Megjelent a Képeslap 2014. július 20-i számában
Hétfőn, két és fél évvel a baleset után újra a felszínre hozták a Costa Concordia óceánjárót. Még sohasem emeltek ki hullámsírjából ekkora hajót, amelyet hamarosan a genovai kikötőbe vontatnak, hogy ott szétszereljék. A teljes mentési művelet a becslések szerint kétmilliárd dollárba (457 milliárd forintba) kerül, amely több mint háromszorosa a hajó építési költségének.
2014. július 29.
Kelj fel és ússz!
Öt perc zuhany
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 19-i számában
Mára valósággá vált a környezetvédők legrosszabb rémálma. Bár a pusztuló természet, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás bekerült a köztudatba, és már senkit sem döbbent meg e problémák létezése, egyúttal a felszínes társasági tereferék kötelező témájává silányult. A magukra valamit is adó emberek pontosan tudják, hogy a környezetért aggódni ma már nemcsak divatos, de szükséges is ahhoz, hogy ne vívjuk ki mások rosszallását. Csakhogy eközben pontosan annyira érdeklődnek a téma iránt, mint amikor idegenektől tudakolják hogylétüket.
Tovább...
Kísérleti egerek hálózata
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 19-i számában
Két évvel ezelőtt a Facebook nagyszabású titkos pszichológiai kísérletet végzett több százezer felhasználóján, sikeresen befolyásolva hangulatukat és viselkedésüket. Bebizonyosodott: a közösségi hálózat irányítani tud bennünket a rólunk begyûjtött információk segítségével pusztán az elénk tárt hírek szelektálásával. Több mint egymilliárd embert. Elképesztő hatalom ez.
Tovább...
2014. július 25.
Meglepően gyorsan változik a Föld mágneses tere
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 17-i számában
Tízszer gyorsabban gyengül bolygónk mágneses tere, mint azt a kutatók várták. E természetes folyamat végkifejlete a pólusok felcserélődése lesz, előtte azonban - védőpajzsunk gyengülésével - gondot okozhat a földet akadálytalanul bombázó napszél. Nem most: néhány évszázad múlva.
Tovább...
2014. július 22.
Maguk a barlangok a kincsek
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 14-i számában
Múlt csütörtökön adták át a megújított lillafüredi Szent István-barlangot, amely a Bükk egyik leglátványosabb forrásbarlangja. Az újból megnyitott, és immár a nagyközönség számára is látogatható barlang nem tartozik a legismertebbek közé, pedig méretei, látványosságai, különleges
kőzetformációi alapján felveszi a versenyt Magyarország legnépszerűbb barlangjaival. Cikkünkben bemutatunk néhányat a rengeteg, méltatlanul kevés figyelmet kapó magyar barlang közül.
Tovább...
2014. július 19.
Invázió
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 12-i számában
Magyarországon is megjelent a halálosan mérgező, vakságot okozó növény, a kaukázusi medvetalp - szólnak a teljes sajtót elárasztó rémisztő hírek. Nos a szenzációval alig százharminc évet késtek, ugyanis az első hazai példányt a XIX. században írták le. Az óvatosság azonban indokolt, minthogy a kaukázusi medvetalp toxinjai igen súlyos égési sérüléseket okozhatnak már a növény puszta érintésétől is.
Tovább...
Százötven méter
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 12-i számában
Nyolcadszorra vágott neki Klein Dávid hegymászó, hogy oxigénpalack nélkül feljusson a Mount Everestre, de most sem sikerült célt érnie, társainak engedve visszafordult. Szerinte az ember által közvetített elvek, az ésszerű kockázatvállalás határainak felismerése fontosabb a számokban kifejezhető eredményeknél.
Tovább...
Önbeteljesítő prófécia
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 13-i számában
A föld lakosságának kilenc tizede elpusztult, a túlélők a föld alá kényszerültek. A tudósok tehetetlenek az apokaliptikus világjárványt okozó vírussal szemben. Kétségbeesésükben egy elítélt bűnözőt küldenek vissza az időben, hogy információt gyűjtsön a kórokozóról, a járvány eredetéről. A főhős kideríti, hogy a ragályt szándékosan indította útjára egy laboratóriumi alkalmazott, de elbukik, a világégést nem állíthatja meg.
Köpködő kobrák a ruhásszekrényben
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 10-i számában
Bár az első hírek még arról szóltak, hogy - Magyarországon először - keselyűteknőst fogott ki egy horgász Veresegyházon, a fotók alapján nyilvánvalóvá vált, hogy "csak" aligátorteknősről van szó. Mindkét faj veszélyes lehet, hiszen teknős voltát meghazudtoló módon gyors és agresszív ragadozóról van szó. De hogyan kerül egy Észak-Amerikában honos hüllő egy magyar tavacskába? És kell-e attól tartanunk, hogy megtelepednek az egzotikus állatok magyar földön?
Tovább...
2014. július 15.
Lódoktorok
Megjelent a Képeslap 2014. július 6-i számában
Az állatorvosi ló kifejezés koántsem a véletlen szülötte. A lovak gazdasági jelentősége miatt ugyanis az ókortól egészen a kora újkorig az állatok gyogyítsával foglalkozó emberek szinte kizárólag a lovak életének megmentésével, munkaképességük á|líÉsáwI fog|a|koaak' Az emberi orvos|ás
2014. július 14.
Krokodil a golfpályán
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 5-i számában
Lassan a végkifejletéhez közeledik a brazíliai labdarúgó-világbajnokság, és a tévéközvetítés alapján eddig rendben zajlanak az események annak ellenére, hogy szinte az összes stadion késve készült el (ha egyáltalán befejezték), és a költségvetést is súlyosan túllépték. Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy Brazíliának két év múlva olimpiát kellene rendeznie. Az előkészületek "borzalmasan állnak" a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leplezetlen véleménye szerint.
Tovább...
2014. július 5.
Drónkövetelők
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 28-i számában
Néhány éve alig ismerte valaki a pilóta nélküli légi járművek elnevezését, a drónt, de mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne szerepelne a hírekben. Noha e tudósítások többsége ma még arról szól, hogy az amerikai hadsereg távirányítású támadórepülője ellenállók tucatjait ölte meg valahol Pakisztánban vagy Afganisztánban, szinte biztos, hogy néhány éven belül meg sem lepődünk azon, hogy e robotrepülők újságot kézbesítenek.
Tovább...
2014. július 3.
Függőséget okozhat a barnulás
Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 26-i számában
A napfürdőzés népszerűsége a bőrrák fenyegetése ellenére sem csökken érezhetően. Ennek hátterében az állhat, hogy a napimádók szervezetében az ibolyántúli sugárzás a kábítószerek hatásához hasonló folyamatokat indít be. Eközben más kutatók a napsugárzás hatására termelődő D-vitamin jótékony hatására hívják fel a figyelmet.
Tovább...