Lopva nőszők

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Szociális agy

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Cukorgolyócskák

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Százezres tiszta helyiség

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Lomnici praktika

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2014. április 14.

Polarnyik pingvintojás

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
Szabados Tamás természetfilmes. - ­ Mit nem szeret a munkájában? - ­ Ha gépies, ha előírásszerű, ha sablonos. A negyven évnyi televíziós pályám alatt nagyon sok fölösleges dolgot tettem. Protokoll műsorokat készítettem nagy emberek hazánkba érkezéséről és elutazásukról.

Végigjátsszuk

Megjelent a Képeslap 2014. április 6-i számában
A klímakutatók rémálma az - írja Wolfgang Behringer német történész A klíma kultúrtörténete című könyvében -, hogy az éghajlatváltozás témája, bár bekerül a közbeszédbe, a kedélyes társasági beszélgetések silányul. Idővel a legvészjóslóbb hírek sem érik majd el az emberek ingerküszöbét. Pontosan ez játszódik le a mostani IPCC-jelentés kapcsán.

Labor a dácsa mellett

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 5-i számában
A múlt század húszas éveiben megnyílt a tanulás lehetősége az alacsony sorból származó, tehetséges orosz fiatalok előtt. A fiatal Szovjetunió vezetői kezdetben erősen támogatták a természettudományos oktatást és kutatást. A szovjet tudósokat egyenesen bátorították, hogy utazzanak nyugatra, és létesítsenek munkakapcsolatot ottani kollégáikkal. Aztán - Sztálin elmeállapotával összhangban - a harmincas évekre minden megváltozott. Abszurd helyzet állt elő: a kommunista állam üldözte a tudósokat, miközben szüksége volt munkájukra ahhoz, hogy a vezető elvárásainak megfelelően világhatalommá váljék.
Tovább...

2014. április 7.

Csigaagy

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.
Tovább...

Repülő fantom

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Három hete veszett nyoma a malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járatának, fedélzetén 227 utassal és tizenkét fős személyzettel. A műholdképek alapján - lapzártakor - az Indiai-óceán déli részén feltételezik a roncsokat. A rejtélyes eltűnés körülményeiről és a gép hollétéről számos elmélet látott napvilágot.
Tovább...

Öncélú sejtek

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Még idén elindulhat az első közcélú magyar őssejtbank. A reklámok hatására az újszülöttek köldökzsinórvérének magáncélú, több százezer forintot kóstáló elraktározása közismert, pedig szinte semmi sem bizonyítja e gyakorlat értelmét. Eközben a bárki számára hozzáférhető őssejttárolásról kevés szó esik, noha ez valóban az életet jelentheti sok beteg kisgyermek számára.
Tovább...

2014. április 5.

A Facebooké a virtuálisvalóság-sisak

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 27-i számában
Alig néhány héttel az után, hogy a cég 19 milliárd dollárt fizetett a WhatsApp internetes csevegőalkalmazásért, a Facebook illetékesei bejelentették: kétmilliárd dollárért felvásárolják a virtuálisvalóság-sisakot fejlesztő Oculus nevű céget. Vajon mi a szándéka Mark Zuckerbergnek ezzel az eszközzel?
Tovább...