Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában
Mindössze az emberek negyede nyilatkozott úgy amerikai kutatók kérdéseire válaszolva, hogy érdekli az általa szedett étrend-kiegészítő hatékonysága, és leállna a vásárlásával, ha bizonyítottnak látná, hogy semmire sem jó, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Az első hallásra érthetetlen viselkedésre magyarázatot adhat az, hogy milyen céllal szedik ezeket. Az e kérdésre adott megfoghatatlan, ködös válaszokból (például „jobban akarom érezni magam”, „növelni szeretném az energiaszintemet”, „erősíteni kívánom az immunrendszeremet”) ugyanis kitűnik, hogy a fogyasztók inkább a maguk megnyugtatására veszik be e tablettákat. Indokként csak a reklámszlogeneket tudják fel mondani.
Tovább...
2013. március 31.
Hatóanyag
2013. március 30.
Szigetelés
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában
Fél évszázada zárta be kapuit a világ talán leghíresebb börtöne a San Francisco mellett lévő Alcatraz-szigeten. Pontosabban nem zárták be végleg, csak a rabokat költöztették ki onnan, a létesítmény azóta az egyik leglátogatottabb turistaszenzáció Amerikában. Müködése idején a legnotóriusabb gazfickóknak biztosított (általában élethosszig tartó) hajlékot. A börtön hírnevének szerves része, hogy bizonyítottan egyetlen fogvatartott sem tudott onnan élve megszökni. Azért fontos a bizonyítottan szó, mert volt néhány eset, amikor nem sikerült kihalászni a tengerből a szökevények holttestét, és örökre eltűntek a hatóságok látóköréből.
Tovább...
2013. március 29.
Mélymerülés
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt szenzációt okozott, amikor James Cameron amerikai filmrendező (aki több, tengerrel kapcsolatos kasszasikert is rendezett, például a Titanicot és A mélység titkát) elsőként a világon egyedül lemerült a Mariana-árokba. (Erről ugyancsak egy Számok nyelvén cikkben számoltunk be: Az árok alján, 2012. március 31.) A "földet érés" helyszíne a Mariana-árok térségén belül is a legmélyebb pont, a Challenger Deep (kihívó mélység) volt, ahol a tengeralattjáró ablakán kinézve Cameron (nem túl meglepő módon) semmi érdekeset nem látott.
Tovább...
Hegyimentők a palacsintázóban
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában
Senkinek sem használ a hegymászás, a világ legönzőbb tevékenysége, tartja Solymári Dániel, szakmai körökben az egyik legismertebb magyar hegymászó, akit háromszor választottak a sportág legjobbjának hazánkban. A teológusnak tanult alpinista a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetőjeként nemcsak a legmagasabb csúcsokat látta, hanem a legmélyebb afrikai nyomort is.
Tovább...
2013. március 23.
Kalap és gumicsónak
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában
Magyar hajókat vesz Líbia egy francia cégtől – tűnt föl a hír nemrég több hajózási honlapon is. Noha értelmezés kérdése, mennyire tekinthető magyarnak egy olyan hajó, amelynek francia gyártó cége többször gazdát cserélt azóta, hogy magyar alapítója negyed százada eladta, a történet mögött szövevényes, nagyra törő életút rajzolódik ki.
Tovább...
Napos Fukusima
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában
Pontosan a 2011-es japán földrengés és cunami miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset második évfordulójára időzítették a város első önfenntartó, napenergiával működő melegházainak (és egyúttal naperőművének) üzembe helyezését. Az időponttal egyértelműen az a beruházók célja, hogy a napsugárzás segítségével előállított energiát az atomenergiával termelt elektromosság alternatívájaként mutassák be.
Tovább...
Perklorát és gyanta
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában
Néhány perccel este fél hét előtt felszállt a várt füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Csakhogy a színe nem volt egyértelműen fehér, de fekete se, leginkább szürkének tetszett. Több mint egy óra telt el, és a Szent Péter téren összegyűlt emberek egymást kérdezgették zavarodottan, hogy választottak-e új pápát vagy sem.
Tovább...
2013. március 18.
Uszony
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában
Olvasóink többsége - nem kis részben a népszerű horrorfilmek által kialakított cápakép miatt - azt hiheti, hogy ez a cikk a cápák által elkövetett vérengzésekről szól majd. Éppen ellenkezőleg. Egy kanadai felmérés szerint a cápahalászat soha nem látott intenzitással folyik világszerte.
Tovább...
Jégexport
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában
Ha egy tárgy "szóra sem érdemes", az nem azt jelenti, hogy mindent tudunk róla, sem azt, hogy amit tudni lehet róla, az említésre sem méltó. Csupán annyit jelent, hogy megszokott a jelenléte, olyannyira, hogy észre sem vesszük, ha valójában nem is ismerjük. Szinte az összes mindennapi használati tárgyunkra, otthonunk építőelemeire igaz ez.
Tovább...
33 1/3
Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában
Hosszú idő óta először jelent meg magyar előadó új albuma hagyományosan bakelitnek nevezett, valójában PVC-ből készült hanglemezen is. Sőt egyszerre két együttes, a Péterfy Bori & Love Band és a 30Y is adott ki hanglemezt. Mi értelme van ennek? Csak öncélú figyelemfelhívás vagy újraéledő igényeket kielégítő szolgáltatás?
Tovább...
2013. március 15.
Keljfeljancsi 2.0
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 12-i számában
Sokunk gyermekkorának egyik emlékezetes játéka volt a keljfeljancsi, a baba, amely mindig lábra állt, bármerre is döntöttük el. E furcsa képességét a talpában elhelyezett nehezéknek köszönhette. De vajon lehet-e olyan homogén, egyfajta anyagból készült tárgyat alkotni, amely képes talpra állni? A Műegyetem kutatói találták meg a választ. Alkotásukat, a gömböcöt most bárki megtekintheti a Művészetek Palotájában. A feltalálóval beszélgettünk egyetemi irodájában, miközben életünk első olyan labdájával gurigáztunk, amelynek ára egy Mercedesével vetekszik.
Tovább...
Táncba vinni a metánt
Megjelent a Magyar Nemzet 2008. május 31-i számában
Soha életemben nem gondoltam arra, hogy amit csinálok, annak lesz-e értelme, elismerik-e, díjat hoz-e. Csak azért tettem, mert érdekelt - vallja Oláh György, a dél-kaliforniai egyetem professzora, a kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje. A nyolcvanegy éves tudós - kollégái többségével ellentétben - a kitüntetés után sem hagyott föl munkájával, sőt keményebben dolgozik, mint valaha. Jelenleg a világméretű üzemanyagválság megoldásán munkálkodik.
Tovább...
Kaptárszolgák
Megjelent a Magyar Nemzet 2008. augusztus 30-i számában
Albert Einstein mondta, hogy ha kihalnak a méhek, néhány éven belül az ember is követi őket. Mezőgazdaságunk a méhek növénybeporzó munkáján alapszik, nélkülük végveszélybe kerülne nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is. Az utóbbi néhány évben a világ méhkolóniái az összeomlás szélére sodródtak egy rejtélyes betegség miatt. Vajon ez a sors vár a hazai méhcsaládokra is?
Tovább...
A, nem B
Megjelent a Magyar Nemzet 2008. november 8-i számában
Egy felnőttek számára talán együgyű, de az emberpalántákra oly jellemző tanulási hiba meglepő és igencsak pozitív tulajdonságra enged következtetni, állítják magyar kutatók, akik legutóbbi felfedezésüket a világ egyik legfontosabb szaklapja, a Science hasábjain jelentették meg.
Tovább...
Százezres tiszta helyiség
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. január 31-i számában
Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.
Tovább...
A nyírfaaraszoló álma
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. február 7-i számában
A kétszáz éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin százötven évvel ezelőtt jelentette meg A fajok eredete című könyvét, amelyben leírta a természetes szelekción alapuló evolúció elméletét. Szinte minden biológiai jelenség bizonyítottan az evolúcióra vezethető vissza, mégis számtalanszor próbálták hiteltelenné tenni az elméletet a megfogalmazása óta eltelt másfél évszázadban. De pontosan miről szól és kik között zajlik e vita?
Tovább...
Szociális agy
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 4-i számában
Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.
Tovább...
Réparöntgen
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. június 13-i számában
Az egészség mindenki számára a legfontosabb érték. Könnyen fizetünk valamiért, amitől az egészségünk megóvását várjuk, és hamar elhisszük, ha tudományosnak tűnő műszerekkel dolgozó emberek azt mondják nekünk, hogy veszélyben az egészségünk. Ilyen készülék a biofotonikus szkenner. Utánajártunk, hogy mire jó, és mire nem.
Tovább...
Lomnici praktika
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 22-i számában
Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.
Tovább...
Lopva nőszők
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. szeptember 12-i számában
Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.
Tovább...
Potyautasok
Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 1-ei számában
A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben felmentett egy szülőpárt, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek - az ítélet szerint ezzel csak szabálysértést követtek el. A védőoltásokat sokan az emberiség legnagyszerűbb alkotásai között tartják számon, néhányan azonban kifejezetten károsnak vélik. Megpróbáltuk megérteni, miért gondolkodnak így.
Tovább...
Cukorgolyócskák
Megjelent a Magyar Nemzet 2010. március 27-i számában
A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?
Tovább...
2013. március 14.
Meddig hasad?
Megjelent a Magyar Nemzet 2010. május 15-i számában
Halványul a hidegháború és Csernobil emléke, a fosszilis energiahordozók használata pedig megváltoztatja a bolygó éghajlatát. Ezért az elektromos energia termelésének jövőbeni módszereként nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem az atomenergia is egyre hangsúlyosabban kerül szóba szerte a világon. Pakson újabb blokkok építését tervezik, az amerikai elnök pedig kölcsöngaranciát nyújt új erőművek építéséhez. Megférhet az atomenergia és a megújulók egymás mellett?
Szakdolgozat
A kutyák vokális kommunikációjának
etológiai vizsgálata
ELTE Etológia Tanszék, 2004
E dolgozatban a kutyaugatás esetleges kommunikációs funkcióit vizsgáló kutatásunkat mutatjuk
be. Alapvető kérdésünk, hogy az ugatás milyen szerepet játszik az ember és a kutya
közötti kommunikációban. Munkánk során két módszert alkalmazunk: egyrészt vizsgáljuk az
ugatás egyes akusztikus jellegzetességeinek kontextusfüggését, másrészt teszteljük, hogy az
emberek a kutyák hangjait hallva képesek-e a véletlennél nagyobb valószínűséggel helyesen
meghatározni a felvétel kontextusát, és hogy egyöntetűen vélekednek-e az ugató kutyák motivációs
állapotáról.
A különböző szituációkban rögzített hangok egyes akusztikai változóinak elemzésekor a
mért változók többségénél szignifikáns kontextusfüggést mutattunk ki. Az egyes helyzetekben
különbözött a kutyák ugatásának frekvenciája, a vakkantásaik hossza, a vakkantásaik között
eltelt időtartam, és vakkantásaik domináns frekvenciamenete.
Második bemutatott kísérletünkben mudi fajtájú kutyák felvett hangjait játszottuk vissza
mudis gazdáknak, egyéb fajtájú kutyák gazdáinak és nem-kutyásoknak (Pongrácz et al, 2005).
Az alanyok, függetlenül kutyás tapasztalataiktól, képesek voltak egyöntetű képet alkotni a
kutyák motivációs állapotáról: a hangok értékeléséhez alkalmazott összes emocionális szempontra
(agresszió, félelem, kétségbeesés, játékosság, vidámság) adott pontszámok különböztek
a hangok kontextusától függően. Összefüggést találtunk a hallott hangok frekvenciája,
tonalitása és a vakkantások közötti intervallum, valamint az alanyok emocionális ítélete között.
A felvétel kontextusát az alanyok mindhárom csoportjában a véletlennél jobb valószínűséggel
találták el, és a csoportok teljesítménye nem különbözött egymástól.
A hallott hang jellegzetességei és a hangot halló emberek döntése közötti összefüggést
tesztelendő, harmadik kísérletünkben frekvenciájukban és tonalitásukban hasonló vakkantásokból
"mesterséges" ugatásmintákat hoztunk létre, amelyeket az alanyok az első kísérletben
alkalmazott módszerrel értékeltek. Kimutattuk, hogy az ugatás frekvenciája és a vakkantásközi
intervallum szinte az összes emocionális szempontra adott pontokra hatással van, a tonalitás
az alanyok játékosság- és vidámságértékelésére volt kimutatható hatással.
Kísérleteink eredményei bizonyítják, hogy az ugatás alkalmas eszköz lehet a kutya és az
ember közötti kommunikációban, hiszen akusztikai jellegzetességei kontextusfüggést mutatnak,
az ember pedig pusztán a hang alapján képes képet alkotni a kutya motivációs állapotáról,
illetve az ugatás kontextusáról.
Peer-reviewed publications
- Do children understand man's best friend? Classification of dog barks by pre-adolescents and adults
Pongrácz P, Molnár Cs, Dóka A & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2011, 135, 95-102 - Seeing with ears: Sightless humans' perception of dog bark provides a test for structural rules in vocal communication
Molnár Cs, Pongrácz P & Miklósi Á
Quarterly Journal of Experimental Psychology, 2010, 63, 1004-1013 - Barking in family dogs: An ethological approach
Pongrácz P, Molnár Cs & Miklósi Á
The Veterinary Journal, 2010, 183, 141-147 - Dogs discriminate between barks: The effect of context and identity of the caller
Molnár Cs, Pongrácz P, Faragó T, Dóka A & Miklósi Á
Behavioural Processes, 2009, 82, 198-201 - Classification of dog barks: a machine learning approach
Molnár Cs, Kaplan F, Roy P, Pachet F, Pongrácz P, Dóka A & Miklósi Á
Animal Cognition, 2008, 11, 389-400 - Dogs can discriminate barks from different situations
Maros K, Pongrácz P, Bárdos Gy, Molnár Cs, Faragó T & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2008, 114, 159-167 - Can humans discriminate between dogs on the
base of the acoustic parameters of barks?
Molnár Cs, Pongrácz P, Dóka A & Miklósi Á
Behavioural Processes, 2006, 73, 76-83 - Acoustic parameters of dog barks carry
emotional information for humans
Pongrácz P, Molnár Cs & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2006, 100, 228-240 - Human Listeners Are Able to Classify Dog (Canis familiaris) Barks
Recorded in Different Situations
Pongrácz P, Molnár Cs, Miklósi Á & Csányi V
Journal of Comparative Psychology, 2005, 119, 136-144
Tanulmányok
- Do children understand man's best friend? Classification of dog barks by pre-adolescents and adults
Pongrácz P, Molnár Cs, Dóka A & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2011, 135, 95-102 - Seeing with ears: Sightless humans' perception of dog bark provides a test for structural rules in vocal communication
Molnár Cs, Pongrácz P & Miklósi Á
Quarterly Journal of Experimental Psychology, 2010, 63, 1004-1013 - Barking in family dogs: An ethological approach
Pongrácz P, Molnár Cs & Miklósi Á
The Veterinary Journal, 2010, 183, 141-147 - Dogs discriminate between barks: The effect of context and identity of the caller
Molnár Cs, Pongrácz P, Faragó T, Dóka A & Miklósi Á
Behavioural Processes, 2009, 82, 198-201 - Classification of dog barks: a machine learning approach
Molnár Cs, Kaplan F, Roy P, Pachet F, Pongrácz P, Dóka A & Miklósi Á
Animal Cognition, 2008, 11, 389-400 - Dogs can discriminate barks from different situations
Maros K, Pongrácz P, Bárdos Gy, Molnár Cs, Faragó T & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2008, 114, 159-167 - Can humans discriminate between dogs on the
base of the acoustic parameters of barks?
Molnár Cs, Pongrácz P, Dóka A & Miklósi Á
Behavioural Processes, 2006, 73, 76-83 - Acoustic parameters of dog barks carry
emotional information for humans
Pongrácz P, Molnár Cs & Miklósi Á
Applied Animal Behaviour Science, 2006, 100, 228-240 - Human Listeners Are Able to Classify Dog (Canis familiaris) Barks
Recorded in Different Situations
Pongrácz P, Molnár Cs, Miklósi Á & Csányi V
Journal of Comparative Psychology, 2005, 119, 136-144
Doctoral theses
Ethological study of vocal communication in dogs (summary)
In my research I studied various aspects of dog-dog and dog-human acoustic communication. According to basic concept of communication I studied whether dog barks emitted in different situations and by different individuals had different acoustic traits. By studying receivers' responses I investigated if dogs and humans were able to distinguish among barks recorded in different contexts or from different individuals.
In my first experiment I applied a machine learning approach. This software is able to recognize the context specific and individual specific features of barks input and, on the basis of this knowledge, categorize unfamiliar barks into classes. According to our results the software was able to classify new barks into the adequate categories with efficiency higher than expected by chance. In our opinion this suggests that barks have context specific and individual specific acoustic features.
In my next investigation I studied the communicative role of bark in dog-dog communication. Applying the 'habituation-recovery' paradigm I played barks for dogs in the laboratory. The played material consisted of barks recorded from the same individuals in different situations in one experiment and barks from different individuals in the same situation in the other experiment. The dogs' orientation responses were recorded and analyzed. The results showed that subjects distinguished between barks recorded in different contexts and from different individuals as well.
In my following experiments I studied what kind of information the humans could gain by listening to barks. I showed that humans were able to categorize barks into the adequate context categories with a higher accuracy than expected by chance and they described the possible motivational states of dogs similarly. The performances of people with different type of experiences with dogs were not different. I showed that the decisions of subjects about motivational states of barking dogs were affected by a few basic acoustic features of barks (e.g. mean frequency, tonality, and time interval between two individual barks). This role of acoustic features in the judging of inner states is similar to differences in vocal signals of individuals of several vertebrate species having opposite motivational states. This finding might suggest that this ability of people is homologous with the similar ability of animals.
I showed that people, independently form their previous experience with dogs, were not able to discriminate between two individual barks (or two bark sequences consisting 5-5 individual barks) and decide whether they were recorded from the same or different dogs. I found the most significant differences between humans' abilities and the abilities of dogs or computers. Furthermore I showed that blind people with no visual experiences with dogs were able to categorize the heard barks into context categories and describe the motivational states of dogs similarly to sighted subjects. When studying the ontogenesis of human ability for evaluation of barks I showed that even in the six years old age group the performances of subjects owned a dog and those not owned one were not different. The performances of subjects got better with their age.
Summarizing the results of my study I showed dog bark is an effective communicative system in the dog-dog and dog-human communication.
Download the extended summary of theses: PDF
Doktori disszertáció
A kutyák vokális kommunikációjának etológiai vizsgálata
ELTE Etológia Tanszék, 2010Kutatásunkban az ember és a kutya illetve a kutyák közötti akusztikus kommunikáció különböző aspektusait vizsgáltuk. A kommunikáció alapvető jellegzetességeinek megfelelően megvizsgáltuk, hogy a kutyák ugatásai eltérőek-e különböző kontextusokban és az egyes egyedek ugatásai között vannak-e hangtani különbségek. A hangot érzékelő "vevő" vizsgálata során arra kerestük a választ, hogy az ugatást halló ember és kutya képes-e különbséget tenni csupán a hallott hang alapján a felvételi szituációk között, illetve meg tudja-e különböztetni a hallott egyedeket.
Első kísérletünkben egy úgynevezett gépi tanulásos módszert alkalmaztunk. E számítógépes program képes a belé táplált ugatások kontextusára utaló illetve egyedre jellemző tulajdonságait felismerni, és ezek alapján egy új, ismeretlen hangot a korábban megadott kategóriák valamelyikébe besorolni. Eredményeink szerint a szoftver sikeresen, a véletlen választás esetén elvárható szintnél nagyobb eredményességgel sorolta az ugatásokat a megfelelő kontextus- és egyedi kategóriákba. Ez véleményünk szerint arra utal, hogy a kutyaugatás rendelkezik kontextusfüggő és egyedre jellemzően különböző hangtani jellegzetességekkel.
A következő vizsgálatunkban az ugatás kutyák közötti kommunikációban betöltött szerepét vizsgáltuk. A habituáció-diszhabituációs kísérleti paradigmát alkalmazva kutyáknak azonos egyedektől, de különböző helyzetekben, illetve eltérő egyedektől, de azonos helyzetben rögzített ugatásokat játszottunk le, és a hallott hangra mutatott reakciójukat vizsgáltuk. Az alanyok különbséget tettek a két helyzetben felvett, és az eltérő kutyáktól rögzített ugatások között is.
További kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy az emberek milyen jellegű információt képesek a kutyaugatást hallva leszűrni. Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyás tapasztalataiktól függetlenül a véletlen választás esetén elvárt sikerességnél magasabb arányban képesek a hallott hangot a helyes szituáció-kategóriába sorolni. A kutyáknak tulajdonított belső állapotról egyöntetű képet alkotnak, és a belső állapotra vonatkozó döntésüket az ugatás néhány alapvető akusztikai jellegzetessége (a frekvencia, a tonalitás illetve a vakkantások között eltelt időtartam) befolyásolja. Ezek az akusztikai jellegzetességek megfeleltethetők számos más gerinces faj ellentétes motivációs állapotban hallatott hangjainak tulajdonságával, amely arra utalhat, hogy az ember e képessége homológ lehet az állatok hallott hang alapján történő belső állapot értékelésével.
Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül nem képesek a két vakkantásról, illetve kétszer öt vakkantásból álló sorozatról eldönteni, hogy azokat egy vagy két kutyától rögzítettük. E tekintetben találtuk a legjelentősebb különbséget az ember illetve a számítógép és a kutyák képességei között. Kimutattuk továbbá, hogy nincs szükség a vizuális tapasztalatra ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a halott hang alapján meghatározni a felvétel kontextusát és a kutya valószínű belső állapotát, minthogy erre eredményeink szerint a születésük óta vak emberek is képesek, és teljesítményük nem különbözik a látókétól. Az ember kutyahang értékelő képességének egyedfejlődését vizsgálva megállapítottuk, hogy már a hatéves gyermekeknél sem különbözik a kutyatartók és a kutyát nem tartók teljesítménye. A sikeresen kategorizált ugatások száma az életkor előrehaladtával nő.
Kutatásaink eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a kutyaugatás egy hatékony kommunikációs rendszer mind a kutyák közötti, mind a kutya és az ember közötti kommunikációban.
Az értekezés tézisei: PDF
A teljes értekezés: PDF
A doktori védésen bemutatott prezentáció: PDF
Cikkek egyéb lapokban
- A globális felmelegedés hatása az élővilágra, Természet Világa, 2008. március
A felmelegedés közvetett hatásaként megváltozik az állatfajok viselkedése... - Állati önzetlenség, IPM, 2008. február
Előfordul, hogy az állatok viselkedése látszólag nem szolgálja saját rátermettségüket... - Miért ugatnak a kutyák?, Természet Világa, 2007. június
A kutyaugatás annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk róla igazán... - Miért ugat a kutyus, mondd meg kisfiam!, Nemzetközi Kutyamagazin, 2007. április
Az ELTE Etológia Tanszékén már évek óta kutatjuk a kutyák hangjait... - Madarak, vadak, etológusok, Természet Világa, 2007. január (Tóth Lillával közösen)
Írásunkban az etológia jelenlegi frontvonalához tartozó kutatási területeket mutatunk be... - Tudjuk-e értelmezni a kutyaugatást?, Élet és Tudomány, 2004/28
A kutya jelzései részben gesztikuláris jellegűek részben vokálisak... - Bábeli rend, Élet és Tudomány, 2003/43
Hasonlóságokat találunk a nem rokon, de hasonló környezetben élő fajok hangjai között..
Origo.hu, Egészség rovat
- A légszennyezés már öt hét alatt is károsíthatja az ereket, 2008. február 4.
Az iparvárosok levegőjében lévő egészen apró szemcseméretű szennyező anyagok... - Megfejtették az egyik retinafejlődést szabályozó gén szerepét, 2008. január 29.
Az N-myc nevű gén fontos szerepet játszik a retina fejlődésében... - A túlsúlyos emberek talán nem is érzik, hogy eleget ettek, 2008. január 29.
A túlsúlyos emberek agyának jóllakottságközpontja kevéssé aktív, amikor gyomruk... - Hallgatni arany - de csak nőknek, 2008. január 22.
A férfiak és a nők is antipatikusnak találják azt, ha a nő többet beszél a férfinál... - A policisztás petefészek-betegség növeli a szívroham kockázatát, 2008. január 17.
Azoknál a fiatal vagy középkorú, túlsúlyos nőknél, akik policisztás petefészek... - A férfi fogamzásgátló tabletták kifejlesztésének akadályai, 2007. január 16.
Bár többféle fogamzásgátló módszer áll a férfiak és a nők rendelkezésére... - Újfajta segítség a férfi terméketlenség gyógyításában, 2007. január 8.
Egyetlen hibás gén is terméketlenséget okozhat a hím egereknél... - A derék-csípő arány a szívbetegségek veszélyére utalhat, 2007. december 20.
A derék-csípő arány előre jelezheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát... - Embrionális sejtekkel is javítható a sérült szívfunkció egerekben, 2007. december 18.
Embrionális szívizomsejtek befecskendezésével a szívinfarktuson átesett egerek... - Tizenöt évvel fiatalabb nőt érdemes feleségül venni, 2007. december 12.
Sok férfi nálánál fiatalabb hölgyet vesz feleségül. Bár e jelenség régóta ismert... - A szója csökkentheti a spermiumszámot: vitatott eredmények, 2007. december 7.
A sok szóját fogyasztó férfiak ondója negyven százalékkal kevesebb spermiumot... - A zsíros ételek megzavarhatják a szervezet belső óráját, 2007. december 5.
A telített zsírsavakban gazdag táplálék felborítja az életritmust szabályozó mechanizmus... - A nők megtévesztik járásukkal a férfiakat, 2007. december 2.
A nők sokféle módon jelzik a férfiaknak, hogy megtermékenyíthető állapotban vannak... - Kiderült, mi okozza a borallergiát, 2007. november 28.
Sok ember tapasztal allergiás tüneteket, amikor bort vagy szőlőlevet fogyaszt... - Az allergia védelmet nyújthat az agydaganat ellen, 2007. november 20.
Akiknek allergiás panaszaik vannak, kisebb valószínűséggel kapnak agydaganatot... - A fogamzásgátlás új formáját fedezték fel, 2007. november 14.
A fogamzásgátlás új formáját fedezték fel, amely mentes a nem kívánt mellékhatásoktól... - Idős korban évről-évre nő a szívroham kockázata, 2007. november 12.
Az idősödő szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze... - A kisgyerekek elhízása is növeli a szívbetegségek kockázatát, 2007. november 9.
Az elhízás már egészen fiatal korban is megnöveli a szívbetegedések veszélyét... - Az immunrendszer hibás működése is okozhat vakságot, 2007. november 13.
A makuladegeneráció kialakulásának hátterében az immunrendszer hibája is állhat... - A pre- és probiotikumok kevéssé védenek az allergia ellen, 2007. november 8.
Kevés adat mutat arra, hogy a probiotikumok hatékonyan védenének az allergia ellen... - Az elhízás járványos méreteket öltött a világon, 2007. november 7.
Az elhízottak aránya aggasztóan magas a világ számos országában... - A stressz valóban károsítja a szívet, 2007. november 6.
A stressz megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát... - Új sejttípust fedeztek fel a retinában, 2007. november 5.
Egy újfajta ganglionsejtet fedeztek fel a makákók retinájában... - A teljes kiőrlésű gabonafélék csökkenthetik a szívroham kockázatát, 2007. október 30.
Ritkábban kapnak szívrohamot azok, akik fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket... - Az embrionális őssejtek szívgyógyászatban történő alkalmazása, 2007. október 27.
Emberi őssejtekkel kezelték az infarktuson átesett patkányok szívét... - Újabb bizonyítékok a tesztoszteron és az autizmus kapcsolatára, 2007. október 24.
Az autizmus a férfi gondolkodásmód szélsőséges megnyilvánulásának tekinthető... - A pánikrohamok növelhetik a szívroham kockázatát, 2007. október 20.
A pánikrohamot átélt nők nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot... - Digitális diktafon helyettesítheti a sztetoszkópot, 2007. október 17.
Az MP3-felvevők tökéletesen kiválthatják a hagyományos sztetoszkópokat... - Nem kell egész napra leragasztani a tompalátó gyerekek szemét, 2007. október 17.
A tompalátás vagy "lusta szem" nevű szembetegség kialakulásakor a beteg... - A magány és az immunrendszer működése: új összefüggések, 2007. október 10.
A magány hatással van az emberek fehérvérsejtjeinek génműködésére... - Felfedezték a háromdimenziós látás génjét, 2007. október 10.
Egy gén funkciója a jobb- és baloldalról érkező képek együttes értelmezése... - A felnőtt egerek heréiből is nyerhetők őssejtek, 2007. október 9.
Sok országban etikai-vallási megfontolásból korlátozzák az őssejtek kutatását... - Gyermekkori allergiát okozhat a túlzásba vitt fertőtlenítés, 2007. október 8.
Összefüggés lehet a gyermekkori allergia és "túl tiszta" városi környezet között... - Több mint ezer szívbeteg genetikai adatai váltak kutathatóvá, 2007. október 8.
Több mint ezer szívbeteg teljes genetikai állományát elemezték... - A házasság leszoktathatja a férfit a házimunkáról, 2007. október 5.
A házasság előtt a férfiak több házimunkát hajlandóak elvégezni, mint az esküvő után... - A kisbabák elvesztik szükségtelen képességeiket a fejlődésük során, 2007. október 8.
Általában azt gondoljuk a babák fejlődéséről, hogy újabb képességekre tesznek szert... - Úszni is képesek a mesterségesen létrehozott szívizomsejtek, 2007. október 5.
Izomsejteket és műanyagot egyaránt tartalmazó vékony filmet hoztak létre... - A kardiomozgás jobban erősítheti a női szívet, 2007. október 3.
A hosszan tartó mozgás jobban erősítette a nőstény egerek szívét, mint a hímekét... - A testen kívüli élmény mesterségesen is előállítható, 2007. augusztus 27.
Testen kívüli élmény közben az ember úgy érzékeli, mintha a testén kívülről látná magát... - A nyári babák hajlamosabbak lehetnek a rövidlátásra, 2007. szeptember 3.
Kapcsolat van születési dátumunk és felnőttkori látásélességünk között... - Lézeres technikával izolálhatók a tumorokból a véredények sejtjei, 2007. augusztus 31.
Daganatos megbetegedésben szenvedő betegek szöveteiből vérérsejteket nyerhetők... - Este könnyebben tanulhat az agy, 2007. augusztus 30.
Tapasztalhattuk már, hogy a nap folyamán nem megy egyformán jól a tanulás... - Aggasztó jelentés az európai szívbetegek helyzetéről, 2007. szeptember 12.
A betegek többségének állapota nem javult az elvárt mértékben... - Az egészségesnek mondott gyorséttermi szendvics is hízlal, 2007. szeptember 17.
A szendvicsbárok vevői gyakran alábecsülik az ott kapható szendvicsek kalóriatartalmát... - A pektin öngyilkosságra bírja a prosztata tumorsejtjeit, 2007. szeptember 17.
A zöldségek rostjaiban található pektin hatásos lehet a prosztatarák kezelésében... - Az egészségtelen életmód a spermiumokat is veszélyezteti, 2007. szeptember 19.
A potencia csökkenése veszélyezteti a férfiakat, akik egészségtelen életmódot folytatnak... - A gyermekkori magasvérnyomást ritkán ismerik fel az orvosok, 2007. szeptember 19.
Csak minden negyedik magasvérnyomásban szenvedő gyermeknél diagnosztizálják... - A gamma-globulin hatékonyan gyógyítja a kötőhártya-gyulladást, 2007. szeptember 20.
A gamma-globulint régóta alkalmazzák a fertőző betegségek elleni küzdelemben... - A retina másodpercenként 10 megabit információt juttat az agyba, 2007. augusztus 10.
A látóidegen keresztül az agyba jutó információ áramlási sebessége összevethető... - Génterápiával az öröklött vakság ellen, 2007. augusztus 9.
Az öröklött vakság számos formáját a fényérzékelő sejtek degenerációja okozza... - A hímivarsejtek lefagyasztása hatékony a férfimeddőség ellen, 2007. augusztus 7.
A daganatos betegségben szenvedő férfiak közül sokan vesztik el nemzőképességüket... - A tesztoszteron önmagában nem tesz erőszakossá, 2007. július 27.
A tesztoszteront újabban inkább a dominanciavággyal hozzák kapcsolatba... - Látszólag irracionális döntésekre sarkallhat a tesztoszteron, 2007. augusztus 13.
Akiknek magasabb a tesztoszteronszintjük, hajlamosabbak visszautasítani... - Öt nyári tipp fülünk egészségének megóvására, 2007. augusztus 14.
Fülünk egészségének védelméről a nyáron sem szabad megfeledkeznünk... - Pacemakerrel és beültetett defibrillátorral is biztonságos a repülés, 2007. augusztus 14.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a fémérzékelő kapu miatt elromlik a pacemakerük... - Kapcsolatot találtak az Alzheimer-kór és a zöldhályog között, 2007. augusztus 21.
A béta-amiloid nevű fehérje a zöldhályog kialakulásában is döntő jelentőségű lehet... - A könnyed testmozgás egészségesebb lehet az intenzív edzésnél, 2007. augusztus 23.
A nem megerőltető mozgás hatékony a szívbetegségek megelőzésében... - Miniatűr készülékek az epilepszia és a glaukóma kezelésére, 2007. augusztus 23.
Az apró beültethető készülék folyamatosan figyelik a betegek állapotát... - Vírusfertőzés is elősegítheti az elhízást, 2007. augusztus 24.
Egy náthát is okozó vírus arra készteti a zsír-őssejteket, hogy zsírsejtekké fejlődjenek...
2013. március 13.
Origo.hu, Tudomány rovat
- Magyar kutatók fejtik meg a kutyaugatást, 2008. január 17.
Az ELTE kutatói francia kollégáikkal együttműködve megtanítottak egy programot arra... - A tíz legfurcsább párzás az állatvilágban, 2008. január 11.
Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja... - Nyolcvanmillió év szex nélkül, 2008. január 1.
Hogyan volt képes egy kizárólag ivartalanul szaporodó kerekesféreg faj... - Az ünnepek evolúciós eredete, 2007. december 26.
Az év végi időszak a zsidó-keresztény kultúrkörben az ünnepek... - Amazónia elbűvölő történetei és képei, 2007. december 19.
Amazónia indiánjainak élete megismerhetetlen mítoszaik nélkül... - Mindent a párzásért - extrém udvarlás az állatvilágban, 2007. december 19.
Az udvarlás, a széptevés, a nőstény becserkészése az állatvilágban éppoly fáradságos... - A Föld leghosszabb életű állatai, 2007. november 28.
Izland partjainál egy olyan kagylót találtak, amely több mint négyszáz évet élt... - A himbák és a mundurukúk - kulturális különbségek, 2007. november 9.
Az emberiség benépesítette a Föld szinte minden részét... - A vaskori disznó és sorstársai - különleges hibridek az állatvilágban, 2007. október 25.
Az iskolai biológiaórákon úgy tanítják, hogy a különböző fajú állatok... - A csimpánzok gondolatait vizsgálták, 2007. október 20.
Agyi képalkotó eljárásokkal felfedhetők a csimpánzok és az emberek gondolkodási ... - Iránytű az agyban - Az állatok tájékozódása a természetben, 2007. október 3.
Sok állatfaj él olyan élőhelyen, ahol az ökológiai körülmények csak az év egy részében... - Nyálunk összetétele fontos lépés lehetett az emberré válásban, 2007. szeptember 27.
Az emberré válás során őseink képessé váltak a keményítő megemésztésére... - Kísérletek igazolták, hogy a lányok valóban a rózsaszínt kedvelik, 2007. augusztus 28.
Közhelyszámba megy, hogy a lányok színe inkább a rózsaszín, míg a fiúk... - Az emberi agy alkalmazkodott a csoportos élethez, 2007. augusztus 29.
Az emberi agy amygdalának nevezett része fontos szerepet játszhat abban... - Csipogás, brekegés, makogás, beszéd, 2007. augusztus 30.
A különböző állatok sokféle módon képeznek akusztikus jeleket... - Miért vonzók a nagy keblek?, 2007. szeptember 11.
A férfiak többsége, kultúrától függetlenül, vonzónak találja a nagy kebleket... - Még mindig vonzók a nagy keblek, 2007. szeptember 20.
Korábbi írásunkkal kapcsolatban sokan küldték el gondolataikat... - Az Alienhez hasonlóan ragadja meg zsákmányát a muréna, 2007. szeptember 17.
A murénák keskeny testű, kígyószerű ragadozóhalak... - Már a csecsemők is ismerik a newtoni törvényeket, 2007. szeptember 18.
A newtoni törvények sokunk számára nehezen érthetőek, amikor az iskolában kell... - Viszlát és kösz a halakat! - A delfinek intelligenciájáról, 2007. augusztus 30.
Az vélekedés szerint a delfinek intelligenciája messze meghaladja a legtöbb állatét... - A csapodár csalogány: félrelépés és hűség az állatvilágban, 2007. július 18.
Számos állatfajra jellemző, hogy párján kívül más egyedekkel is párzik... - Óriáscsimpánzokat vizsgáltak Kongóban, 2007. július 30.
Egy kongói legenda szerint a helyi erdőségekben él egy hatalmas termetű majom... - Agresszív állatok - agresszió és erőfitogtatás az állatvilágban, 2007. augusztus 16.
A híreket figyelő, tévénéző ember nap mint nap találkozhat az emberi agresszió gyakori... - Miért ugatnak a kutyák?, 2007. július 14.
A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes... - Háromra támadunk! - Együttműködő viselkedés az állatvilágban, 2008. február 4.
Az rovarok evolúcióját egy évtizedek óta margón lévő elmélet, a csoportszelekció...
Conference talks and posters
- Do you know what I bark? - Classification of sequences of artificially selected dog barks by humans
Csaba Molnár, Péter Pongrácz & Ádám Miklósi
International Society for Applied Ethology Regional Meeting (2004, Tihany) - Human and dog understanding of dog barks
Csaba Molnár, Péter Pongrácz, Antal Dóka & Ádám Miklósi
International Society for Applied Ethology Regional Meeting (2006, Celle) - Should we see to understand what we hear? - Playback dog barks to sightless and sighted human listeners
Csaba Molnár, Péter Pongrácz & Ádám Miklósi
International Society for Applied Ethology Regional Meeting (2006, Celle)
2013. március 1.
Kutatásaink nemzetközi sajtóvisszhangja
„
The direct or indirect human artificial selection process made the dog bark as we know, said Csaba Molnar, formerly an ethologist at Hungary’s Eotvos Lorand University. Molnar’s work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts. Wild dogs yip and squeal and whine, but rarely produce the repetitive acoustic percussion that is barking. Many people had made that observation, but Molnar and his colleagues were the first to rigorously investigate it.
The results show that dog barks carry a wealth of information, says Molnár. "In the past, scientists thought that dog barks originated as a by-product of domestication and so have no communicative role," he says. "But we have shown there are contextual differences." Molnár thinks that selection by humans could explain why an artificial neural network is better at recognising that a dog is fighting than playing. Domestic dogs have always been used for their vigilance, and so it may be important for humans to quickly identify when a dog is barking at a stranger. "In this context, every dog barks singularly," says Molnár. "But in a play situation, there has been no strict selection for creating a uniform bark among dogs, so each has its own individual style."
While the computer correctly recognised the emotional state of 43% of dogs, humans did almost as well with 40%. But the author of the research - Csaba Molnar, from Eotvos University in Budapest - says the software can be improved, and told the BBC it may have applications for analysis of human communication. "I would say that we proved there are very strong contextual differences between the barks, but that very long further work is needed to determine which emotional states and which characteristics belong to each (different breed). He added: "In the future we can use this software for any other vocal or any other signal categorisation."
What are dogs really saying when they bark? A team of researchers (led by ethologist Csaba Molnár from Eötvös Loránd University in Budapest) set out to find out. Using specially designed software, the group studied the acoustic qualities of more than 6,000 barks from 14 Hungarian sheepdogs in six different situations: alone, engaged in a dogfight, in an encounter with a stranger, on a leisurely stroll, exercising with a ball, and playing. The team recorded the pooch calls on tape, which was then transferred to and digitalized on a computer, which coded, classified and evaluated the individual barks. The software correctly linked the bark with the situation in 43 percent of cases. The best recognition rates came during dogfights and stranger confrontations; the software had the least success in trying to analyze the pups at play.
Can you tell the difference between a dog bark that says "I'm lonely, don't leave me!" and one that warns "Don't get close, I might bite!"? Researchers in Hungary have found that we humans have a remarkable ability to categorize various types of dog vocalizations and understand their emotional content—in effect, to "speak canine." Try it yourself, and learn what this inter-species communication might mean about the evolution of dogs.
Our ability to understand dogs may peak when we’re around 10 years of age, with preadolescents possessing a natural talent for deciphering dog barks, according to new research. The study, published in the journal Applied Animal Behaviour Science, could help to strengthen the theory that there’s a universal animal “language.” The connections allow us to understand rudimentary meanings of many animal calls, especially those made by mammals. Study co-author Csaba Molnár told Discovery News that the new research proves “that basic understanding of barks is an inherited trait in humans, and learning can only slightly improve this ability.”
Young children often misinterpret a dog's snarling face as a smile, which may be one reason why kids suffer a high number of dog bite injuries. But youngsters 6 to 10 years of age have no trouble understanding the threat in a dog's aggressive bark, researchers report in the current issue of Applied Animal Behaviour Science. The scientists tested 30 children and ten adults, asking them to judge a dog's emotions by listening to its barks in three different situations: alone, facing a stranger at a gate, and when playing.
Scientists at Eötvös Loránd University in Budapest, Hungary, recorded more than 6,000 barks uttered by 14 individual Mudis, or Hungarian sheepdogs, in six different situations — "stranger," "fight," "walk," "alone," "ball' and "play." They then fed the sounds to a computer program, which was able to correctly categorize the barks 43 percent of the time — far from perfect, but much better than the 16.7 percent rate that would have arisen by chance. The computer had the best results with the "fight" and "stranger" contexts, the worst with "play." It was also able to pick out individual dogs just by the sound of their barks slightly more than half the time — again, much better than chance. "Since we have no reasons to say that Mudis are special among other dog breeds, I am pretty sure that this method for categorizing barks could work in other dog breeds' barks as well," study leader Csaba Molnár told London's Daily Telegraph.
Ungarische Verhaltensforscher haben ihrem Computer "Hundesprache" beigebracht. Ihr Computerprogramm kann das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als der Mensch und verschiedene Laute einzelnen Situationen zuordnen. So kann der Computer einigermaßen erkennen, ob der bellende Vierbeiner nun eher Gassi gehen, kämpfen oder spielen will, berichten Csaba Molnar und sein Team von der Budapester Eötvös-Universität im Fachblatt "Animal Cognition"
Einen solchen Übersetzer von Hunde- in Menschensprache wollen ungarische Verhaltensforscher jetzt entwickelt haben. Die von Csaba Molnar und seinem Team an der Budapester Eötvös-Universität ausgearbeitete Software hat mehr als 6000 Bell-Laute von 14 Mudis analysiert, einer ungarischen Hirtenhund-Rasse. Ihr Computerprogramm könne das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als ein Mensch, schreiben die Forscher im Fachblatt "Animal Cognition". Die Trefferquote habe 52 Prozent betragen, für Menschen sei die Aufgabe nahezu unlösbar. Zudem könne das Programm in gewissem Grade das Gebell auf sechs für den Alltag der Tiere bestimmende Situationen zurückführen: "Fremder", "Kampf", "Gassi gehen", "allein", "Ball" und "Spielen". Bei einem ersten Versuch habe die Software das Gebell in 43 Prozent der Fälle richtig eingeordnet, hieß es. Am besten gelang die Zuordnung in den Situationen "Kampf" und "Fremder", am schlechtesten in der Situation "Spielen".
De hecho, la investigación sugiere que algunos de estos sonidos son comprensibles para los demás perros, por lo que les servirían para comunicarse entre ellos y quedaría descartada la vieja teoría de que los perros sólo aprendieron a ladrar para imitar el lenguaje de las personas. Sin embargo, también en esto se nota el contacto con los humanos: cuando los perros juegan entre ellos, cada cual tiene su propia personalidad y su ladrido es claramente diferenciable por el 'software'. Por el contrario, los ladridos emitidos ante la presencia de una persona extraña son casi siempre idénticos, independientemente del perro individual del que procedan. El estudio ha sido realizado por los equipos de Csaba Molnár, de la Universidad Eötvös Loránd (Hungría) y Frédéric Kaplan, de la Escuela Federal de Lausanne (Suiza). Sus resultados se acaban de publicar en la revista 'Animal Cognition'.
My research in the news
„
The direct or indirect human artificial selection process made the dog bark as we know, said Csaba Molnar, formerly an ethologist at Hungary’s Eotvos Lorand University. Molnar’s work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts. Wild dogs yip and squeal and whine, but rarely produce the repetitive acoustic percussion that is barking. Many people had made that observation, but Molnar and his colleagues were the first to rigorously investigate it.
The results show that dog barks carry a wealth of information, says Molnár. "In the past, scientists thought that dog barks originated as a by-product of domestication and so have no communicative role," he says. "But we have shown there are contextual differences." Molnár thinks that selection by humans could explain why an artificial neural network is better at recognising that a dog is fighting than playing. Domestic dogs have always been used for their vigilance, and so it may be important for humans to quickly identify when a dog is barking at a stranger. "In this context, every dog barks singularly," says Molnár. "But in a play situation, there has been no strict selection for creating a uniform bark among dogs, so each has its own individual style."
While the computer correctly recognised the emotional state of 43% of dogs, humans did almost as well with 40%. But the author of the research - Csaba Molnar, from Eotvos University in Budapest - says the software can be improved, and told the BBC it may have applications for analysis of human communication. "I would say that we proved there are very strong contextual differences between the barks, but that very long further work is needed to determine which emotional states and which characteristics belong to each (different breed). He added: "In the future we can use this software for any other vocal or any other signal categorisation."
What are dogs really saying when they bark? A team of researchers (led by ethologist Csaba Molnár from Eötvös Loránd University in Budapest) set out to find out. Using specially designed software, the group studied the acoustic qualities of more than 6,000 barks from 14 Hungarian sheepdogs in six different situations: alone, engaged in a dogfight, in an encounter with a stranger, on a leisurely stroll, exercising with a ball, and playing. The team recorded the pooch calls on tape, which was then transferred to and digitalized on a computer, which coded, classified and evaluated the individual barks. The software correctly linked the bark with the situation in 43 percent of cases. The best recognition rates came during dogfights and stranger confrontations; the software had the least success in trying to analyze the pups at play.
Can you tell the difference between a dog bark that says "I'm lonely, don't leave me!" and one that warns "Don't get close, I might bite!"? Researchers in Hungary have found that we humans have a remarkable ability to categorize various types of dog vocalizations and understand their emotional content—in effect, to "speak canine." Try it yourself, and learn what this inter-species communication might mean about the evolution of dogs.
Our ability to understand dogs may peak when we’re around 10 years of age, with preadolescents possessing a natural talent for deciphering dog barks, according to new research. The study, published in the journal Applied Animal Behaviour Science, could help to strengthen the theory that there’s a universal animal “language.” The connections allow us to understand rudimentary meanings of many animal calls, especially those made by mammals. Study co-author Csaba Molnár told Discovery News that the new research proves “that basic understanding of barks is an inherited trait in humans, and learning can only slightly improve this ability.”
Young children often misinterpret a dog's snarling face as a smile, which may be one reason why kids suffer a high number of dog bite injuries. But youngsters 6 to 10 years of age have no trouble understanding the threat in a dog's aggressive bark, researchers report in the current issue of Applied Animal Behaviour Science. The scientists tested 30 children and ten adults, asking them to judge a dog's emotions by listening to its barks in three different situations: alone, facing a stranger at a gate, and when playing.
Scientists at Eötvös Loránd University in Budapest, Hungary, recorded more than 6,000 barks uttered by 14 individual Mudis, or Hungarian sheepdogs, in six different situations — "stranger," "fight," "walk," "alone," "ball' and "play." They then fed the sounds to a computer program, which was able to correctly categorize the barks 43 percent of the time — far from perfect, but much better than the 16.7 percent rate that would have arisen by chance. The computer had the best results with the "fight" and "stranger" contexts, the worst with "play." It was also able to pick out individual dogs just by the sound of their barks slightly more than half the time — again, much better than chance. "Since we have no reasons to say that Mudis are special among other dog breeds, I am pretty sure that this method for categorizing barks could work in other dog breeds' barks as well," study leader Csaba Molnár told London's Daily Telegraph.
Ungarische Verhaltensforscher haben ihrem Computer "Hundesprache" beigebracht. Ihr Computerprogramm kann das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als der Mensch und verschiedene Laute einzelnen Situationen zuordnen. So kann der Computer einigermaßen erkennen, ob der bellende Vierbeiner nun eher Gassi gehen, kämpfen oder spielen will, berichten Csaba Molnar und sein Team von der Budapester Eötvös-Universität im Fachblatt "Animal Cognition"
Einen solchen Übersetzer von Hunde- in Menschensprache wollen ungarische Verhaltensforscher jetzt entwickelt haben. Die von Csaba Molnar und seinem Team an der Budapester Eötvös-Universität ausgearbeitete Software hat mehr als 6000 Bell-Laute von 14 Mudis analysiert, einer ungarischen Hirtenhund-Rasse. Ihr Computerprogramm könne das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als ein Mensch, schreiben die Forscher im Fachblatt "Animal Cognition". Die Trefferquote habe 52 Prozent betragen, für Menschen sei die Aufgabe nahezu unlösbar. Zudem könne das Programm in gewissem Grade das Gebell auf sechs für den Alltag der Tiere bestimmende Situationen zurückführen: "Fremder", "Kampf", "Gassi gehen", "allein", "Ball" und "Spielen". Bei einem ersten Versuch habe die Software das Gebell in 43 Prozent der Fälle richtig eingeordnet, hieß es. Am besten gelang die Zuordnung in den Situationen "Kampf" und "Fremder", am schlechtesten in der Situation "Spielen".
De hecho, la investigación sugiere que algunos de estos sonidos son comprensibles para los demás perros, por lo que les servirían para comunicarse entre ellos y quedaría descartada la vieja teoría de que los perros sólo aprendieron a ladrar para imitar el lenguaje de las personas. Sin embargo, también en esto se nota el contacto con los humanos: cuando los perros juegan entre ellos, cada cual tiene su propia personalidad y su ladrido es claramente diferenciable por el 'software'. Por el contrario, los ladridos emitidos ante la presencia de una persona extraña son casi siempre idénticos, independientemente del perro individual del que procedan. El estudio ha sido realizado por los equipos de Csaba Molnár, de la Universidad Eötvös Loránd (Hungría) y Frédéric Kaplan, de la Escuela Federal de Lausanne (Suiza). Sus resultados se acaban de publicar en la revista 'Animal Cognition'.
Konferencák, előadások
- Do you know what I bark? - Classification of sequences of artificially selected dog barks by humans (poszter)
International Society for Applied Ethology Regional Meeting (2004, Tihany) - Human and dog understanding of dog barks
International Society for Applied Ethology Regional Meeting (2006, Celle) - Should we see to understand what we hear? - Playback dog barks to sightless and sighted human listeners (poszter)
International Ethological Conference (2005, Budapest) - Kell-e látnunk ahhoz, hogy értsük, amit hallunk?
MAKOG (Magyar Kognitív Tudományi Konferencia), Tihany, 2005 - Hasonlóan informatív az ugatás az emberek és a kutyák számára?
MAKOG (Magyar Kognitív Tudományi Konferencia), Debrecen, 2006 - Miért ugat a kutyus, mondd meg kisfiam!
MAKOG (Magyar Kognitív Tudományi Konferencia), Eger, 2007 - Répatortát!
Ismeretterjesztő előadás a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban, 2006 - Szoftver ismeri fel a kutyák ugatását
ELTE innovációs nap, 2008 - Kommunikáció az egészségről
EDUVITAL előadássorozat, 2015
Humánetológiai előadássorozat az MTA támogatásával 4.
Szexuális dimorfizmus az emberi viselkedésben
Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 3.
Szex, párválasztás és ivadékgondozás az embernél
Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 2.
Populációs és kulturális különbségek a viselkedésben
A kontextuális faktorok sokféle változót jelentenek, amelyek hatással lehetnek a kultúrák közti összehasonlítás eredményeire, mint pl. a résztvevők személyisége, szocioökonómiai státusza, iskolázottsága, életkora, stb. Ezek a faktorok elsősorban országok közti összehasonlításkor fontosak. Sok vizsgálat azonban ezeket a tényezőket figyelmen kívül hagyja, így ezen vizsgálatok eredményei könnyen félrevezetőek lehetnek. A környezeti faktorok figyelembe vételével ezen vizsgálatok eredményei pontosabban értelmezhetőek és könnyebben interpretálhatóak.
A vizsgálatok csoportosításának egy másik szempontja, hogy az feltáró vagy hipotézistesztelő vizsgálat-e. A feltáró vizsgálatok a kultúrák közti különbségek megértését célozzák meg. Ilyen esetekben a kutatóknak a vizsgálatot megelőzően nincs korábbi hipotézisük arról, hogy a kultúrák közti különbségek milyen jellegűek. Az ilyen vizsgálatok a kutatások kezdetére jellemzőek. Az ezt követő vizsgálatok már általában hipotézist tesztelő vizsgálatok, amelyben a kutatóknak már vannak elképzeléseik, hogy az összehasonlítandó kultúrák közt milyen eltérések valószínűsíthetőek.
A harmadik szempont, hogy egy struktúra (pl. individualizmus) meglétét vizsgálják-e az adott kultúrában, ez a struktúra központú vizsgálat. Amikor azt nézik, hogy egy adott struktúra milyen szinten van jelen a vizsgált kultúrában, akkor szint-központú vizsgálatról beszélünk. Ezen kategorizálási szempontok figyelembe vételével a kultúrák vizsgálatának nyolc módszerét különíthetjük el. (...)
Az embernél monogámia, poligínia és poliandria is ismert párosodási rendszer. Az, hogy melyik népcsoportnál mi alakul ki, részben az ökológiai hatások, a földrajzi szélesség függvénye is. Föld különböző pontjain élő népek különböző párosodási stratégiákat folytatnak, amelyek a helyi klimatikus viszonyok következményei is lehetnek. (Miller, 2000)
A trópusokon inkább poligámia, míg a sarkok felé inkább a monogámia jellemző. A trópusokon a meleg éghajlat miatt bőséges táplálékellátottság. Így a nők képesek a férfiak csekély segítségével / segítsége nélkül is élelmet találni maguknak és gyermekeiknek. Emiatt nem kerül jelentős hátrányba az az utód, amelyiknek apja nem segíti anyját, azaz a férfiaknak megéri több energiát fektetniük új partnerek felkutatásába, mint a szülői gondoskodásba. Ez a párosodási rendszer jellemző ausztráliai őslakosokra ahol poligínia van (akár 10 feleség/férfi). A lányokat születésükkor eljegyzik, általában egy idős férfihoz adják. Ezért a nők párt csak házasságon kívül tudnak választani, míg a fiatal férfiak csak idős férfiak feleségeivel tudnak párosodni. A hidegebb éghajlaton rosszabb a táplálékellátottság (főleg télen), emiatt a nők nem képesek egyedül összegyűjteni kellő mennyiségű élelmet. Így szükséges az apa gondoskodása, hiszen az apa nélkül felnövő gyerekek nagy hátrányban vannak. Ilyen körülmények között a férfiaknak érdemes a gondoskodásra fordítaniuk energiáik nagy részét. Emiatt is válik általánossá a monogám párosodási rendszer az Egyenlítőtől távolodva.
A teljes óravázlat letöltése: PDF
Az előadás diáinak letöltése: PDF
Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 1.
A mezőgazdaság kialakulása, korai elterjedése
A teljes óravázlat letöltése: PDF
Az előadás diáinak letöltése: PDF
Pongrácz et al, 2005, Comp Psychol
Human Listeners Are Able to Classify Dog (Canis familiaris) Barks Recorded in Different Situations
Pongrácz P, Molnár Cs, Miklósi Á & Csányi VJournal of Comparative Psychology, 2005, 119, 136-144
The authors investigated whether human listeners could categorize played-back dog (Canis familiaris) barks recorded in various situations and associate them with emotional ratings. Prerecorded barks of a Hungarian herding dog breed (Mudi) provided the sample. Human listeners were asked to rate emotionality of the vocalization and to categorize the situations on the basis of alternative situations provided on a questionnaire. The authors found almost no effect of previous experience with the given dog breed or of owning a dog. Listeners were able to categorize bark situations high above chance level. Emotionality ratings for particular bark samples correlated with peak and fundamental frequency and interbark intervals. The authors did not find a significant effect of tonality (harmonic-to-noise ratio) on either the emotionality rating or situation categorization of the human listeners. Humans' ability to recognize meaning suggests that barks could serve as an effective means of communication between dog and human.
Download paper / A teljes cikk: PDF
Papers citing this article / E tanulmányra hivatkozó más cikkek: Google Scholar