Az e-cigaretta egyáltalán nem veszélytelen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 22-i számában
A gyártók reklámjai az elektromos cigarettáról azt állítják, hogy sokkal kevésbé egészségkárosító, mint hagyományos társa, illetve segít a leszokásban. Az eszközön végzett tudományos vizsgálatok azonban ezt nem támasztják alá. Az e­cigarettával kapcsolatos szakirodalmat újraelemző kutatók szerint használatát ezért ugyanúgy kell szabályozni, mint a régi dohánytermékekét.
Tovább...

Keménykalap, kontrás bicikli

Megjelent a Képeslap 2014. május 18-i számában
Kordos László őslénykutató. Mi a legtöbb, amit eddig elért az életben? - Azt hiszem, elég sok mindent elértem az őslénykutatásban. De még ötven évre elegendő, kilencven százalékban kész munkám vár arra, hogy befejezzem. Remélem, hogy két­három évre valót meg is valósíthatok belőlük. Az időközben jövő gondolataim azonban folyton csökkentik ennek esélyét.

Bekapcsolás

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 17-i számában
Joanne Milne siketen született, az egyik legalattomosabb betegségben, az Usher-szindrómában szenved. E genetikai eredetű kór azzal fenyegeti áldozatait, hogy két legfontosabb érzékelésüktől, hallásuktól és látásuktól is megfosztja őket. Milne, ahogy az orvosok megjósolták, húszas éveiben fokozatosan elveszítette látását, elméje persze tökéletesen ép maradt. A múltban e betegek életük végéig csendben és sötétben voltak kénytelenek élni.
Tovább...

Hatmillió-nyolcszázezer forintos újság

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 15-i számában
A világszerte jegyzett, fontos szakfolyóiratokat megjelentető három nagy kiadó, monopolhelyzetével visszaélve, fékevesztett ütemben emeli az előfizetési díjakat. A könyvtárak pedig vagy lemondják tudományosfolyóirat-előfizetéseiket, vagy egyre többet kénytelenek költeni erre a célra. Így van ez Magyarországon is.
Tovább...

A Himalája remetéje

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 10-i számában
Ma természetesnek vesszük, hogy ha idegen nyelveket szeretnénk tanulni, könyvtárnyi irodalom: nyelvkönyvek, szótárak állnak a rendelkezésünkre szinte az összes szóba jöhető nyelv elsajátítására. Nem volt ez mindig így, különösen az olyan távoli, elzártan élő népek nyelvének esetében, mint amilyen a tibeti. Az első nyelvészek, akik fejükbe vették, hogy megtanulják és tudományos igénnyel feldolgozzák az Európától távoli vidékeken beszélt nyelveket, olyan zord körülmények között utaztak és dolgoztak, hogy inkább nevezhetők felfedezőnek, mint könyvtárakból ki sem mozduló filológusnak.
Tovább...

Sorváltás csilingeléssel

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 10-i számában
Az ország egyik utolsó írógépszerelője abban reménykedik, hogy e masinák dísztárgyként születnek újjá. Többször volt dolga filmforgatáshoz, színházi előadáshoz használt kellékekkel, sőt egy szimfonikus zenekar is hozzá fordult, amikor "szépen csilingelő" írógépet keresett koncertjéhez. Ha végleg eltűnik ez a szakma, az amortizálódó gépek jövője is megpecsételődik.
Tovább...

Kikötői szakáll

Megjelent a Képeslap 2014. május 4-i számában
­ Most hol szeretne lenni a legszívesebben? - ­ Furcsa, de a sok évnyi tengeri és óceáni vitorlázás után jelenleg a Balaton a kedvenc helyem a világban. Az ottani emberek között rengeteg a barátom és a sporttársam. Annál nincs felemelőbb érzés, amikor az ember megérkezik egy kikötőbe, kidobja a kötelet a hajóból, és a parton egy barátja kapja azt el.

Gleccsertörés

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. -i számában
A Csomolungma nem régi legsúlyosabb tragédiája megrázta a hegymászó-társadalmat: tizenhat ember halt meg a csúcs felé vezető úton lezúduló lavinában. A katasztrófa áldozatai egytől egyig serpák voltak, akik éppen a jól fizető hegymászóknak építették az útvonalat. Vajon mire lennének képesek a nyugati "felfedezők" e névtelen emberek nélkül?
Tovább...

Olcsó hús?

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 3-i számában
Mi, magyarok egyedülálló módon szeretjük a kutyákat, macskákat. Szinte minden pénzt megadunk értük. Emiatt a hazai állateledel-piac forgalmán sokkal kevésbé érződik a gazdasági válság hatása, mint akár az emberi élelmiszereket kínáló boltok bevételén. Kérdés azonban, hogy a tápokra költött sok milliárd forinttól jobb lesz-e nekünk és kedvenceinknek.
Tovább...

Bálna a menzán

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 3-i számában
A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta minapi ítéletében, ami eddig is nyilvánvaló volt mindenki számára: a japán bálnavadászatnak nincs semmilyen tudományos értéke, az évente megölt rengeteg tengeri emlős csak a bálnavadászok profitját gyarapítja. Bár az Antarktisz környéki vizeken most betiltották a vadászatot, a japán kormány máris a döntés kijátszásán dolgozik.
Tovább...

Árva művek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 26-i számában
A szerzői jogok április 23-i, illetve a szellemi tulajdon április 26-i világnapja szorosan követi egymást, és ez nem véletlen. E jogi formulák hatással vannak mindannyiunk életére, amikor például szeretnénk lementeni kedvenc zenénket, fénymásolni egy újságcikket, esetleg saját értelmezésünkben előadni Bartók valamelyik művét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós szerint a megváltozott világban változtatni kell hozzáállásunkon ahhoz, hogy védhető maradjon az intellektuális tulajdon.
Tovább...

Hamlet szupernóvája

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 24-i számában
William Shakespeare a világirodalom talán legnagyobb hatású szerzője. Keveseknek tűnik fel azonban, hogy művei sok utalást tartalmaznak korának legújabb tudományos felfedezéseire is. Mindezekből pedig arra következtethetünk, hogy a drámaíró ugyanolyan tájékozott volt az orvoslás és a csillagászat híreit illetően, mint a történelmi hősök világában.
Tovább...