Lopva nőszők

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Szociális agy

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Cukorgolyócskák

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Százezres tiszta helyiség

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Lomnici praktika

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. október 16.

Két fekete lyuk járja haláltáncát

Magyar tudós közreműködésével fedeztek fel a világon először két olyan fekete lyukat, amelyek annyira közel kerültek egymáshoz, hogy idővel valószínűleg találkozni fognak. Az összeütközés emberi ésszel felfoghatatlan erejű robbanással fog járni, és ennek következményei a hatalmas távolság ellenére talán a Földön is érzékelhetők lesznek.

Strucc a betonon

Sok fiatal magyar kutató hagyja el az országot a jobb munkafeltételek, a nagyobb megbecsülés, a magasabb fizetés miatt – vagy csupán azért, mert csak külföldön talál állást. A legképzettebb fiatalok kivándorlása a nemzet számára biztosan káros, de megbélyegezhető-e valaki azért, mert a jobb életet keresi? Külföldön dolgozó kutatókkal beszélgettünk.

Esőt hozó fiúcska

Az előrejelzések szerint az idei El Nino jelenség a legerősebbnek várható a múlt század közepe óta, amikor is szisztematikusan kezdték regisztrálni ezen újra és újra visszatérő időjárási anomália jellemzőit. A jelenség okai alig ismertek, de a Csendes-óceán vizének ciklikusan változó felszíni hőmérsékletével áll összefüggésben. Az El Nino e déli oszcillációnak nevezett folyamat meleg fázisa. Nevét, amely spanyolul fiúgyermeket jelent, onnan kapta, hogy a latin-amerikai országokban általában karácsony környékén (a kis Jézus érkeztekor) érezhető az anomália maximuma. A hideg fázis neve ennek megfelelően La Nina, leánygyermek. A melegedő Csendes-óceán meteorológiai hatása – néhol monszunszerű esőzések, máshol a szárazság – globálisan is érzékelhető, ezek az utóbbi években sokasodnak és egyre erősebbé válnak, ami a klímaváltozás következménye is lehet.

Nem mindig fejlődés a felfedezés

Halálos vírusokkal, világvégével fenyegető fekete lyukakkal, tömegpusztító fegyverekkel játszadozó tudósok okoznak újra és újra nyugtalan perceket a laikus közvéleménynek. Mi alapján dönthetjük el, eldönthetjük-e egyáltalán, hogy a ma elvégezhető kísérletek felemelkedést vagy romlást hoznak-e ránk a jövőben?

2015. október 2.

Felemás benyomások Máltáról

Egyszerre él az angol, az olasz és az arab hagyomány Máltán, a Földközi-tenger Budapestnél kisebb területű szigetországában. Az egykor uralkodó lovagrend épületei, legendái és az erős katolicizmus szimbolikája belengik a középkori városkák szűk utcáit, de a mediterrán strandok rajongói is találhatnak kedvükre való fürdőhelyeket. Ugyanakkor a turistaközpontoktól alig távolodva már a szegénység, a romlás zavaró látványával szembesülhet az utazó.

Elszabaduló agresszió

Hallod, de nagy csontvázarcú csíragizda vagy te, hogy nem vagy képes válaszolni a kulturáltan megfogalmazott levelemre, miközben én fizetlek az adómból! Ezt az üzenetet négy évvel ezelőtt kaptam a Facebookon, miután valóban nem válaszoltam a pitbulltulajdonos feladó előző levelére. Az első levél, amelyben trágárság ugyan nem, de kioktatás szép számban volt, az után íródott, hogy egy rádióinterjúban, ahová etológusként hívtak meg, nem tökéletesen a gazda véleményével megegyező dolgokat nyilatkoztam a pitbullokról.

Homokrablók

Világunk homokra épült – és ez most nem metafora, hanem szó szerint kell érteni. Homok nélkül a modern civilizáció nem létezhetne olyan formában, ahogy ismerjük. A vasbeton felhőkarcolók építéséhez és az ipar szinte összes ágához is felmérhetetlenül sok homok kell. Hiába terjednek a sivatagok, azok homokja nem megfelelő. A tengerpartok, óceánmedrek kibányászása pedig ökológiai katasztrófával fenyeget.