Mágneses hüllõiránytû segíti az álcserepest

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 22-i számában
A teknősökről általában nem a mozgékonyság, a hosszú távú vándorlás és a csalhatatlan memória jut először eszünkbe. Pedig a tengeri páncélosok óceánokat szelnek át életük során, majd hosszú évek múltán pontosan oda térnek vissza szaporodni, ahol világra jöttek. Mindebben hetedik érzékük, a mágneses tér követése segíti őket.

Napi gyarapodás: akár tizenöt kiló

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 22-i számában
A rekordméretű gyümölcsök és zöldségek nemcsak a termesztők büszkeségének tesznek jót, de a botanika fejlődéséhez is hozzájárulnak. Extremitásba hajló növekedésüket vizsgálva ugyanis a kutatók a gyümölcsök fejlődésének mindeddig rejtve maradt részleteire deríthetnek fényt.

Ellenálló törzsek

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 17-i számában
Az Egészségügyi Világszervezet az "antibiotikumok utáni világ" eljövetelére figyelmeztet. A baktériumok ugyanis mára legyőzni látszanak a huszadik század közepe óta a világot megváltó antibiotikumokat, az emberiség pedig fegyvertelen marad a kórokozókkal szemben. A harmadik világ, különösen India a rezisztens baktériumokkal vívott háború frontvonalában él, és a harc tízezrével szedi újszülött áldozatait.

Fogást találhatnak a víruson

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 15-i számában
Az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi tájékoztatója szerint az év első hetében 3700-an fordultak orvoshoz az országban influenzaszerű tünetekkel. Ez egyelőre jóval alatta marad a járvány kihirdetéséhez szükséges heti 15 ezer megbetegedésnek, de még messze a tél vége. A vírus szinte minden évben ágynak dönti a fél országot, mivel a fertőződés után gyakorlatilag nincs ellene általánosan elérhető gyógymód. Egy új felfedezés változtathat ezen.

Hajóstoppal az óceánon

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 10-i számában
Balázs Dénes évtizedeken keresztül ajándékozta megannyi élménnyel a földrajz iránt rajongó, utazni vágyó, de bátorság vagy pénz híján csak a karosszékből álmodozó felfedezőket. Az utazás és a természeti környezet iránti olthatatlan szeretete a világ százharminc országába juttatta el, számtalan szakcikke és ismeretterjesztő írása geográfusok nemzedékeit ösztönözte. Állhatatos munkájának hála 1983-ban megalakult Érden a Magyar Földrajzi Múzeum, amely emlékkötettel adózik alapítója emlékének.

Sherryhordó és teavíz

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 10-i számában
Az egyik legtekintélyesebb whiskyévkönyv sokak legnagyobb meglepetésére nem skót vagy amerikai, hanem japán párlatot választott 2014 legjobbjának. Az ízig-vérig nyugati ital nemcsak hogy meghonosodott a világ legkeletibb országában, de a japánoknak tökéletesíteniük is sikerült a gyártását.

A tökéletes fa nyomában

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 24-i számában
Magyarországon minden évben 1,8 millió, Európában 55 millió, az Egyesült Államokban 35 millió fenyőt vágnak ki és díszítenek föl az emberek karácsonykor. A vevők a tartós, szép, mégis olcsó fajtákat keresik, így folytonos az igény az egyre jobb fenyőkre. Bár a karácsonyfák biotechnológiai módosítása még csak gyerekcipőben jár, nem kizárt, hogy a tervezett fáké a jövő.

Ez a gyerek bolond?

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 3-i számában
A természetbúvár Korfun töltött gyerekkoráról és egzotikus állatgyűjtő expedícióiról írt könyvei talán népszerűbbek Magyarországon, mint Angliában. Durrell gyerekek nemzedékeiben tudatosította, hogy a föld állatvilágát a kihalás réme fenyegeti, de van megoldás.

Ostromlott kalózöböl

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 3-i számában
A svéd rendőrség akciója nyomán talán most végleg bezár a világ leghíresebb fájlcserélő internetes oldala, a The Pirate Bay. A zenék, filmek illegális terjesztését szolgáló oldal soha nem csökkenő népszerűsége mutatja, hogy az átlagemberek nem tekintik lopásnak a szellemi tulajdonjog megsértését.

Slendrián Rákóczi-kód

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 3-i számában
A titkosírás története rövidebb, mint gondolnánk, hiszen a kora újkorig érthetetlen módon alig törődtek üzeneteik álcázásával a vezetők. A kódolás azonban nem csupán az Enigmáról szól, hiszen már több száz éve is rejtjeleztek oly módon, hogy az mind a mai napig megfejtetlen maradt, vallja Láng Benedek tudománytörténész. Az egyik legrejtélyesebb könyvet, a Rohonci kódexet pedig Magyarországon őrzik.

Mi vár ránk?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 27-i számában
Természetes vágya az embernek, hogy lássa, mit várhat a jövőtől. Mindig is voltak olyanok, akik megkísérelték megválaszolni ezeket a kérdéseket több-kevesebb sikerrel. A jóslás népszerűsége semmit sem csökkent az elmúlt évszázadok során, de ma már jövőkutatásnak hívják e tevékenységet.