Csányi Vilmos hosszú kutatói pályafutása során számos tudományterületen kipróbálta magát. Mint lapunknak adott interjújában (A tehén tőgye, 2015. május 16.) vallott róla, volt már díszhaltenyésztő, sejtbiológus, majd etológus lett, mígnem a humánetológia közvetítésével megérkezett jelenlegi fő terepére, a szépirodalomhoz. Csányi azonban a nyolcvanas években megjelent ismeretterjesztő könyvei, tévészereplései miatt a legtöbb laikus érdeklődő szemében továbbra is etológus, talán az ország legismertebb élő tudósa.
Az etológián belül is két tudományterület élteti évtizedek óta a professzor népszerűségét: az emberi viselkedés újszerű nézőpontból való vizsgálata és a kutyák magatartásának kutatása. E területek legújabb eredményeit foglalja össze két nemrégiben megjelent kötet: az Íme, az ember (Csányi Vilmos tollából), illetve a Csányi Vilmos kutyaakadémiája, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékének munkatársai írtak az elmúlt húsz év ebviselkedés-lélektani felfedezéseiről az alapító professzor nyolcvanadik születésnapja tiszteletére.
Az Íme, az emberben a humánviselkedés teljes egészét vizsgálja annak minden elemével együtt. Ugyanúgy megismerhető belőle az erkölcs és a rítusok biológiai értelmezése, mint a tanítás vagy éppen az agresszió etológiai magyarázata. A kötet átfogó jellege folytán akár tankönyvként is használható lenne bevezető humánetológiai kurzusokhoz (ahogy a professzor korábbi, emberi viselkedéssel foglalkozó köteteit használják is). Csányi írói gyakorlata és a szakterület mély ismeretéről tanúskodó olvasmányos, mégsem felszínes stílusa azonban könnyen befogadhatóvá teszi a szöveget az alapvető természettudományos műveltséggel és legfőképp érdeklődéssel rendelkező olvasó számára.
Csányi megértéssel és szimpátiával szemléli az embert, annak minden, jónak vagy rossznak tekintett tulajdonságával együtt. Nincs ugyanis helye az értékítéletnek egy biológiai műben, hiszen nemcsak a vizsgált jelenségeket irányítják evolúciós kényszerek a háttérből, de maga az értékítéletet működtető morál is csak a viselkedés törzsfejlődésének következménye. Persze ez nem jelenti azt, hogy az adott helyen, időben és kultúrában nem lehet az egyik viselkedés jobb vagy rosszabb a másiknál. De ahhoz, hogy jobban megértsük a jó és a gonosz eredetét, fontos tisztában lennünk ezek törzsfejlődési előképeivel és mozgatórugóival.
Az olvasó számos, az emberek viselkedéséről alkotott tévhittel is leszámolhat a kötet forgatása közben (amely nem feltétlenül jelent egyirányú olvasást, a lapozgatást ugyanis az oldalak margójára írott kulcsszavak segítik). Az egyik legmakacsabb mítosz fajunk természetével kapcsolatban az, hogy az ember a történelem során a legvérszomjasabb teremtménnyé vált a bolygón, és – ellentétben a környezetükkel és egymással teljes harmóniában élő állatokkal – folyton háborúzik, gyilkolja társait, és elveszi azok javait. Nos, a valóság nem is állhatna élesebb ellentétben e hiedelemmel. Az ember valójában a legkevésbé agresszív állat. Éppen a csoporton belüli agresszió végletes lecsökkenése tette lehetővé azt, hogy az emberelődök hatékonyan legyenek képesek együttműködni, és a közös konstrukciók gyümölcseként sikeresebbek legyenek, mint az egyedül élő versenytársaik.
A másik kötetet Csányi Vilmos tanítványai és az általa létrehozott etológia tanszék jelenlegi munkatársai írták. A magyar etológia jelenkori világhírét a kutya viselkedésének tanulmányozása hozta meg. Amikor Csányi bábáskodásával húsz éve elindultak az ebkísérletek, a kutyaetológia szinte nem létező tudományág volt a világon. A tanszéki kutatások sikerét mutatja, hogy azóta a világ legtöbb, magára valamit is adó kutatóhelye beindította a saját kutyás programját. A jelenlegi tanszékvezető, Miklósi Ádám és a tanszék egy másik kutatója, Kubinyi Enikő által szerkesztett Csányi Vilmos kutyaakadémiája az elmúlt évek összes eredményét felöleli.
Itt sem szakmai tanulmányokra kell azonban számítani. Hanem élettel teli, néhol megindító, néhol humoros, de mindig tudományosan akkurátus írásokra a hozzánk legközelebb álló, mégis alig ismert gondolkodású állat természetéről. A tanszék munkatársai még arra is vállalkoztak, hogy az azonos környezeti hatások biztosítása érdekében néhány napos farkaskölyköket vegyenek magukhoz, és életük első hónapjaiban pótmamaként gondozzák, „kézből neveljék” őket. A kutatások mára a kutyák magatartásának teljes palettáját felölelik a kommunikációs képességektől a szociális viselkedésen keresztül a genetikáig. Sőt az ebek magatartásának azon elemeit felhasználva, amelyek lehetővé tették a kutya és az ember közötti hatékony együttműködést, néhány etológus már a jövő embereket segítő robotjainak viselkedését alakítja.
A Csányi Vilmos kutyaakadémiája című kötetet a Magyar Etológia Alapítványnak juttatott, legalább 2990 forintos adomány fejében kaphatják meg az érdeklődők. További információ a tinyurl.com/kutyaakademia címen.
(Csányi Vilmos: Íme, az ember. Libri Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 3990 forint; Kubinyi Enikő és Miklósi Ádám [szerk.]: Csányi Vilmos kutyaakadémiája. Magyar Etológia Alapítvány, Budapest, 2015. Ára: 2990 forint.)
2015. augusztus 29.
2015. szeptember 29.
Tudományos csaholás
