Lyukak a lemezen

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 19-i számában
Legógyár nyílt Nyíregyházán, ezentúl csak nálunk gyártják a világon a cég kisgyermekeknek szánt Duplo termékeit. A legó és a többi építõkészlet gyermekgenerációk legemlékezetesebb játékai voltak, népszerűségük azonban mintha halványult volna az utóbbi időben.
Tovább...

Mélységi csúcsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 19-i számában
A föld felszínén már nincs mit felfedezni. Ma esélytelen, hogy a kisgyerekek felnőve az elmúlt századok kalandoraihoz hasonló expedíciókra induljanak, és eljussanak olyan tájakra, ahol (nyugati) ember még nem járt. Ez a megállapítás azonban csak a bolygó felszínére igaz, hiszen a tengerek és föld mélye szinte ugyanolyan ismeretlen számunkra, mint a fényévekre lévő exobolygók.
Tovább...

Elhaló jelek

Megjelent a Képeslap 2014. április 20-i számában
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó, 370-es járata immár több mint egy hónapja eltűnt, mégsem lelik nyomát a roncsainak. A távérzékelési adatok azt valószínűsítik, hogy az Indiai-óceán Auszráliához közel eső térségében veszett a tengerbe, de a maradványok és a fedélzeti adatrögzítő megtalálása még éveket vehet igénybe.

Európai "őrszemek" figyelik majd a Földet

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 17-i számában
A napokban pályára állt a hattagúra tervezett Sentinel (Őrszem) műholdcsalád első tagja. A műholdak az eddigi legambiciózusabb európai Föld-megfigyelő program, a Kopernikusz részeként a mainál sokkal részletesebb adatokkal szolgálnak majd bolygónk állapotáról. A program eredményeit több magyar kutatócsoport is használja majd, és a műholdak sok alkatrésze is magyar mérnökök munkája.
Tovább...

Kommunikáció az egészségről (EDUVITAL-előadás, 2015)

A diák letöltése innen.

Rossz macsók

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 12-i számában
Időnként belenézünk a távcsőbe, de a munka nagy részét számítógépek segítségével végezzük. Legtöbb modern távcsőbe már nem is lehet belenézni - mondja Kiss László csillagász, aki szerint az égboltra nem lehet ráunni. A volt katonaszökevény asztronómus hét évig élt Ausztráliában, de hazajött, mert gyermekeit magyar környezetben szeretné felnevelni.
Tovább...

Gasztronauták a Marson

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 10-i számában
Az elsõ emberes Mars-utazás időpontja mintha inkább távolodna, semmint közeledne. Bár ennek legfőbb oka a hatalmas költségek miatt hiányzó politikai akarat, számos gyakorlati problémát is le kell küzdeni azelőtt, hogy az űrhajósok útra kelhetnének. A legfontosabb kérdés a Marson is úgy hangzik, mint a Földön: mit együnk?
Tovább...

Polarnyik pingvintojás

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
Szabados Tamás természetfilmes. - ­ Mit nem szeret a munkájában? - ­ Ha gépies, ha előírásszerű, ha sablonos. A negyven évnyi televíziós pályám alatt nagyon sok fölösleges dolgot tettem. Protokoll műsorokat készítettem nagy emberek hazánkba érkezéséről és elutazásukról.

Végigjátsszuk

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
A klímakutatók rémálma az - írja Wolfgang Behringer német történész A klíma kultúrtörténete című könyvében -, hogy az éghajlatváltozás témája, bár bekerül a közbeszédbe, a kedélyes társasági beszélgetések silányul. Idővel a legvészjóslóbb hírek sem érik majd el az emberek ingerküszöbét. Pontosan ez játszódik le a mostani IPCC-jelentés kapcsán.

Labor a dácsa mellett

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 5-i számában
A múlt század húszas éveiben megnyílt a tanulás lehetősége az alacsony sorból származó, tehetséges orosz fiatalok előtt. A fiatal Szovjetunió vezetői kezdetben erősen támogatták a természettudományos oktatást és kutatást. A szovjet tudósokat egyenesen bátorították, hogy utazzanak nyugatra, és létesítsenek munkakapcsolatot ottani kollégáikkal. Aztán - Sztálin elmeállapotával összhangban - a harmincas évekre minden megváltozott. Abszurd helyzet állt elő: a kommunista állam üldözte a tudósokat, miközben szüksége volt munkájukra ahhoz, hogy a vezető elvárásainak megfelelően világhatalommá váljék.
Tovább...

Csigaagy

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.
Tovább...

Repülő fantom

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Három hete veszett nyoma a malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járatának, fedélzetén 227 utassal és tizenkét fős személyzettel. A műholdképek alapján - lapzártakor - az Indiai-óceán déli részén feltételezik a roncsokat. A rejtélyes eltűnés körülményeiről és a gép hollétéről számos elmélet látott napvilágot.
Tovább...

Öncélú sejtek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Még idén elindulhat az első közcélú magyar őssejtbank. A reklámok hatására az újszülöttek köldökzsinórvérének magáncélú, több százezer forintot kóstáló elraktározása közismert, pedig szinte semmi sem bizonyítja e gyakorlat értelmét. Eközben a bárki számára hozzáférhető őssejttárolásról kevés szó esik, noha ez valóban az életet jelentheti sok beteg kisgyermek számára.
Tovább...

A Facebooké a virtuálisvalóság-sisak

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 27-i számában
Alig néhány héttel az után, hogy a cég 19 milliárd dollárt fizetett a WhatsApp internetes csevegőalkalmazásért, a Facebook illetékesei bejelentették: kétmilliárd dollárért felvásárolják a virtuálisvalóság-sisakot fejlesztő Oculus nevű céget. Vajon mi a szándéka Mark Zuckerbergnek ezzel az eszközzel?
Tovább...