisztikák szerint a felhasználók töredéke jutott el odáig, hogy ki is próbálja azokat. Addig ez jó is volt így a Microsoftnak, amíg kelletlenül bár, de mindenki, aki komputert akart használni, vett egy személyi számítógépet (PC-t), és többségük pénzért vett hozzá Windowst is. Csakhogy ez a helyzet megváltozott, a PC-k eladásai stagnálnak, egyre több számítógépes műveletet mobileszközökön végeznek az emberek. Ezen a területen pedig a Microsoft pozíciói igen siralmasak. Az okostelefonokra való operációs rendszerek piacán vívott szélmalomharcot éppen a napokban adták föl, amikor bejelentették, hogy ezrével rúgnak ki embereket, főként a Nokia mobilüzletágának megvásárlásából született telefonos részlegtől. Persze a lépést csak „átstrukturálásnak” nevezik, de mindenki érti, mit is jelent ez.
Vannak Apple-rajongók, Linux-rajongók, Android-rajongók, Iphone-rajongók, még Blackberry-rajongók is, de a Windows-rajongók olyan ritkák, mint a fehér holló. Talán már nem gyűlölik olyan sokan a Microsoftot, mint a kilencvenes években, de a legtöbben tudomást sem vesznek róla. Ennek orvoslásában máris sikeres volt az ingyen Windows 10-et övező médiakampány, hiszen mindenki erről beszél, sokan alig várják, hogy a monitoron automatikusan megjelenjen az üzenet, hogy hozzá is megérkezett az új verzió – és ez a cikk is megíródott. Bizonyos értelemben a Windows menő lett.
Ám ettől még mindig nem áramlanak a dollármilliók a Microsoft bankszámlájára.
A mostani akciónak azonban az a nagyon valószínűsíthető következménye már közelebb vihet bennünket a titok nyitjához, hogy a világ számítógépeinek százmillióin heteken belül a Windows 10 fog futni. A Windows szóba jöhető konkurensei mára mind ingyenessé váltak. Bár rövid távon kevéssé valószínű, hogy a ma még Windows-felhasználók tömegesen térnek át a nyílt forráskódú, ám sokszor jelentős szaktudást igénylő Linuxra vagy a méregdrága Apple által fejlesztett OS X-re, egyre kevésbé fűlik a foguk ahhoz, hogy pénzért megvásárolják az újabb és újabb Windows-verziókat. A világ számítógépeinek jelentős részén még mindig a 14 éve kiadott Windows XP fut, ez pedig vélhetőleg negatívan érintette a Microsoft operációsrendszer-részlegének nyereségességét.
Más bevételi forrás felé kellett tehát nézni, és az iparági trendekre reagálva úgy tűnik, az úgynevezett felhőalapú szolgáltatásokban látják a nagy pénzt (és mivel szinte mindenki az ő legújabb rendszerüket használja majd, egy csapásra mindenki potenciális ügyféllé válik). A felhő az informatika divatos varázsszava manapság, pedig pusztán annyit jelent, hogy az adattárolás és a számítási műveletek egy részét a felhasználók nem a saját számítógépükön végzik el, hanem az interneten keresztül „kiszervezik azt” egy szolgáltató hatalmas erőbírású szervereinek. Szinte minden feladatot át lehet már adni a felhőnek. Használhatjuk szuperbiztonságos adattárolóként, a szervereken futó programok segítségével szöveget szerkeszthetünk, táblázatot kezelhetünk, filmeket nézhetünk és zenét hallgathatunk. Mindezt az internetkapcsolattól függően akár olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük, hogy az adatok sok ezer kilométert tesznek meg két kattintás között.
Biztosra vehetjük, hogy a Microsoft valamennyi ilyen felhőszolgáltatása kitörölhetetlen módon be lesz építve az újabb és újabb Windowsokba, és a felhasználóknak sokkal kényelmesebb lesz használni őket, mint a konkurens termékeket. Az ingyenességnek van egy hátulütője: amiért nem fizetünk, azt nincs is jogunk befolyásolni. Csak a szolgáltató kegyéből használhatjuk a programot, és nem lehetnek kifogásaink, igényeink. Sok elemző azt várja, hogy ezután például nem utasíthatjuk el a frissítéseket, kötelező lesz telepíteni őket (pontosabban nem is feltétlenül vesszük majd észre, hogy történik valami a gépünkkel, esetleg csak abból, ha újraindul). Elvileg akár az is elképzelhető, hogy a Microsoft egyszer csak reklámokat jelenít meg a Windows ablakaiban, hátterében, bár a legtöbb kommentátor szerint ennek kicsi az esélye. Az emberek ugyanis olyannyira utálják a reklámokat, hogy egy ilyen lépés hatalmas felhördülést váltana ki, és helyrehozhatatlan károkat okozna a cég megítélésében.
Persze a többi nagy cég is pontosan ugyanígy viselkedik. A Google konkrétan mindent tud az Androidot futtató mobiltelefonok tulajdonosairól, és valamennyi szolgáltatása gyárilag be van építve a rendszerbe.
A szolgáltatások alapváltozatai ingyenesek, de aki pluszt akar, esetleg szeretne egy-egy részletet a saját igényeinek megfelelően megváltoztatni, elő kell fizetnie a prémiumverzióra. Ezt az angol ingyenes (free) és a prémium szavak összevonásával freemium modellnek nevezik, és teljesen elterjedtté vált az utóbbi években.
A modell sikerességének az a titka, hogy a fizetős változat sem olyan drága (legalábbis ha az egyes, külön megvásárolható komponensek egyenkénti árát vesszük), így sokan hajlandók kifizetni. Évente pár dollárért sok száz gigabájtnyi tárhelyet kapunk. Az ugyancsak Microsoft-tulajdon Skype-on ugyanilyen összegekért korlátlanul telefonálhatunk a világ másik végére is. Az Office irodai programcsomagot sem kell már megvenni, hanem elő is fizethetünk rá. Az okostelefon-rendszerekben megszokott módon lesz Windows-alkalmazás-áruház is. Ebben kényelmesen, általában fillérekért (tehát pénzért) vásárolhatunk majd programokat, a Microsoft pedig jutalékot szed utánuk a fejlesztőktől.
Vagyis Bill Gates cégénél nem találtak ki semmi forradalmit, csupán belátták, hogy a régi, megszokott módon egyre kevésbé működhet a számítástechnikai üzlet. Viszont ott van a világon használt többmilliárdnyi mobiltelefonon évek óta sikerrel alkalmazott pénzszerzési módszer, megpróbálják hát azt alkalmazni a személyi számítógépek piacán. Komolyan vehető és megfizethető konkurens híján előbb-utóbb sikerülni fog nekik.
2015. augusztus 1.
